Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.
Ülésnapok - 1901-56
98 56. országos ülés 1902 február 22-én, szombaton. szaki ártérfejlesztés alapjául vett különböző vizszin alá eső területek egymás közötti hozzájárulása arányát megállapító 41.055/1898. számú földmivelésügyi miniszteri határozat jogerőre emelkedését, vagyis a közigazgatási bíróság ide vonatkozó ítéletét be sem várva, a 11-es osztályozási bizottságot enélkül alakította meg, s ez eljárását meg is kezdette, így a társulat közgyűlése az osztályozást és kivetési kulcsot egy oly bizottság munkálata alapul vételével állapította meg, mely bizottság megalakítása törvényes alappal sem bírt, végre tekintettel arra, hogy az ily alapon létrejött társulati közgyűlési határozatot a másodfokban eljárt hajduvármegyei alispán egész terjedelmében megsemmisítette, s így a megnevezett társulat ártérfejlesztési eljárása nem sorozható az oly társulatok ártérfejlesztései közé, melyeknek eljárása minden tekintetben törvényes utón folyt le: kérdezem az igen t. földmivelésügyi miniszter úrtól, hajlandó-e a múlt évi 94.348/V. szám alatt kibocsátott azon rendeletét, melyben az alsó-szabolcsi tiszai ármentesitő társulatnak engedélyt adott arra, hogy a kiterjesztett ártérre a kivetéseket már a folyó 1902-ik évtől kezdve teljesíthesse, hatályon kívül helyezni, ez által a megsértett jogrendet helyreállítani, s több száz kisbirtokos jogos érdekeit a megnevezett társulat túlkapásaival szemben védelembe venni, végre a törvényesség mellőzésével létrejött ezen ártérfejlesztési munkálatok legfőbb felügyeleti jogánál fogva egész terjedelemben megsemmisíteni.« Kérem interpellácziómnak a földmüvelésügyi miniszterrel való közlését. (Helyeslés a szélsribaloldalonj Elnök: Az interpelláczió kiadatik a földmivelésügyi miniszter urnak. T. ház! Csávolszky Lajos képviselő ur a napirend megállapítása után sürgős interpellácziót jelentett be. Azt hiszem, arra való tekintettel, hogy az ioterpelláczióra kitűzött idő még ugy sem telt le, annak kimondása mellett, hogy ez preczedens esetet nem kéjhez, a t. ház talán bele fog nyugodni abba, hogy Csávolszky képviselő ur interpelláczióját megtehesse. (Halljuk! Halljuk!) Csávolszky ,Lajos: T. ház! Méltóztatnak tudni, hogy Európa czukoi termelő államai azon czélból, hogy a czukorkivitel előmozdittassék, kedvezményeket adnak direkt és indirekt utón. T. i. az adó, melyet a czukorra a belföldön vetnek, vúszatérittetik, ha az kivitetik a külföldre, sőt még más kedvezményekben is részesül. Ezen kedvezmények szabályozása végett Francziaország kezdeményezésére, — mert ez idő szerint Francz'aországot nyomja leginkább a kiviteli prémium, minthogy aimak r ez a kiviteli prémiuma körülbelül 100 —120 millió frankra rúg évenkint; ennek a kezdeményezésére el Iőn határozva, — hogy Brüsszelben nemzetközi konferenczia ül össze, a melyben szabályozzák a kiviteli prémium ügyét. Ez a konferenczia össze is ült. Nagyon sajátságos és meglepő volt mindjárt b,z első napon, hogy Oroszország nem vett részt a konferenczián, és így ennek nemzetközi jellege csorbát szenvedett. De még inkább feltűnt és mint villámcsapás hatott a rósztvett urakra Angolországnak kijelentése és követelése, a melylyel nemcsak a kiviteli prémiumoknak, a direkt és indirekt utón adandó prémiumok eltörlését és visszavonását követeli, de követeli a behozatali vámok leszállítását is. Egyúttal mindjárt kijelentette Anglia, hogy a mennyiben e követelése nem teljesíttetnék, megtorló vámokkal fogja illetni a mi terményeinket. Hogy Angliát mi vezette e lépésre, nem tartozik hozzánk. Hogy a dél afrikai háború költségeinek a fedezésére óhajtott-e uj jövedelmi forrást nyitni, vagy a nádczukrot termelő gyarmatait akarja-e a konkurrencziától és így az elpusztulástól megvédeni, az ránk nézve közömbös. Csak az a fontos ránk nézve, hogy Anglia e kívánságainak teljesítése a maga következményeiben Magyarországra nézve roppant nagy veszedelmet rejt; (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) czukoriparunkát, a mely ifjú, fejlődő, virágzó korában van, tönkre teszi, répatermelő gazdaságunkra nagy csapást mér, a gyári munkások ezreit megfosztja kenyerétől, szóval a czukorgyártással összekötött összes', ipari ágakat súlyosan érinti. Hogy ez igy van. ennek bizonyítékát nyújtja az, hogy minden államban sürgősen tanácskoznak arról, hogy Angliának követeléseivel szemben milyen lépéseket tegyenek. Ausztriában napról-napra vannak konferencziák. egyik értekezlet a másikat éri, képviselők,. gyárosok, birtokosok folytonosan tanácskoznak, és a képviselőház, valamint az urakháza bizottságot küldött ki, a mely a miniszterekkel folytonos érintkezésben van és a teendő lépések iránt tárgyalásokat folytat. Csak nálunk nem történik semmi. Az újságokban volt egy háromsoros hir. hogy az osztrák pénzügyminiszter eljött Budapestre, a magyarpénzügy miniszterrel tanácskozott és azzal elment. Ebben a három sorban visszatükröződik Magyarországnak összes érdeklődése. (Igaz! a szélsőbaloldalon.) Rettenetes állapot ez, t képviselőház, hogy hazánk legfontosabb ügyei, az országnak anyagi életkérdései úgyszólván feltűnnek és eltűnnek, a nélkül, hogy nagyobb mozgalmat indítanának a közvéleményben vagy a köztudatban, a nélkül, hogy az illető érdekelteket ellenállásra, közreműködésre, védekezésre serkentenék. Nézetem szerint egyetlenegy egyenes ut van részünkre Anglia fellépésével szemben, és az nem más, mint Anglia követelésének visszautasításával a czukoradó leszállítása. A czukrot hozzáférhetőbbé kell tenni a társadalom minden rétegének, különösen a szegény nép részére; szállítsuk le a czukoradót legalább is oly mértékben, a mekkora a prémium, a melyet most a kivitel czimén fizetünk.
