Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-67

67. országos ülés 1902 egész komplexumát egyszerre hozzam elő. Én azt gondolom, hogyha egy egységes alapeszme alapján, és összhangzatos, öntudatos, czéltudatos rendszer alapján tisztában van valaki a reform­nak minden részletével, akkor ne várja be azt az időt, mig minden részlet kidolgoztatik és az utolsó reszelő és véső is bevégzi munkáját, ha­nem hozza ide részenkint is, a szükséghez képest. Én akkor a háznak megrajzoltam a képet, hogy talán 13—14 javaslatról van szó. Én azt gon­dolom, hogy a ki a reformmunkának mielőbbi megkezdését és természetesen mielőbbi keresztül­vitelét akarja, meg kell, hogy barátkozzék annak fokozatos keresztülvitelével, mert ez biztosítja a czélt jobban, mint a másik eljárási mód. (He­lyeslés jobb felöl.) És azért nem habozom kijelen­teni, hogy adminisztraczionális kérdéseinknek az a része, a melyre először rá kell tenni a javító kezet, az, a hol az adminisztraczionális gépezet­nek ma is a végcsúcsai vannak: a községi és a járási adminisztráczió. Én a községet nem akarom kivetkőztetni a maga községi természetéből és lényegéből, a községi életből és önkormányzatból, hanem a hatáskörök szétválasztását, a községi orgánumok adminisztraczionális feladatainak szigorú kör­vonalozását akarom, mert azokat tisztán önkor­mányzatiaknak meghagyni nem lehet, mert sehol ezen a világon az állam mindenüvé külön orgánumot nem tehet, hanem a községet veszi igénybe bizonyos állami funkczióknak teljesíté­sére. Tehát ezen hatáskörök szétválasztása, okos kijelölése és definiálása szükséges arra, hogy az első lépés megtörténhessék. Azután ott van a járási adminisztráczió. Mert nem a czentrumokban van ám a baj, ha­nem odakint, ugy a körjegyzői, mint a járási főszolgabírói adminisztráczióban, a hol az a túlterhelt tisztviselő, az a bonyolult adminisz­tráczió van. Azon már az is segiteni fog, a mit megkezdettem, az egyszerűsítés; de szervezetileg, hatáskörileg is kell segiteni rajta, talán — ezt már most kijelentem — a járások szaporításá­val, mert a túlságos nagy adminisztraczionális körök nem érnek semmit. (Helyeslés jobbról és a középen.) Első sorban ezen kell javítani és ezt kell reformálni. Az első lépést ez fogja képezni a mi adminisztraczionális reformmun­kálatainknál. Ezek után, t. ház, a miket én most itt általában kijelentettem, áttérhetek azokra a megjegyzésekre, a melyek in concreto tétettek ugy a költségvetés, mint az adminisztráczió egyes részleteire és kérdéseire nézve. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok mindenbe belebocsátkozni, csak egypár fő dolgot fogok megemlíteni. Azt hallottam valakitől, hogy a közigazga­tási tanfolyamok — és erről szólok először, mert ez a legrokonabb azzal a témával, a melyet épen most hagytam abba — nincsenek jól szer­vezve, hogy a községi orgánumokat képző, illetve képezni akaró e tanfolyamokban nincsenek rend­KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖPET. márczius 7-én, pénteken. 89 szeres tanári állások, hogy azokat előbb szer­vezni kellene. Ugyanaz a képviselő adminisztra­czionális gépezetünknek egy másik részére nézve arról panaszkodik, hogy nagyon drágán organi­zálunk. Ezt a két dolgot egyeztetni nem lehet. Hát hiba az, ha én a közigazgatási tanfolyamok­nak kitűzött czélját elérem azzal, hogy oda nem szervezek rendszeres tanári testületet, hanem a közigazgatásnak és a tudománynak tapasztalt féríiaiból alkotott tanári testületet teszek oda? (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen ezek aránylag csekély fizetésjavitás vagy pótlék mellett ellátják azon teendőket, és igy 150—160 ezer koronával elérem azt, a mit rendszeres tanári testület mellett talán fél vagy egy millióval sem tudnék elérni. Pedig ezek az erők époly alkalmasak annak a tanfolyamnak az ellátására, mintha rendszeresí­tett tanárokat neveznék ki oda. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondja ugyanaz a képviselő ur, hogy mi képzünk itt szülésznőket, de nem helyezzük őket el. Erről még panaszt nem hallottam. Az iránt igen sok panasz folyt be hozzám és fáj­dalom, ugy is van, hogy igen sok községében az országnak még nincs diplomás szülésznő, de hogy szülésznő ne kapjon alkalmazást, azt még nem hallottam. Hiszen csak jelentkezzék nálam, (De­rültség.) Nemcsak hogy felesleg nincs, hanem oly mértékű a hiány, hogy én a szülésznők ki­képzésének másik módjához fordultam és ez az, hogy gyakorlatilag képezzék ki őket leginkább a tisztaság szempontjából az ország igen külön­böző vidékein felállított tanfolyamokban. (He­lyeslés.) így sokkal jobban ellátják a közegész­ségügynek ezen fontos ágazatát, mintha nem volnának gyakorlatilag is kiképezve. Panaszokat hallottam a közigazgatási pót­adók ellen, és hogy a községek túlságos sok állami teendőt végeznek. Barta Ödön: Ez igy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Én nem állí­tom, hogy nem igy van és épen annak a reform­nak, melyet előbb emiitettem, egyik feladata lesz ebben az irányban rendet csinálni. Azt is állí­tom, a mi már itt a házban is bejelentetett, hogy az adóreform alkalmával fogunk a kérdés ezen részével foglalkozni és a községeknek egy bizonyos részt, talán a fogyasztási adó bizonyos kategóriáit át fogjuk engedni. Már most kar­öltve azzal, hogy az adókezelés egyszerűsítésével és reformjával a közszolgálatatás egységesítését czélozzuk, gondolom, ez a három dolog: az ál­talános reform, bizonyos jövedelmeknek odauta­lása és a közszolgáltatások egységesítése a hiá­nyon gyökeresen segiteni alkalmas lesz. Hanem egészen ugy mégsem lehet felfogni a dolgot, a mint hallottam a t. túloldal egyik szónokától, talán Hellebronth úrtól. O felhozta, hogy egy község, melynek 19.000 holdja van és fizet 44.000 K. adót, meg van terhelve 80— 90°/o pótadóval. Hát ez igen magas adótétel; de az alapadó, 19.000 holdnál 44.000 korona, nem sok, 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom