Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-78

14 78. országos ülés 1902 márczias 21-én, pénteken. dőn legközelebb itt a munkáskérdésről a viták folytak. Nem is lehet, t. ház, ennek a kérdésnek kezelését, illetőleg eddigi nem kezelését továbbra is tétlenül nézni, hanem szükséges, hogy ehhez a kérdéshez is organikusan, öntudatosan ós tervszerűen hozzányúljunk. Visontai Soma: Ugy van! ügy van! Kár, hogy magam helyeslek! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : Meg kell azonban mondanom, t. ház, hogy ebben a kérdésben minden alkotás csak a fennálló állami és társadalmi rendbe illeszkedhetik be. s a kérdés csak ennek keretében szanálható. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Mert minden törekvés, a mely ezen kivül áll, és a mely ahhoz a jelszóhoz köttetik, hogy a munkáskérdést pedig a mai állami és társadalmi rend mellett megoldani nem lehet, olyan dolog, a melyet a lehető legmesszebbmenőig el kell távolitani minden alkotástól, (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon és a középen.) és a melylyel szemben a lehető legmerevebb álláspontra kell helyezkedni, mert ez egyszerű utópia. (Elénk helyeslés a jobb oldalon, a középen és a baloldalon.) Utópia azért, mert ez egyszerűen ellenkezik az emberi alkotásoknak azon két örök törvényével, a melyeknek egyikét a család, másikát pedig a tulajdon képezi. íElénk helyeslés és tetszés a jobb- és a baloldalon.) Ezen kereten belül tehát igenis hozzá kell nyúlni a munkástörvényhozáshoz, és ennek keretében lesz megfontolandó ugy a munkaidő szabályozásának kérdése, az éjjeli munkának, a gyermeki és női munkának, a munkásegyletek szervezkedésének és képviseletének, valamint a betegsegélyezési ügynek a reformja is, (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon és a középen.) T. ház! Ezekbe belevinni egy rendszert, (Halljak! Halljuk! jobbfelöl.) belevinni egy organizmust, és azt, hogy a megalkotás tekintetében a kellő egymásutánban és tervszerűen járjunk el. oly feladat, a melyre kell, hogy gondját fordítsa a kormány, és erre a magam részéről törekszem is. (Elénk helyeslés és tetszés a jobb- és baloldalon és a középen.) Meg kell emlékeznem, t. ház, a kereskedelem fontos érdekeiről is. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl). E téren is felmerül egy sajátságos jelenség, a melyre nézve én ma még véleményt nem mondok, álláspontot el nem foglalok; de a melyet megfontolás és megvizsgálás tárgyává kell tennem. Ez a jelenség abban áll: meg kell gondolni, vájjon közvetítő kereskedelem szubvenczionált pénzintézetek által helyes ut-e? helyes eljárás-e? Mert, t. ház, a szubvencziónak nem az a természete, hogy a mellett a pénzintézetek vagyonosodjanak, vagy nagy dividendákat oszszanak; hanem a szubvencziónak az a természete, hogy ugy adassék és ott adassék, a hol azt közvetlenül maga a kereskedelem élvezi. Konkurrencziát tehát ezen az utón a kereskedelemnek csinálni nagyon megfontolandó dolog. Szerintem a súlyt a kereskedelemre kell helyezni minden körülmények közt. Ebben az irányban kell eljárni; ez ügyet vizsgálni, megfontolás tárgyává tenni és az eddigi eljárás hibáit, ha vannak, megváltoztatni, ígérem tehát, hogy ezzel a kérdéssel behatóan fogok foglalkozni. (Élénk helyeslés jobbfelöl). T. ház! Meg kell említenem a kereskedelem tekintetében annyira fontos tőzsdetörvény alkotásának az eszméjét is, és ugy tetszik nekem, hogy egy tőzsdetörvény megalkotása szintén szükséges, még pedig megalkotása oly irányban, hogy ugy a szervezet, valamint a felügyelet és fegyelem tekintetében is lehető alkalmas törvényhozási intézkedések történjenek. Ennek a törvénynek keretében, vagy talán annak keretén kivül is egy külön törvénynyel — arról ma nem szólok, — meg kell oldani a határidőüzlet kérdését is. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halíjuk !) Megoldani nem ugy, hogy azt eltöröljük, hanem akként, hogy ha annak hibái vannak, azokat megkorrigáljuk. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Kerülni kell a túlzásokat, mert a mi alkotásainknak gyakran megvan az a hibájuk, hogy ha valamely intézmény nem szabatosan funkczionál, vagy valamely intézményben hiba van, rögtön annak eltörlésére irányítjuk az akcziót, a helyett, hogy annak javítására törekednénk. Itt is ez az eset. A tőzsdét és határidő-üzletet megtartani, annak egészséges funkczióját biztosítani és e tekintetben törvényhozási intézkedéseket létesiteni: azt gondolom, oly feladat, a melylyel legközelebb, nem pusztitóan, de helyesen és okosan szintén foglalkozni kell. (Helyeslés jobbfelöl.) Foglalkozni kell továbbá az értékpapír és a részlet-ügy kérdésével, a mintaoltalom kérdésével, a házalás kérdésével és a vasúti tarifáknak egészséges alapokon való revíziójával. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Meg kell még említenem egy dolgot, melyet, azt hiszem, szintén megfontolás tárgyává kell tenni, és ez a takarékpénztárak kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Nem abból a szempontból; hogy annak létalapjait érintsük, avagy szervezetét bolygassuk, hanem hogy két irányban lehetőleg helyes intézkedésekhez nyúljunk. Ezek egyike a a felügyelet szigorítása, (Élénk helyeslés.) másika a betéteknek lehetőleg alkalmas módon való biztosítása. Ezzel talán eliminálható az is, a mire vonatkozólag aggodalom merült fel, hogy t. i. a takarék-pénztárak csekély részvénytőkével sokszor milliókat forgatnak. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Mert ha a betétek biztosítása érdekében bizonyos hatályos intézkedésekhez nyulunk, akkor ez a kérdés is meg lenne oldva, s a nélkül, hogy a létező intézeteket, a melyek évtizedek óta működnek és nagy betéteket kezelnek, — bár a biztosíték legkisebb mértékével — csonkítani kellene az által, hogy betéteiket arányba hozzuk a részvénytőkével.