Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-77
380 77. országos ülés 1902 in Eötvös Bálint t. k£pviselőtársam optimista reményeiben, hogy a borértékesítésnek náhmk még a fogyasztás által is okvetlenül kell emelkednie — mert hiszen ma hatékony konkurrencziát csinál a borfogyasztásnak a sörfogyasztás és különösen a sok egészségtelen pálinkazagyvalék fogyasztása, a mely Magyarországnak még olyan szőlővidékein is elterjedt, a hol azelőtt a pálinkaivás igazán minimális volt. Ezért kellene, t. ház, a mennyire pénzügyi tekintetek engedik, a szőlőtermelés, a borértékesítés szempontiából a boritaladót, a szeszadót — a mennyire lehet — reformálni, főleg pedig reformálni a borértékesítést a szövetkezetek utján is. Ezen a téren igen melegen üdvözlöm a földmivelésügyi miniszter ur azon akczióját, a melyet épen a mintapincze-szövetkezetek támogatásával és segélyezésével kilátásba helyezett. A pinczeszövetkezetek fejlődésének akadálya szerintem nemcsak az, hogy a mi népünk a czentralizáczió felé hajlik és konzervatizmusánál fogva nem szívesen megy be ilyen vidéki szövetkezetekbe, már csak azért sem, mert ilyen dolgokban már nem egyszer megégette magát. De azt hiszem, ezek csak akkor fognak jobban fejlődhetni, ha a földmivelésügyi miniszter urnak azon akcziója az országos mintapincze-szövetkezet utján fog létesülni, mert erre támaszkodva, ezek a vidéki pincze-szövetkezetek sokkal nagyobb számban fognak megalakulhatni, mert akkor a kisbirtokos osztály maga is belemegy az ilyen vidéki szövetkezetek létesítésébe; addig azonban hiányzik intelligens vezető elem, a mely ezeket megalakítaná, különösen azért, mert ez aztán igen nagy felelőséggel jár. És ha esetleg a prosperitás, különösen az első években nem állna be, akkor ennek az egész dolognak az ódiuma azokra a vezető egyénekre hárulna, a kik a kisbirtokosokat ezen szövetkezetek alakításába belevitték. De mindenesetre, ha támaszkodhatnak egy hatalmas, nagy országos mintapinczére a központban, a mely felszívja, felöleli magába ezen vidéki szövetkezeteket, akkor sokkal nagyobb bizalommal fognak belemenni az emberek és sokkal nagyobb számban fognak ezen vidéki szövetkezetek megalakulni. És azért, mivel tudom, hogy ennek az országos mintapincze-szövetkezetnek felállítása az előrehaladott szervezés stádiumában van, ezt igen méltányolom és szívesen, a legnagyobb örömmel veszem tudomásul, hogy ezt az akcziót a miniszter ur megindította és fejlesztette, mert erre nemcsak a bor értékesítése szempontjából van szükségünk, hanem, különösen azért, hogy itt jó pinczekezelésre ^tanítsuk az embereket. Mert hiszen igaz, hogy nálunk a szőlőkultúra olyan fokon áll, mint az európai államok közül — Francziaországot kivéve — talán sehol, de igenis hátra vagyunk a pinczekezelésben, nincsenek a pinczekezelést vezetni tudó, szakképzett embereink. írczius 20-án, csütörtökön. Szükségesnek vélném épen ezzel kapcsolatban érinteni azt, a mit Eötvös Bálint t. képviselőtársam itt felhozott, hogy t. i. a homoki szőlőknél a főszempont az legyen, hogy azoknak termékeit csemegeszőlő alakjában adjuk el, s igy a borértékesítés versenyéből a homoki szőlők termékeinek legalább egy részét elvonjuk. Ebben a czélzatban tökéletesen osztozom Eötvös Bálint t. képviselőtársam nézetében és épen azért szükségesnek vélem még különösen a csemegeszőlő, gyümölcs és ezzel kapcsolatban természetesen egyéb élelmi czikkek kellő szállításáról és értékesítéséről gondoskodni még azon esetben is, ha az áldozattal járna. Mert ezen értékesítő szövetkezetek lesznek biztosítékai annak, hogy a kisbirtokosok érdekében az elhelyezés akadálytalanul lesz lebonyolítható. Ez idő szerint, különösen midőn a német vámpolitika a mezőgazdasági tömegáru kivitelét annyira megnehezíti, sőt az utóbbi időben a czukorkrizis is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar répatermelés is visszaesésnek van kitéve, sokszorosan indokolt, hogy főterményeink helyében ezeket az eddig mellékterményeknek tekintett élelmi czikkeket nagyobb gondozásban részesítsük, tömegesebben állítsuk elő és különösen kiváló kvalitásban. Annál is inkább kívánatos ez, mert a tömegáru értékét a nemzetközi piaczok állapítják meg és a tendenczia természetszerűleg itt mindig az árnak len3 r omására irányul. Ellenben a specziális élelmi czikkeknél a nemzetközi konjunktúrák alig számbavehetőleg játszanak bele az ár megállapításába, és azt lehet mondani, hogy minden czikkben a jobbminőségünek egy bizonyos praetium affectionis-a van, a mely egyáltalában alig variál, és alig van kitéve a visszaesésnek. Azért kívánatosnak tartanám, hogy külföldi nagyobb városokban, úgymint Svájcznak van, Németország nagyobb piaczain ilyen nagyobb képviseletek is létesüljenek. (Helyeslés a középen.) Ha azután az országos központi mintajáncze-szövetkezet megalakulna, akkor azt talán kapcsolatba lehetne hozni ezen külföldi képviseletekkel, a mi által ezen képviseletek költségei is, igy elosztva, megkevesbednének. Ezen czélnak elérésére még nagyobb áldozatoktól sem volna szabad visszariadni termelésünk és borértékesítésünk szempontjából, mert ez a magyar gazda védelme lenne a nemzetközi vámpolitika fojtó hatása ellen. Azért azt óhajtanám, hogy a magyar állam olyan »colli-agricol«-nak nevezett szervezetet létesítene, a melynek keretében az áruk összegyűjtéséről, gondos elszállításáról és gyors kézbesítéséről gondoskodás történnék. Én ezen »colli-agricol«-szervezetek iránt felkérném az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, hogyha szíves lenne odahatni a kereskedelemügyi miniszter urnái, a kinek a hatáskörébe tartozik ez a kérdés, hogy ezt mielőbb megfontolás tárgyává tenni, és lehetőleg a létesítés stádiumába hozni szíveskedjék. Természetes dolog, t. ház, hogy borérté-
