Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-58

148 58. országos ülés 1902 (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Nem szabad elnézönek lennie! Bennünket minden csekély­ségért rendreutasít! Folytonos zaj a szélsobal­oldalon.) Elnök: Legyen nyugodt, képviselő ur, ha olyant mondott volna, a miért helyén van a rendreutasitás, megtettem volna. (Folytonos zaj a szélsobaloldalon.) Csendet kérek! Kubik Béla: Én majd meg fogok felelni annak az urnak! (Mozgás a bal- és a szélsőbal­oldalon. Az elnök csenget.) Justh Gyula: Minket szabad szidalmazni! Itt nincs szó az elnöki székből a mi védel­münkre! (Folytonos zaj a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. (Zaj. Halljuk! Sálijuk!) Justh képviselő urnak megjegyzem, hogy arról az oldalról előbb sokkal erősebb kifejezések hallatszottak és nem utasítottam rendre. (Nagy zaj a szélsobalol­dalon.) Justh Gyula: És rendreutasitotta! Kubik Béla: Ugy van, rendreutasitotta! (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Elnök: Ne tessék feleselni az elnökkel; nem utasitottam rendre, nem történt meg. (Nagy zaj. Sálijuk! Sálijuk!) Korodi Lajos: A mit itt elmondani akarok, azt zajongással el lehet nyomni, de a mit én irok, az is megfelel a mi álláspontunknak. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Annak igen, de az hazafiattan! Nagy zaj a szélsobaloldalon.) B. Feilitzsch Arthur: Az denuncziálás! Barta Ödön: Az ön álláspontja hazaáruló álláspont! (Ugy van! Ugy van! a szélsobal­oldalon.) Korodi Lajos: Mások is imák a külföldre sokat! Lukáts Gyula: De nem gyalázzák a ma­gyart ! (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Korodi Lajos: Sokkal többet írnak mások, mint mi és pedig innen Budapestről és azok többnyire nem felelnek meg a valóságnak.' Erre itt vannak ismét a bizonyítékaim. (Halljuk! bal­felöl. Egy hang a szélsobaloldalon: A »Pesier Lloyd?«) Nem a »Pester Lloyd«-ról van szó; a berlini »Börsen-Courrir«-ban megjelent egy .vezér­czikk azon alkalommal, a midőn Lindner t. barátom itt e házban beszélt, és a mikor-ugy megtámadták, hogy alig tudta végig elmondani a beszédét. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsobal­oldalon.) Alikor jelent meg a »Berliner Börsen­Courir«-nak egy vezérczikke »Magyar Türelmet­lenség* czim alatt, (Mozgás balfelöl.) ezt a czik­ket senki sem Írhatta -Magyarországból, mert fizikai lehetetlenség volt azt Magyarországból küldeni pda. (Egy nang a szélsobaloldalon: Táv­iratilag leliet.) Mert mindjárt azután, a hogy a t. ellenzék Lindner Gusztáv t. képviselőtársam­mal ki akart békülni, (Derültség balfelöl.) jelent meg abban a szabadelvű lapban ez a czikk. Ott a szerkesztőség azt nem helyeselte, hogy a túlzók ekként viselkednek egy szász képviselővel február 25-én, kedden. szemben. (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Magyar képviselő, nem szász!) Hát szász nem­zetiségi képviselővel szemben! (Zajos felkiáltá­sok a szüsőbcdóldalon: Az sincs itt! Csak ma­gyar! Az elnök csenget.) Korodi Lajos: Ott ugy irták! Justh Gyula: Az elnöknek kellene szólani erre is! (Ugy van! Ugy van ! a szélscibaloldalon.) Nem lehet megengedni, hogy itt szász képvise­lőkről beszéljenek. (Ugy van! Ugy van! a szél­sobaloldalon.) Elnök (csenget): Már engedjen meg a t. képviselő ur, de ugyanezt a kifejezést Pichler képviselő ur nem egyszer, hanem legalább tíz­szer használta. (Elénk ellenmondások a szélso­baloldalon. Zaj.) Justh Gyula: Akkor elég rossz, hogy nem utasította rendre, mert szász képviselő itt nincs ! (Elénk helyeslés a szélscibaloldalon.) Elnök (csenget): Kérem Justh képviselő urat, ne méltóztassék folyvást velem feleselni, mert kijelentem, hogy az elnöknek ujabb apo­sztrofálása esetén kénytelen leszek őt rendre utasí­tani. (Mozgás és zaj a szeísöbaloldalon.) Justh Gyula: Kérem, csak tessék! (Zaj.) Korodi Lajos: Annak a czikknek következ­tében megjelent a »Berliner Börsen Courrir«-ban egy másik czikk is. Itt a budapesti lapokban olvastuk február 7-én, hogy megjelent a »Berli­ner Börsen Courrir«-ban egy felelet, magyar ember irta, Civis Hungaricus névaláírással. Ezt olvas­tuk és az egész czikket a budapesti lapok berlini távirat alakjában közöltek. Ez a czikk igen nyá­jas volt a németek iránt. (Mozgás.) Tessék csak meghallgatni. (Mozgás és felkiáltások a szélso­baloldalon : Ez nem személyes kérdés!) Mondom, ez a czikk megjelent mint berlini távirat a budapesti lapokban, de február 7-én a Civis Hungaricus czikk nem volt a berlini lapban, pedig megsürgönyözték, hogy 6-án megjelent. Horváth Gyula: Ez majd megint benn lesz a ^Berliner Börsen-Courrier«-ban! Korodi Lajos: Pedig itt Budapesten meg­jelent! • Vészi József: No halljuk! Korodi Lajos: És 9-én megjelent egy czikk Berlinben, de egészen más, mint a mit idesür­gönyöztek. Jelent meg ott egy czikk, a melyet a szerkesztőség irt és ebben a czikkben foglalta­tott egy budapesti átirat, de nem Civis Hun­garicus aláírással, hanem aláírás nélkül. így tehát hazudtak, hogy az a czikk megjelent, (Fel­kiáltások: Ki irtaí) mert nem jelent meg. Vészi József: Megjelent 9-én! Mi van ebben? Korodi Lajos: Az, hogy hazugság volt, mi­kor azt irták, hogy megjelent. Vészi József: Csak a szászok különbeket ne hazudjanak,__az ilyet még eltürnők! Barta Ödön: Halljuk a személyes kérdést

Next

/
Oldalképek
Tartalom