Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

76. országos ütés 1902 márczius19-én, szerdán. 369 midőn á vizi utak és a csatornázás iránt nagy érdeklődés kezdett mutatkozni. Talán az illúzi­ókban túl is mentünk a kellő határon, talán azt hittük, hogy rövid idő alatt lehet egy nagy há­lózatot megvalósítani. De ha nem csalódom — hiába, ez már a magyar ember természete, mert bizonyos szalmatűz nálunk gyakran jelentkezik — most megint kezdünk a régi egyoldalúságba visszaesni. Túlzásoktól minden irányban óvakod­nunk kell, méltóztassanak azonban meggyőződve lenni, hogy iparkodom tárgyilagosan tekinteni a dolgot; de abban én hibát látnék, hogy mikor ármentesítés és belvizszabályozás tekintetében annyira előre vagyunk, hogy más nemzeteknek, sőt a legtávolabbi országoknak szakértői is. ide­jönnek tanulmányozni a mi viszonyainkat; a ter­mészetes viziutak, a csatornák tekintetében any­nyira hátra vagyunk, hogy ha valaki idejön, akkor igazán nem tudunk neki semmit sem mu­tatni, így áll a dolog, és ezért csak köszönettel veszem, ha e részben a kormány támogatásra számithat. (Élénk helyeslés.) Az első dolog két­ségtelenül a természetes viziutak fejlesztése an­nál is inkább, mert azt igen kevés költséggel lehet eszközölni. A természetes viziutak fejlesz­tése mellett, — igaza van igen t. képviselőtár­samnak, — a mesterséges csatornák között első sorban a Duna-Tisza csatornáról lehet szó. Min­den esetre összefüggésben kell ezeket a dolgo­kat kontemplálni. A hatáskörök kérdésével most nem akarok foglalkozni, az igen bonyolult dolog. Általában nagyon kívánatos, hogy ezen ügyek­ben minél egységesebben és egyöntetűbben jár­junk el. Ajánlom a tétel elfogadását. (Altalános, élénk helyeslés.) Papp Elek: T. képviselőház! Szavaim értel­mének helyreállítása czimén egy pár szót vagyok bátor mondani. (Halljuk!) Sem nem mondtam, sem nem gondoltam azt, hogy az általam sür­getett vízjogi törvény még a mostaninál is rosz­szabb legyen. Az igen t. miniszter ur azt mon­dotta, hogy azt nagyon meg kell ám gondolni, mert nagyobb veszedelem volna egy rosszabb törvénynek az alkotása, mint a réginek fentar­tása. 1890 óta folyik a tárgyalás és az előmun­kálat erre nézve a földmivelésügyi minisztérium­ban. Ha 1890 óta mindig csak tervezgetnek és semmit sem tesznek, akkor, azt hiszem, jogom van ebben a kérdésben felszólalni, hogy végre valahára tegyenek már valamit. (Helyeslés a bal­oldalon.) Meg vagyok arról győződve, hogy a miniszter ur teljes odaadással és buzgalommal kezeli tárczájának ezt a részét is, és remélem is, hogy mentül előbb meg fogjuk látni azt a vízjogi törvényt. A mi pedig az illeti, hogy helytelenül vá­doltam az államot azzal, hogy nem teljesítette kötelességét a Tisza medrének szabályozása és rendezése körül, e tekintetben két dolog felve­tésével igazolom magam. Először sem a maxi­mális törvénynyel, sem az adóvisszatéritéssel nincs összefüggésben az államnak az a kötele­KÉPYH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖTET. zettsége, hogy a medret szabályozza, Hogy a meder elfajulásának oka a szabályozás elhanya­golása és helytelen irányban való vezetése volt, azt Hieronymi Károly mélyen t. barátom sem tagadhatja. Mert ha nem felülről kezdték volna az átmetszéseket, akkor nem iszapodott volna el annyira a Tisza, hogy nemcsak a víz színe, hanem a meder is magasodott. Ott laktam, sokat vadásztam, és igy évről­évre tapasztaltam, hogy a vizi malmok min­dig beljebb kellett, hogy menjenek a Tiszán, hogy a vasmacskákat leereszthessék, karóikat kiköthessék. Mi volt ennek az oka? Az, hogy eliszaposodott a Tisza. Az erdőt kivágták, az iszapot sebesebben hozta a viz, alulról nem met­szették keresztül a Tiszát, felülről igen és igy az lerakta mindig a sok iszapot. Az tehát két­ségbevonhatatlanul igaz, hogy ha a mederszabá­lyozás a gátak építésével egy időben és parallel haladt volna, akkor a viz szine nem magasodott volna fel olyan nagyra és az érdekeltségnek nem kellett volna ilyen magas gátakat építenie. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) De méltóztassék meg­győződve lenni arról, hogy ha a Tisza szabályozva lesz, a vizszinmagasság az egész Tiszán sülyedni fog. — Ezeket voltam bátor elmondani és ismé­telve kérem, hogy jó vízjogi törvényt méltóztas­sék alkotni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tétel maga nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az megszavaz­tatik. (Helyeslés.) Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 701.859 korona. Elnök: Megszavaztatik. — Az előadó ur kíván szólani. Pap Géza előadó: T. ház! Kérem, hogy ezen czim egyes rovatai közt a miniszter által kért átruházási jogot megadni méltóztassék. Kérem továbbá, hogy az 1895. évi XLVIII. t.-cz/5. §-ának rendelkezései szerint a földmivelésügyi miniszter által bemutatott jelentést az 1901. évben foga­natosított vagy megkezdett vízszabályozási mun­kálatokról és azok költségeiről tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem azon­kívül folytatólag felhatalmazni a földmivelésügyi minisztert arra, hogy a pénzügyi bizottság jelen­tésében a beruházási résznél a vizi munkálatok czimei alatt felsorolt részleges kiadásokra vonat­kozó költségeket az ott felsorolt munkálatokra fordithassa és kérem, hogy ugyancsak a beruhá­zások hitelösszegének fedezésére legyenek fordít­hatók az ugyanezen ponton felsorolt bevételek. Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy az átru­házási jog a személyi járandóságok és a dologi kiadások között a vizímunkálatok" tételénél meg­adatik ; továbbá a jelentés tudomásul vétetik s a felhatalmazások szintén megadatnak. Dedovics György jegyző (olvassa) : Rendes kiadások összege 827.142 K. Rendkívüli kiadá­sok : Átmeneti kiadások. A Balaton tavának tanulmányozására és leírása czéljából segélyképen a földrajzi társaságnak 4.000 K. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom