Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-95
430 95. országos ülés 1902 áp szükséges 1,600.000 K. kölcsön utján beruházandó 4-ik és utolsó részlete 360.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti egyetemen az általános kórtani tanszékkel kapcsolatos Pasteur-intézet felépítésére kölcsön utján beruházandó 400.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti egyetem helyreállított régi boncztani épületének berendezésére kölcsön utján beruházandó 115.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): A budapesti egyetem ideg-kórtani klinika épületére kölcsön utján beruházandó 130.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Szőts Pál jegyző (olvassa): Beruházások összege 1,055.000 K. Illyés Bálint jegyző: Gróf Wilczek Frigyes! Gr. Wilczek Frigyes: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk I) A vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcza költségvetésénél az egyes kérdések olyan sok oldalról lettek már megvilágítva és annyi szakszerű beszéd hangzott el, hogy különös tekintettel a költségvetési vitának már úgyis hosszú voltára, a t. ház figyelmét bővebben igénybe venni nem akarom, hanem ha most ezen tételnél felszólalok, az tisztán azért történik, hogy egy elvi kijelentést tegyek. (HalljuTc! Halljuk!) Az 1848. XIX. t.-cz. 1. §-a ugyanis a budapesti magy. kir. tudományegyetemet a vallásés közoktatásügyi miniszter fenhatósága alá helyezi, egyébként azonban az egyetemnek alapját és lényegét legkevésbbé sem érinti. Az egyetemnek megvannak és megvoltak már az 1848. évet megelőzőleg is saját alapjai, a melyek ugy eredetükre, mint rendeltetésükre nézve tisztán római katkolikus jellegűek. Mindazonáltal és ennek daczára ezen alapítványok elszámolása 1870-től kezdve az állami költségvetésben szerepelt, a mi a mi nézetünk szerint nem oda való. Nehogy ennek következtében ezen körülményből az emiitett alapok rendeltetésére vagy eredetére nézve valaha kételyek merüljenek fel és abból káros következtetéseket lehessen vonni, ugy, a mint az ezen padokról eddigelé minden évben megtörtént, van szerencsém, t. ház, a magam és azon párt nevében, a melyhez tartozom, tiltakozni az ellen, hogy ezen bevételek az állami költségvetésbe vétessenek be és ott szerepeljenek. (Élénk helyeslés a népjoái-ton.) Felszólalásomnak egyéb czélja nem volt. Illyés Bálint jegyző: Veres József! Veres József: T. képviselőház! Szentiványi Árpád t. képviselő ur tegnap nevemet megemlítve jelentette ki, hogy ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az ő fölfogását itt nyíltan meg nem czáfolja, méltán veszi olybá, hogy nyilatkozatának azt a magyarázatot adja, a mint a kultuszminiszter ur kívánta azt érteni és ő >rilis 19-én, szombaton. ebben megnyugszik. Nem akarok e tárgyra részletesen visszatérni, hanem, a mint természetesnek találom a t. képviselő urnái pártállásánál fogva, hogy ebben megnyugszik, épen olyan természetesnek fogja ő találni, hogy én nem nyugszom meg... Beöthy Ákos: Az ellenzék sohasem nyugszik meg! Veres József:... mert az egymás megértésének csakugyan legutolsó módja az az előleges megállapodás, hogy ha a miniszter nem nyilatkozik, akkor ő megnyugszik. A kérdést tovább részletezni nem akarom, majd fejtegetjük még másutt is a nyilvánosság előtt és én azt hiszem, hogy a képviselő ur, mint egyházkerületi felügyelő tapasztalni fogja, hogy azok nem nyugosznak meg az ilyen hallgatólagos nyilatkozásban, a kiknek a véleményét ő más helyen sokkal határozottabban és a közvéleménynek sokkal megfelelőbb módon tolmácsolta. Egy kérdést vagyok még bátor itt a t. képviselőház előtt felhozni. 1896-ban a vallásos közoktatásügyi miniszter ur Csáktornyán tartott programmbeszédében, de ismételten a képviselőházban is előhozta, hogy a papképzést szükségesnek, czélszerünek és lehetségesnek találná az egyetemre bevinni. Igen helytálló, nyomós érveket hozott fel, a melyekkel a közvéleményt meggyőzte arról, hogy felfogása helyes és emiitett bizonyos tervet is már akkor. Ehhez a tervhez hozzá is szóltak olyanok, a kik nyilatkozata alapjául azt hitték, hogy az a terv már meg van érlelve és készül a megvalósítás felé. Nevezetesen a vallás- és közoktatásügyi államtitkár ur és Berzeviczy Albert képviselő ur is kijelentették itt, hogy ezt helyeslik. Ennek folytán mi azt hittük, hogy a kérdés a megvalósulás felé halad. Azóta azonban erről a kérdésről a t. miniszter ur és a kik azt előbb helyeselték, nem nyilatkoztak. A kérdés részleteibe nem bocsátkozom, csak azzal a kijelentéssel, hogy érveit én egészen alaposaknak és jóknak találtam, megnyugtatásomra, illetőleg a közvélemény tájékoztatására arra kérném a t, miniszter urat, méltóztassék kijelenteni: merült-e fel valami komoly akadálya az ő nagy kedvvel érlelt eszméjének, vagy miben áll ez az ügy ? és erre a czélra alkalmasnak találom épen a magy. kir. egyetem tételének a tárgyalását. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan valaki még a tételhez szólani a képviselő urak közül ? (Nem!) A mennyiben nem, a vitát bezárom. A miniszter ur kíván nyilatkozni. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Kötelességem gróf Wilczek Frigyes igen t. barátom felszólalására vonatkozólag egy észrevételt tenni. Az minden évben elő szokott fordulni, hogy a budapesti egyetem jellege tekintetében kölcsönös pro test-nyilatkozatok történnek. Én az ő nyilatkozatával szemben felhozom
