Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-70
190 70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. A telepítési ügy ugy gazdasági, mint szocziális i és nemzeti szempontból nagyon fontos tétele a | költségvetésnek, és kell, hogy mindenkor a földmivelésügyi kormány kiváló gondoskodásának tárgyát képezze. Ha van kérdés, a mely e három szempontból fontossággal bír, akkor az a telepítés kérdése. Erre nézve minden lehető áldozatra készeknek kell lennünk és megfeszített erővel kell arra törekednünk, hogy e kérdésnek minél gyorsabb és minél előnyösebb megoldását érjük el. Kis eszközök azok, melyek a földmivelésügyi kormánynak rendelkezésére bocsáttatnak. Elég sajnos, hogy pénzviszonyaink többet meg nem engednek, és így csak sajnálattal kell konstatálnom, hogy az 1902. évre még az a 160.000 korona is törölve lett, mely a telepítési alapra 1901-ben fel volt véve. Ezt csak annak tulajdonitom, hogy a közeljövőben a kormány a telepítés iránt nagyobb akcziót szándékozik megindítani, melynek keretén belül talán lehetséges lesz ezen nemzeti, közgazdasági és szocziális szempontból nagy fontosságú kérdés megoldására egy tekintélyes, a czélnak megfelelő összeget nyerni a kormány részére. A mezőgazdaság és közgazdaság különböző ágainál 151 millió koronával találkozunk. Ez az a tétel, mely legközvetlenebbül szolgálja a kis exiszteucziák érdekeit, a mennyiben a földmíves nép ismereteinek szélesbitésére szolgáló kiadások jelentékeny része e czim alatt vétetett fel. Itt vannak felvéve azok a kiadások, melyek a szövetkezeti ügynek emelésére fordíttatnak, a mennyiben a kormány részéről ezeknek kamatmentes kölcsön helyeztetik kilátásba. Itt vannak a gabonaraktárak létesítésére szükséges kiadások, melyek szövetkezeti alapon terveztetnek, itt vannak a gazdasági érdekek czéljaira szolgáló egyletek és körök, a vetőmagnak a gazdaközönség közt nagyobb mérvben leendő kiosztásának költségei. Köztudomású, hogy mennyire károsan hat termelési viszonyainkra, hogy gazdáink rossz és nem elég hasznot hozó magvakat használnak, mert ezek ugyanannyi munkát, fáradságot és tőkebefektetést igényelnek, mint, a jó magvak. A földmivelésügyi kormány meggyőződést szerezvén arról, hogy egyes vidékeken a kisgazdák körében a vetőmag nem felel meg azon viszonyoknak, melyek a jó hozamot biztosítják, jelentékeny összeget vesz fel a költségvetésbe, hogy ezen magvak kicseréltessenek és a hol lehet, ingyen is jó vetőmagot juttasson a népnek. (Helyesles.) Itt van a len- és kender-termelésre megfelelő összeg^ felvéve. És ha a földművelési vita keretén belül jó volna foglalkozni valamely kérdésnek bővebb megvitatásával, akkor helyesebb vitát nem választhatna a képviselőház, mint épen ipari termékeink termelése körüli mulasztásaink megbeszélését, azon ut kijelölését, mely jövő haladásunk felé vezet. Mikor statisztikai adataink milliót és milliót mutatnak fel, mint behozatali czikket, a melyben mi a külföldnek közönséges adófizetői vagyunk, mikor ugyanezeket szorgalommal — és nem tagadom, nagyobb tőkebefektetéssel — el lehetne érni, akkor azt hiszem, hogy a magyar gazdasági életnek oly nevezetes tételével, mint ez, nem is találkozhatunk és itt kiegyenlíthetjük azon ellentéteket, melyek talán igazságtalan keserűségekben keresnek megoldást. Nem akarom ezt a mai divatos jelszavakkal hosszában és széltében fejtegetni a t. háznak, csak arra hivom fel a gazdaközönség figyelmét, hogy saját bajainak orvoslására ezen az utón próbáljon törekedni, mert ez az az ut, a hol más érdekek érintése és rontása nélkül legkönnyebben czélt érünk. Ugyanezen czimnél van felvéve a »Néplap« részére egy jelentékeny összeg. Egy kis lap ez, melyről az ember azt hiszi, hogy jelentéktelen semmiség, de a melyre rendkivül nagy szükségünk volt, a melyre nagy hivatás vár, melynek egy részét ma már teljesítette és el is érte. Emlékezzünk vissza azokra a közelmúlt szomorú időkre, mikor a szocziális tanok hatása oly feltűnően kezdett mutatkozni ebben az országban, mikor nem volt eszköz és mód arra, hogy ezekkel szemben a felvilágosodottságot, a nyugodt Ítélkezést a nép közé vigyük; ez a lap, mely az országnak talán minden nyelvén megjelenik, egyik eszköz volt arra. hogy egészségesebb felfogást, józanabb ítélkezést és okosabb kitanitási módot találjunk, melyh'el a nép szivéhez férkőzhetünk, melylyel irányítjuk őket ahhoz a czélhoz, hol saját javulásukat érhetik el. {Helyeslés.) Itt van még — utolsónak említem fel —• a Székelyföldön létesítendő gazdasági egyesület támogatására előirányzott 70.000 korona, mely az előbb emiitett 30.000 koronával elég tekintélyes összeget képez arra, hogy mint kezdeményező lépés a székely nép anyagi felsegélyezésében a kormány által igénybevétessék. A gazdasági munkások ügye a költségvetés szerint a kormány gondoskodásának tárgyát képezi, hiszen egy kormány alatt sem tétettek épen szocziális szempontból oly sokoldalú és oly számos, a gyakorlati életben bevált intézkedések, mint épen a földnrvelésügyi miniszter kormányzata alatt. (Igás! Ugy van!) A selyemtenyésztés rovatánál csak egypár szóval emlékezem meg arról, (Halljuk! Hall juh !) hogy itt ugy a bevételi, mint a kiadási rovatnál 500—500 ezer korona emelkedést találunk, mely egyrészről a nagyobb mértékű selyemtermelésnek, másrészről az ezen selyemtermelésből eredő eladási összegeknek felel meg. És e helyen ismételve, mint minden évben, elismerésemet kell, hogy kifejezzem azon férfiú iránt, ki nemes önzetlenséggel és odaadással teljesiti a selyemtenyésztés és termelés körül rég megkezdett és hatékonyan folytatott műkő dését. (Helyeslés.) Különben ez a selyemfenyésztés mindig mosolyt csal az ajkakra, valahányszor szóba kerül, pedig ez nem oly kis kérdés