Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-76
76. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 márczius 19-én, szerdán, gróf Apponyi Albert, utóbb Dániel Gábor elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesitése. — A kir. Curia átiratának bemutatása a Horváth Dezső választása ellen beadott kérvény tárgyában. — Feliratok és kérvények bemutatása. — Napirend előtti felszólalások. — A földniivelésügyi tárcza 1902. évi költségelőirányzatának tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, b. Fejérváry Géza, gr. Széchenyi Gyula, Plósz Sándor, Horánszky Nándor, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Kubik Béla jegyző vezeti. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat Farkas József jegyző ur. Méltóztassanak mindenekelőtt a múlt ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Kubik Béla jegyző (olvassa az 1902. márczius 18-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs megjegyzés a jegyzőkönyvre, azt hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a m. kir. Curia átiratát a vonatkozó ítélettel együtt, a melyben a Horváth Dezső képviselő választásának érvénytelenítése iránt beadott kérvényt elutasítja. Minthogy azonban az ítélet indokolásában a Curia a kérvényben több helyen panaszolt, s csoportok által állítólag elkövetett kihágások és rendzavarások megbirálását, mint a mely esetek nem esnek az 1899-dik évi XV. t.-cz. 3. §-ának pontjai alá, hatáskörébe nem tartozónak mondotta ki, ennélfogva a nevezett képviselőnek igazoltatása függőben hagyatik, a mennyiben az 1899-dik évi XV. t.-cz. 12. §-ának és a házszabályok 110. szakaszának értelmében a most történt bejelentéstől számított 15 nap alatt az emiitett érvénytelenségi okra panasz adható be a képviselőházhoz. Barta Ödön képviselő ur kíván hozzászólni. Barta Ödön: T. ház! A Curiának választási ügyekben — átruházott hatáskörében — gyakorolt bíráskodási jogánál most másodízben érzem magamat kényszerítve arra, hogy felszólaljak, hogy praecendensek megalkotásával szemben a ház, a mely a maga jogának gyakorlatát a Curiára ideiglenesen átruházta, állásfoglalását jelezze és tájékozásul a Curia tudomására juttassa. Ebben az esetben a Curia egyenesen ellentétbe helyezkedett az 1899 : XV. t.-cz. 62. és 120. §-ainak világos rendelkezéseivel. Méltóztatnak hallani, miről van szó. Az elnöki székből kihirdetett értesítés szerint a tényállás az, hogy a Curia hozott oly Ítéletet oly peticzió felett, mely peticzió részben az 1899 : XV. t.-cz. 3.§-a értelmében a Curia hatáskörébe utalt, részben pedig a biráló-bizottságok hatáskörébe utalt panaszokra van alapítva. A helyett, hogy az általam most felolvasandó 1899. évi XV. t.-cz. 62. §-abeli világos rendelkezések szerint mindjárt a tárgyalás elején kirekesztette volna a tárgyalás keretéből azokat a panaszpontokat, mely panaszpontok hatáskörébe nem tartoznak és erről a házat a 62. §. utolsó bekezdése értelmében külön határozat alakjában értesítette volna, hogy a ház a házszabályok 110. §-a értelmében az illető panasznak a biráló-bizottságok előtt való érvényesithetésére a választóknak a jogot megnyissa, a helyett letárgyalta az egész ügyet, meghozta az ítéletet és az Ítéletben nem is rendelkezés alakjában mondta ki azt, hogy ezek kizáratnak a tárgyalás keretéből, hanem az ítélet indokolásának végpontjában mondja, hogy voltak ezen ügyben oly panaszok is, a melyeket nem tart hatáskörébe tartozóknak. Ebben lényegileg a polgárok jogának sérelme talán nincs, de lehetne ugy is, hogy van, mert nem lévén a ház előtt ma oly határozat, melyben a Curia azt mondja, hogy ezek a panaszpontok elimináltattak a tárgyalás keretéből,
