Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-73
73. országos ülés 1902 mi «vi XXXI. romániai törvényczikk 1. §-ában felvétetett. Kérjük továbbá az összkormányt, hogy a nemsokára lejáró külföldi szerződéseknél lehetőleg igyekezzenek megvédeni ezen vitális érdekeinket, és mindenesetre elérkezett az idő.. . Pichler Győző: Az önálló vámterületre! Baross János: ... arra, hogy a magyar országgyűlés visszahelyezkedjék a régi nemzeti jog álláspontjára és az 1852-ik évi ősiségi pátensnek, császári nyilt parancsnak sérelmes intézkedését megváltoztassa. (Helyeslés jobbfelöl.) Vonatkozik ez első sorban a 100 holdon aluli parasztbirtokokra, melyeket, mint említem, az ország északkeleti részeiben a galicziai bevándorlók az utóbbi időben már faluszámra kezdenek elárvereztetni. Mindenesetre segíteni fog ezen a helyzeten a miniszterelnök ur által és a trónbeszédben is megigért reformja a honossági, illetve községi törvénynek, azonkívül az igazságügy miniszter ur által a főrendiházban megigért reformja a végrehajtási törvénynek és mindenekfelett a földmivelési miniszter ur által kezdeményezett és ma már kiterjesztett hegyvidéki akczió is. Végre is a nemzetiségek ina minden vonalon oly erővel támadnak ellenünk és foglalnak tért a magyar fajjal szemben, hogy nekünk minden fegyvert meg kell ragadni arra, hogy a magyar faj szupremacziáját nemzetiségi vidékeken is megőrizzük és fejleszszük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Igen hathatós fegyver lehet czéltudatos nemzeti politikának a kezében a hitbizomány is. Már Németországban a poroszok a nagy német birodalom megalapítása után kiaknázták ezt az intézményt. Porosz-Lengyelországban a régi legyei és Hannoverben a régi welf-érzelmű nemesség ellen már Bismarck kezdte az újonnan alakult porosz birtokos osztályt kisebb hitbizományok adásával megerősíteni, és azóta is Poroszországban parallel a járadékbirtokkal halad a németesítés politikája a hitbizományok segélyével is. A hitbizományok alapítása és a felügyeleti jog hazánkban a legutóbbi időkig tisztán az igazságügyi tárczához tartozott, mely természetesen pusztán igazságügyi szempontok szerint gyakorolta ezt a felügyeletet. A mostani földmivelésügyi kormányé az elévülhetetlen érdem, hogy belátta, hogy a hitbizományok alapítása és fejlesztése körül elkövetett hibák mily káros hatással vannak, másrészről azonban belátta azt is, hogy a hitbizományok erős fegyver lehetnek egy nemzeti birtokpolitika kezébeu. Elvitázhatatlan tény azonban, hogy a hitbizományok csak ugy illeszkedhetnek be egy nemzeti magyar birtokpolitika keretébe, hogyha azok előbb alapos reformon mennek keresztül. Pégóta képezik a hitbizományok diskusszió tárgyát Magyarországon. Vegyük elő a kérdést tárgyilagosan, és nézzük az ellenük ós mellettük felhozott érveket. (Halljuk! Halljuk!) El vagyok rá készülve, hogy fejtegetéseim talán azért, mert tárgyilagos akarok lenni, nem fogják megnyerni sem a bitbizomáírczius lk-én, pénteken. 267 nyok elfogult ellenségeinek, sem elfogult barátainak tetszését. (Halljuk! Halljuk!) Sokszor és sokan beszéltek a hitbizományok túltengéséről Magyarországon. Pichler Győző: ügy van! Baross János: Hogy a magyar földből sokat foglalnának le a hitbizományok, az nem áll. Hiszen összesen 4.75°/ 0 van hitbizományokkal lekötve, s ennek is majdnem fele erdő, ugy, hogy szántóföldre alig marad több 3.33°'o-nál. Ausztriában az arányszám 4 0 ; o, Poroszországban 6.54°/o. A mi továbbá a hitbizományok számát illeti, itt épen nincs túlzás. Nálunk 94 hitbizomány van, mig Poroszországban 1050, nem is számítva hozzá a még egyszer annyi Rittergutot, melyek a régi Ritterrechtek alapján állanak fenn. A magyar hitbizományok hibája nem ebben fekszik, hanem a következő számokban. Mig ugyanis Ausztriában egy hitbizomány átlagos nagysága 6700 katasztrális hold, Poroszországban 3500 katasztrális hold, addig Magyarországon egy hitbizomány átlagos nagysága 25.000 katasztrális hold. Pichler Győző: Itt van! Baross János: Igen, itt! Sőt vannak 100,000, 200.000,400.000katasztrális holdas hitbizományok. Abban rejlik tehát a hitbizományok hibája, hogy túlnagy r területeket, latifundiumokat kötnek meg, melyeknek, akár régiek, akár ujak, egyformán megvan a káros hatásuk ugy gazdasági, mint szocziálpolitikai szempontból. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A hitbizományok azt a hatást csak megrögzítik. Ennek a jelenségnek mély gazdaságtörténeti okai vannak. Tudnivaló, hogy a hitbizományokat az 1687-dik évi IX. t.-cz honosította meg, tehát az összeesik a törökök kiűzésével. Egész vármegyék voltak lakatlanok, puszták, a miket azután egyes magános embereknek juttatott a fejedelmi kegy. Az is tudnivaló, hogy a régi ősiség értelmében csak szerzett vagyonban lehetett végrendelkezni és hitbizományi alapítani. Tehát a hitbizományok nem a régi fennálló birtokokból, hanem az ilyen újonnan keletkezett, elpusztult, óriási birtokokból alakultak meg. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a túlnagy hitbizományok legnagyobb része ebben az időben keletkezett, és viszont az is, hogy 1867 előtt a hitbizományok átlagos nagysága 49.000 katasztrális hold volt, mig az 1867 óta alakult hitbizományok átlagos nagysága 12.000 katasztrális hold, tehát átlag négyszerte kisebb hitbizományok alakíttattak az utóbbi időben, mint 1867 előtt. Ugyanezen gazdaság történeti okokkal függ össze a magyar hitbizományok másik hibája, hogy t. i. túlnyomóan a magyarlakta sík vidékeken vannak, míg ott, a hol rájuk nemzeti szempontból a legnagyobb szükség lenne, a nemzetiségi vidékeken, a Felvidéken és Erdélyben jóformán nincs is bitbizomány. (Ugy van! Ugy. van ! a jobboldalon.) Ez is összefügg azzal, hogy 34*
