Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-64
4 64, országos ülés 1902 márczius k-én, kedden. állapítva, mert a költségvetésben csakis azon ezimeknél és intézményeknél mutatkozik lényegesebb eltérés, a mely intézmények és szükségletek fejlesztése és kielégítése elől a közérdek érzékeny sérelme nélkül elzárkózni nem lebet. Ezek közé tartoznak a közegészségügyi intézmények, továbbá a csendőrségi, a székesfővárosi államrendőrségi és a közbiztonsági szükségletek. Mielőtt az ezekre vonatkozó többkiadások jellemzésével a t. ház szíves figyelmét igénybe venném, foglalkoznom kell a költségvetésnek egy másik jelentékeny emelkedésével, még pedig a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainál beállott 529.938 korona többlettel. (Halljuk! Halljuk I a jobboldalon.) És itt mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy ebből az összegből 522.438 korona tulajdonképen uj kiadást nem képez, mert ez az összeg már az 1901. év folyamán mint túlkiadás igénybe vétetett. Ez az összeg tehát ugyanaz, melyre vonatkozólag a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter póthiteltörvényjavaslatot nyújtott be és a melyet a t. ház a belügyi költségvetéssel leendő együttes tárgyalásra kitűzni méltóztatott. De mivel ez az összeg először szerepel a költségvetésben, még pedig a végből, hogy ott állandósítást nyerjen, helyénvalónak tartom ezzel a kérdéssel és ennek előzményeivel már itt foglalkozni és az összeg szükséges voltára" reámutatni. (Halljuk! Halljuk ! a jobb- és a baloldalon.) Méltóztatnak tudni, hogy a vármegyei tisztviselők fizetésének javítása és rendezése még a múlt országgyűlésen folyamatba tétetett. De bármennyire kivánatos lett volna is ezt az égető kérdést az egész vonalon egyszerre megoldani, (Igaz I Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) a rendezésnek itt is, miként sok más fontos kérdésben az állam pénzügyi helyzete határt szabott. Ennélfogva az 1901. évi költségvetés szerkesztése alkalmával a vármegyék részéről támasztott igényeket lényegesen le kellett szállítani, így történt aztán, hogy 16 vármegye nem jutott abba a helyzetbe, hogy tisztviselőinek fizetéseit javítsa. Az illető vármegyék időközi sürgető felirataiból azonban kétségtelenné vált, hogy jogos igényeik el nem odázhatók és hogy a fizetésrendezésnek több éven át húzódott kérdését tovább nyújtani nem lehet, mert még a méltányossági szempontok is a mellett szólottak, hogy mielőbb el kell enyésztetni azokat a kiáltó egyenlőtlenségeket, a melyek az egyes vármegyék állami javadalmazásai között fenforognak. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) A miniszterelnök ur ennek tudatában a kérdéses 16 vármegye állami dotáczióját az 1901. év folyamán a megfelelő mértékre kiegészítette és ezzel egyidejűleg a vármegyei tisztviselőknek hivatalos rendeltetéssel biró átalányait is szabályozta. Köztudomású dolog, hogy ezek az átalányok igen szerény összegben voltak megállapítva; a miből azután az a tarthatatlan helyzet állott elő, hogy a járási f oszol gabirák kénytelenek voltak az iroda-bérekre és az irodai átalányokra a sajátjukból ráfizetni. Az uti-átalányok csekély mérvénél fogva pedig nem lehetett méltányosan megkövetelni, hogy a vármegyei tisztviselők a járásokat és a községeket minél sűrűbben beutazzák és ez által azok felett azt a czéltudatos és hatályos ellenőrzést és felügyeletet gyakorolják, a mely a jó közigazgatás meghonosításának és biztosításának elengedhetetlen feltétele, egyik elsőrangu kelléke. A miniszterelnök ur tehát ezeket a dologi kiadásokat is az élet és a szolgálat követelményeinek megfelelően szabályozta, a mint ezt már az 1900. évi költségvetés tárgyalásakor kilátásba helyezte és a t. háznak bejelentette. Ezekre a szükségletekre az 1901. évben 522.438 korona kiadás merült fel, vagyis ugyanannyi összeg, mint a mennyi a f. é. költségvetésbe fel van véve. Ez tehát tnlajdonképen ujabb kiadást nem képez, (Ugy van! jobbfelöl.) valódi emelkedésnek nem tekinthető és igy a költségvetés mérlegéből levonásba hozandó. A mint már érinteni bátor voltam, a költségvetés lényegesebb emelkedése a közegészségügyi kiadásoknál mutatkozik. A pénzügyi bizottság megállapítása szerint ennél a, czimnél a rendes kiadásoknál 186.000 korona, a rendkívüli kiadásoknál 82.755 korona a többszükséglet. Ez az összeg természetesen nem sok azoknak jóknak és hiányoknak orvoslására és megszüntetésére, a melyek a közegészségügy terén, sajnos, még mindig észlelhetők, de mindenesetre bizonyíték a mellett, hogy a belügyi kormányzat kiváló gondot fordit és nagy súlyt helyez közegészségügyünk, ezen nagyfontosságú nemzeti érdeknek gondos ápolására, fokozatos javulására és fejlesztésére. A létező bajok közül a legégetőbb kérdések egyike a nagymérvű gyermekhalandóságnak és különösen a gyermekágyi láz okozta halálozásoknak a lehetőség határáig való csökkentése. És mivel ez főleg a bábaintézmény fejlesztésétől várható és remélhető, a költségvetés e téren ismét egy lépéssel továbbmegy és a mig egyfelől az okleveles bábák kiképzésére ujabb ösztöndijakat létesít, addig másrészt a községi bábák kiképzése szempontjából ujabb tanfolyamok felállitásáról gondoskodik. E végből az 1901. évre megszavazott 40.000 korona helyett 50.000 korona van a költségvetésbe beállítva és pedig akként, hogy ezen 10.000 koronát tevő többszükséglet fele ujabb ösztöndíj létesítésére, másik fele pedig ujabb tanfolyamok felállítására lesz fordítva. •Egy U J és üdvös beruházást képez a marosvásárhelyi közkórháznak államosítása. Erre a czélra a költségvetésbe 97.260 korona van előirányozva, a mihez hozzáadandó a kórházalap tőkéjét képező 34.000 korona, a mely az államosítás folytán a kincstár javára esik. Ez a kórház, a mely a múlt század elején a volt erdélyi országgyűlés által elrendelt országos gyűjtés folytán létesült, mai szervezetében többé
