Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

362 76. országos ülés 1902 márczius 19-én, szerdán. Ha a magunk költségén kedvezőbb helyzetet tudunk teremteni, mi az áldozatoktól nem irtózunk. De mi már ki vagyunk merülve, mi az állam segítsége nélkül a munkálatokat tovább folytatni és ezt az állapotot tovább tűrni képesek nem vagyunk. Ezeket óhajtottam elmondani. Bocsánatot kérek azoktól az uraktól, a kiket beszélgetésükben felszólalásommal háborgattam. (Zajos éljenzés a szélsöhaloldalon.) Dedovics György jegyző: Bolgár Ferencz! Bolgár Ferencz: T. képviselőház! Batthyány Tivadar gróf t. képviselőtársam tegnap egy nagyon érdekes beszédben részletesen foglalkozott azon sérelmekkel, melyek a Fertő mentén levő községeket a Rába-szabályozás folytán érték. Engedje meg a t. képviselőház, hogy a Fertő mentén levő egyes községek nevében én is egész röviden felszólaljak és előadjam azon igazán nagy sérelmeket, melyeket ezek a Bábaszabályozás által szenvedtek, főkép pedig az igen t. földmivelésügyi miniszter urat felkérjem arra, hogy a Bába-szabályozási társulatnak a Fertő lecsapolására vonatkozó legújabb tervénél éljen a kellő elővigyázattal. Magával a Bába-szabályozási kérdéssel részletesebben foglalkozni nem akarok. Talán egy folyamszabályozás sem lett itt a képviselőházban olyan alaposan megbeszélve, mint éjjen a Bába-szabályozás. Én magam is több izben szólaltam fel e kérdésben és azt hiszem, hogy a t. földmivelésügyi miniszter ur ismeri azokat a nézeteket, a melyeket technikai szempontból ezen szabályozással szemben táplálok. Engem a technikai része különben egészben és nagyban nem nagyon érdekel, habár igaz, hogy annak a megyének vagyok a képviselője;, a melyet ez a szabályozás első sorban érint. En főkép a Fertő tava mentén lévő községek érdekeit képviselem, annak a partvidéknek érdekeit, a mely Bakos községtől Széleskut községig vonul el, és a mely most a Fertő tervbe vett lecsapolása által nagy károsodásnak lehetne kitéve. Nem értem egyáltalában, t. képviselőház, és soha sem is értettem, hogy ezeket a községeket : Bakost, Meggyest, Feketevárost, Busztot, Okát, Széleskutat, Eehéregyházát miképen lehetett a Bába-szabályozásba belevenni, mert ezeknek a Bábához nincs semmi közük és a szabályozásnak semmiféle hasznát nem veszik. Valószínű, hogy annak idején érdekeikkel senki sem törődött és tudtok nélkül vonták bele őket a dologba. Tény az, hogy ez a nép, a mely a filloxera pusztításai által máris csaknem egészen tönkre van téve, azon nagy terhek folytán, a melyeket a Bába-szabályozás következtében kénytelen elviselni, a mint igen helyesen jegyezte meg a tegnapi napon gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam, mihamarabb a szocziálizmus karjaiba veti magát. Azt hiszem, t. képviselőház, hogyha már eddig a törvény értelmében nem lehetett azt tenni, hogy ezeket a községeket a fizetés kötelezettsége alul felmentsük, legalább most a Fertő lecsapolásánál őket semmi szin alatt sem szabad az érdekeltek közé belevonni, mert a mint mondottam, ők nincsenek a lecsapolásnál érdekelve, és mert bár ezen községek maguk a Fertő mentén fekszenek, nincs egyetlenegy gazda sem, a ki a lecsapolás előnyét élvezné. A Fertő lecsapol ásának összes munkálatai körülbelül 8 millió koronára vannak kontemplálva. De látjuk azt, hogy mikor első izben a Bába-szabályozásról volt szó, akkor 7 millió forintban állapították meg a költségeket és mi volt a következés, hogy később még 2,800.000 forintra volt szükség, és most ismét nyolcz millió koronát kérnek a szabályozásra. Ez sem lesz elég. Ezen terhek egy részét a Fertőmenti községek fogják viselni. De miért? Hogy jutnak ezek az emberek, a kiknek abból semmi hasznuk nincsen, ahhoz, hogy a terheket ők is épen abban a mérvben viseljék, mint azon községek, a melyek a Bába mentén feküsznek? En e kérdésre a legjobb akarattal sem tudok felelni. En azért igen kérném az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, kegyeskedjék azokat a terveket, a melyeket a Fertő lecsapolását illetőleg a Bába-szabályozó társaság hozzá beterjesztett, — a mely társaság mostani vezetőségének különben én semmi szemrehányást nem akarok tenni, mert azok a hibák, a melyek elkövettettek, mind a múltban követtettek el, — megnézni és ugy, mint a t. miniszter ur tegnap gr. Batthyány Tivadar képviselő ur beszédére felelve mondotta, nemcsak a technikai, hanem a gazdasági szempontokat is szem előtt tartani. Meg vagyok győződve, hogy ha az igen t. miniszter ur a gazdasági szempontot szem előtt tartja, ugy azok a községek, a melyeknek érdekében itten felszólalok, a további terhektől fel lesznek mentve. Továbbá bátor volnék még a t. miniszter urat arra is figyelmeztetni, hogy egy, a t. miniszter ur által a múlt esztendőben a Fertő-tó vidékének szőlőtermelésére vonatkozólag kiadott munkában a következő mondatok foglaltatnak: (olvassa): »a Lajtha hegység déli oldalának lejtőjén, a ruszt-rákosi dombhát, valamint az amattól délre és emettől nyugatra elterülő medencze kiemelkedőbb részei, régi időktől fogva alkalmas és kiválóan kedvező helyéül szolgáltak a szolőmivelésnek. Maga a Lajtha hegység óriási védőfal, a természet által észak hideg szelei ellen alkotva, a Fertő pedig — mely az egész vidék keleti oldalát érinti — nem más, mint a vidék éghajlatának szabályozója, mely a vidék szőlőmivelésére részint a hőmérséklet kiegyenlítése és ez által legalább részben a tavaszi fagyok elhárítása, továbbá a szőlő érlelése, részint pedig a csapadékképződés elősegítése következtében fölötte jótékony hatást gyakorol.« Előállhat tehát mostan, t. képviselőház, az