Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-51

51. országos ülés 1902 február Ih-én, pénteken. 391 Ugy van ' a szélsöbaloldalon.) Mit akar jelezni, ha azt mondja., hogy 57 krajczárral volt maga­sabb a magyar biiza Bécsben, mint Londonban ? Ezt nem értem, én csak ugy tudok kalkulálni, hogy mi Budapesten az ár és mi Londonban ; de mi közöm Bécshez, mikor Pesten vagyok és a magyar árustatisztika Pesten van. Erre tehát szíves felvilágosítást kérek. Azt hiszem, nem merítettem ki egészen a kérdést, de ma még sem akarok tovább foglal­kozni ezzel a kérdéssel. Csak azt akarom még mondani és arra akarom figyelmeztetni a t. há­zat, hogy Románia és Oroszország is élénken foglalkozik azzal, hogy oly minőségű lisztet állítson elő, mint a minőt minálunk előállítanak. Minthogy nem vagyok tisztában azzal, hogy lehetséges-e más országban, más búzából általá­ban is ily finom lisztet produkálni, mint magyar búzából, nem tudhatom ebben a perczben, csak tudomásom van arról, hogy műszaki vezetőket keresnek Magyarországon, a kik lent is olyan lisztet produkálnának, mint nálunk Magyarorszá­gon. Nálunk sikerült román pénzen román búzát Pestre hozni, román és angol pénzen lisztet Eiumén keresztül Angliába küldeni, ezen a nagy körúton sikerült ezt a lisztet ott elhelyezni. Ha a románok csak egy részét a mi búzánknak az ő hajóikon leviszik a Dunán, a mit megtehet­nek 25—30 krajczárért métermázsánkint és ott keverik a malterben, ha ott esetleg produkálni lehetne kitűnő minőségű 0-ás lisztet, hol marad a Hungárián flour dicsősége? Nem Magyar­ország levegőjétől függ az, hogy ezt a liszlet ily minőségben előállíthassák, hanem a búzának si­kértartalmától. Ha tehát kiviszik a búzánkat Romániába, hogy a magukét keverjék vele, akkor Romániában is elő fogják tudni ugyanazt a liszt­minőséget állítani, a melyet mi s mi egyszerűen elvesztettük a külföldi lisztpiaczot. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja Rubinek képviselő ur, hogy Erancziaországban meg fogják szorítani az őr­lési forgalmat két hónapra és akkor a malmok nem fogják az őrlési forgalmat igénybe vehetni. Ne méltóztassanak többet adni malmainknak, mint három hónapos prämiumot a kivitelre, az is elég, hogy hasznát vegyék az őrlési forgalom­nak, és kivigyék a lisztet. Hogyha a mi hoz­zánk bejön áru, azt mi ismét kiviszszük, oly minőségben, melyet nem használhatunk, s bejön olyan minőségű áru, mely megőrölve a nép szá­mára használható, ha tehát behozzuk ugyanazt, a mit kiviszünk, és ha valaki azt mondja, hogy ebből kára van az országnak, azt az én szerény felfogásommal nem értem. Utalni kívánok azon­ban arra, hogy Magyarországnak lisztgyárai — mert ugy nevezik a nagy malmokat, — a magyar névnek eddig dicsőséget szereztek. Ma­gyarország lisztgyárai eddig szubvencziót nem kaptak; Magyarországon a malomipar jófor­mán az egyedüli iparág nálunk, melyet igazán nagyiparnak lehet nevezni, mely a világ minden sarkán ismeretes. A Hungárián flour minőségét ma az egész világon megbecsülik ; kár ezért a biztos piaczért; hogyha egyszer elvesztettük, ha egyszer megszokták más ország lisztjét, azt a piaczot mi soha vissza nem kaphatjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És most megengedi a t. ház, hogy a többi kérdésekről ne nyilatkozzam, mert tovább vet­tem igénybe a t. ház szives figyelmét, mint eredetileg szándékoztam. Be is fejezem beszéde­met azzal, (Halljuk! Halljuk!) ,hogy vissza­térek oda, a honnan kiindultam. Én nem isme­rem teljesen agrár képviselőtársaim nézetét. Ha ők tisztán a mezőgazdaság fellendítését kíván­ják, abban én hű bajtársuk vagyok; bár egyes gazdasági kérdésekben különböznek is nézeteink. (Helyeslés.) Az az egy bizonyos, hogy közösen törekedünk egy czél felé, hazánk virágzását kí­vánjuk, egy zászló alatt törekedünk ugyanazon czél felé, egy vezérünk van nekünk agrároknak és merkantiliscknek a szabadelvű pártban, a kiben kölcsönösen megbízunk, (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) a ki már a múlt országgyűlés utolsó napján kifejtette nézetét az agrár és merkantilis irány felől. Beöthy Ákos : 0 az ur! (Mozgás a jobboldalon.) Sándor Pál: Ezt a nézetet én is magaménak vallom, mert minden szava igazság. Én tehát Széll Kálmán politikáját nemcsak azért köve­tem, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb­ról.) mert a szabadelvüség hatalmas fáklyáját büszkén lobogtatja, hanem azért is, mert meg vagyok arról győződve, hogy a gazdasági érde­keknek is mindig igazságos és ebben az igaz­ságban tántoríthatatlan vezére lesz. A költség­vetést elfogadom. (Hosszan tartó, élénk tetszés és éljenzés jobbról és a középeji. A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Kubik Béla jegyző: Artim Mihály! Artim Mihály: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájunkat foglalkoztat egy kér­dés, a melynek már egész irodalma van, hogy t. i. miért panaszkodik a, mi népünk és miért vándorol ki Amerikába. Én azonban azt hiszem, hogy ez az irodalom nem annyira a tudósoknak a népéletből vett tapasztalataiból, mint inkább saját privát gondolkodásukból merített stílus­gyakorlataiból áll. Ezek a kérdések itt a ház­ban csak indirekté és nem érdemlegesen lettek tárgyalva; mindazonáltal olyan színezetben tün­tették fel azt a felvidéki népet, illetőleg mintha az jelenjénél és múltjánál fogvarászolgáit volna arra, hogy feljajdulásában őt egyszerűen a hazafiat­lanságyádjávai letorkoljuk. (Zaj. Elnök csenget.) Én részemről ehhez a nagyfontosságú do­loghoz szintén hozzá fogok szólni, természetesen az én választókerületem mindennapi élete szem­pontjából, bemutatva, hogy kicsoda, micsoda nép az. : Miért is kegyesen meg fog bocsátani a t. ház, hogy ezen dolgok kumulatív előadása tekin­tetéből nagybecsű figyelmét igénybe venni bátor­kodom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom