Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-85
168 85. országos ülés 1% ellen és a kisbirtokosok tönkremenetelének megakadályozására. Itt aztán nem holmi kisebb összegről, hanem mintegy 15—20 millió korona közötti összeg évenkinti megtakarításáról van szó, melylyel talán a tisztviselők fizetésrendezése is közelebb juthatna a megvalósításhoz! A számítás igen egyszerű. 30 millió évi kamatteher 6°/ 0-os alapon 500 millió tőkének felel meg. 500 millió írt után fizettünk tehát 30 millió frtot; ha ezt 4%-os kamatú kölcsönné alakítjuk át, akkor nem fogunk ezen kölcsön után többet fizetni, mint 20 millió frtot, ha a közbeeső veszteséget is hozzászámítjuk, ennél csak valamivel többet. Ezért mondtam, hogy 15 — 20 millió közti megtakarításról van szó. — T. ház! íme felvetettem az eszmét; ide helyezem azt a tanácskozás keretébe; ne méltóztassék előle kitérni; méltóztassék a t. kormánynak állást foglalni arra nézve és megmondani, hogy: ha van a konverzióra szükség; ha minden előfeltétel megvan arra, hogy Magyarország előnyös konverziót kössön, akkor a konvertálandó anyagok közt ez legyen az első, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) mert ez nemcsak gazdaságilag involvál óriási veszteséget Magyarországra, hanem minden magyar embernek az arczába kergeti a szégyen pírját, hogy Ausztriának rendes tributumot fizetünk visszaszerzett állami önállóságunk 34-ik esztendejében is! Mindezek után pártom nevében is kijelentem, hogy a javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsobaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Mielőtt a vitának folytatására térnénk, jelentem a t, háznak, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottság a képviselői állásáról lemondott Benke Gyula helyett elnökéül Schmidt Józsefet választotta meg. Gr. Teleki Sándor jegyző: Josipovich Géza! Josipovich Géza: T. ház! Az előadó urnak, valamint az előttem szólott képviselő urnak nagy figyelmet igénylő beszéde után csak rövid időre kívánom a t. ház becses türelmét igénybe venni, hogy meggyőződésem szerinti kötelességemet teljesítsem. A t. pénzügyminiszter urnak a törvényjavaslathoz benyújtott indokolása, valamint a pénzügyi bizottságnak ezzel kapcsolatos jelentése és az előadó urnak a törvényjavaslatot ismertető fejtegetése azon meggyőződésre juttattak, hogy a konverziónak jelenleg való keresztülvitele az államháztartásra nézve nemcsak előnyös, de beláthatatlan azon időpont, melyben hasonló vagy jobb feltételek mellett lehetne a konverziót keresztülvinni, a mely egyidejűleg a valutarendezés befejezését is előmozdítja. Ezen meggyőződésemben előttem szóló t. képviselőtársam aggályai sem ingathatnak meg, ámbár április 7-én, hétfőn. azokra kitérni jelen rövid felszólalásom keretén belül nem kívánok. Fel akarom azonban használni ezen alkalmat, hogy a t. ház figyelmét egy körülményre hívjam fel, mely a horvát-szlavón irányadó politikai körök figyelmét is megragadta. A horvátszlavón italmérési jog kártalanítása czéljából annak idején külön kölcsön vétetett fel és pedig 4 és V2 százalékos törlesztéses kötvények alakjában. Felmerült az a kérdés: nem volna-e czélszerü és lehetséges ezen adósságot, ezen kötvényeket is ugy, mint a magyarországi regálé-kötvényeket, törlesztéses kölcsön helyett, egy 4 százalékos járadékkölcsönné alakítani át, hogy ezáltal a horvát-szlavón önkormányzat is az ebből folyó előnyökben és haszonban részesülbessen. Igénytelen nézetem szerint ezen konverzió nemcsak üdvös és jóhatásu volna, de keresztül is vihető. Sajnálom, hogy az_ idő rövidsége miatt és az előbb elintézendő közjogi formalitásoknál fogva, ezen művelet a jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslat keretén belül már nem nyerhet megoldást; mindazonáltal meg vagyok győződve, hogy az igen t. pénzügyminiszter urnak tevékenysége ós erélye folytán semmi akadály sem merül fel arra nézve, hogy ez külön törvényhozási utón, ép ugy, mint annak idején az adósság keletkezett, mielőbb kedvező megoldást nyerjen oly módon és oly feltételek mellett, mint azon konverzió, mely jelenleg a t. ház elbírálásának tárgyát képezi. Nem akarom a t. ház becses türelmét továbbra igénybe venni, azért egyszerűen kijelentem, hogy a tárgyalás alatt álló törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben is elfogadom azon reményben, hogy a t. jiénzügyniiniszter ur a kellő intézkedéseket megteszi, hogy a horvátszlavón regáleváltság is konverzió alá kerülhessen. (Helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla jegyző: Szüllő Géza! Szüllő Géza: T. ház! Egész objektíve akarok foglalkozni e javaslattal, mely elénk terjesztetett és akarom mérlegelni azokat az előnyöket, melyeket a miniszteri javaslat és a pénzügyi bizottság jelentése elénk tárt ama hátrányokkal, melyeket a javaslatban én látok. Mérlegelni akarom: vájjon ezen konverziót helyesnek, időszerűnek találhatom-e, vájjon az a mód, a melyen végrehajtandó, megfelel-e azon elveknek, a melyeket én el akarnék érni az állam pénzügyeinek rendezésénél, és azt is keresem, hogy ebben a szerződésben megvannak-e a garancziák, hogy a szerződés, a mely köttetett, az állam pénzügyi egyensúlyát fenn fogja tartani? Objektíve tekintve a dolgot, azt tartom, hogy helyes konverzió tulaj donképen csak az, a miből csupán karnatredukezió áll elő, nem pedig tőkeszaporulat is, a mint azt más gazdag államok példája mutatja. Francziaország példája mutatja, hogy konverziójánál a tőke nem emelkedett, csak a kamat redukálódott, mert ez a hitel tulajdonképeni mérve. Nálunk nem ez a
