Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-51

51. országos ülés 1902 február Ih-én, pénteken. 391 Ugy van ' a szélsöbaloldalon.) Mit akar jelezni, ha azt mondja., hogy 57 krajczárral volt magasabb a magyar biiza Bécsben, mint Londonban ? Ezt nem értem, én csak ugy tudok kalkulálni, hogy mi Budapesten az ár és mi Londonban ; de mi közöm Bécshez, mikor Pesten vagyok és a magyar árustatisztika Pesten van. Erre tehát szíves felvilágosítást kérek. Azt hiszem, nem merítettem ki egészen a kérdést, de ma még sem akarok tovább foglalkozni ezzel a kérdéssel. Csak azt akarom még mondani és arra akarom figyelmeztetni a t. házat, hogy Románia és Oroszország is élénken foglalkozik azzal, hogy oly minőségű lisztet állítson elő, mint a minőt minálunk előállítanak. Minthogy nem vagyok tisztában azzal, hogy lehetséges-e más országban, más búzából általában is ily finom lisztet produkálni, mint magyar búzából, nem tudhatom ebben a perczben, csak tudomásom van arról, hogy műszaki vezetőket keresnek Magyarországon, a kik lent is olyan lisztet produkálnának, mint nálunk Magyarországon. Nálunk sikerült román pénzen román búzát Pestre hozni, román és angol pénzen lisztet Eiumén keresztül Angliába küldeni, ezen a nagy körúton sikerült ezt a lisztet ott elhelyezni. Ha a románok csak egy részét a mi búzánknak az ő hajóikon leviszik a Dunán, a mit megtehetnek 25—30 krajczárért métermázsánkint és ott keverik a malterben, ha ott esetleg produkálni lehetne kitűnő minőségű 0-ás lisztet, hol marad a Hungárián flour dicsősége? Nem Magyarország levegőjétől függ az, hogy ezt a liszlet ily minőségben előállíthassák, hanem a búzának sikértartalmától. Ha tehát kiviszik a búzánkat Romániába, hogy a magukét keverjék vele, akkor Romániában is elő fogják tudni ugyanazt a lisztminőséget állítani, a melyet mi s mi egyszerűen elvesztettük a külföldi lisztpiaczot. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja Rubinek képviselő ur, hogy Erancziaországban meg fogják szorítani az őrlési forgalmat két hónapra és akkor a malmok nem fogják az őrlési forgalmat igénybe vehetni. Ne méltóztassanak többet adni malmainknak, mint három hónapos prämiumot a kivitelre, az is elég, hogy hasznát vegyék az őrlési forgalomnak, és kivigyék a lisztet. Hogyha a mi hozzánk bejön áru, azt mi ismét kiviszszük, oly minőségben, melyet nem használhatunk, s bejön olyan minőségű áru, mely megőrölve a nép számára használható, ha tehát behozzuk ugyanazt, a mit kiviszünk, és ha valaki azt mondja, hogy ebből kára van az országnak, azt az én szerény felfogásommal nem értem. Utalni kívánok azonban arra, hogy Magyarországnak lisztgyárai — mert ugy nevezik a nagy malmokat, — a magyar névnek eddig dicsőséget szereztek. Magyarország lisztgyárai eddig szubvencziót nem kaptak; Magyarországon a malomipar jóformán az egyedüli iparág nálunk, melyet igazán nagyiparnak lehet nevezni, mely a világ minden sarkán ismeretes. A Hungárián flour minőségét ma az egész világon megbecsülik ; kár ezért a biztos piaczért; hogyha egyszer elvesztettük, ha egyszer megszokták más ország lisztjét, azt a piaczot mi soha vissza nem kaphatjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És most megengedi a t. ház, hogy a többi kérdésekről ne nyilatkozzam, mert tovább vettem igénybe a t. ház szives figyelmét, mint eredetileg szándékoztam. Be is fejezem beszédemet azzal, (Halljuk! Halljuk!) ,hogy visszatérek oda, a honnan kiindultam. Én nem ismerem teljesen agrár képviselőtársaim nézetét. Ha ők tisztán a mezőgazdaság fellendítését kívánják, abban én hű bajtársuk vagyok; bár egyes gazdasági kérdésekben különböznek is nézeteink. (Helyeslés.) Az az egy bizonyos, hogy közösen törekedünk egy czél felé, hazánk virágzását kívánjuk, egy zászló alatt törekedünk ugyanazon czél felé, egy vezérünk van nekünk agrároknak és merkantiliscknek a szabadelvű pártban, a kiben kölcsönösen megbízunk, (Mozgás és zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) a ki már a múlt országgyűlés utolsó napján kifejtette nézetét az agrár és merkantilis irány felől. Beöthy Ákos : 0 az ur! (Mozgás a jobboldalon.) Sándor Pál: Ezt a nézetet én is magaménak vallom, mert minden szava igazság. Én tehát Széll Kálmán politikáját nemcsak azért követem, (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) mert a szabadelvüség hatalmas fáklyáját büszkén lobogtatja, hanem azért is, mert meg vagyok arról győződve, hogy a gazdasági érdekeknek is mindig igazságos és ebben az igazságban tántoríthatatlan vezére lesz. A költségvetést elfogadom. (Hosszan tartó, élénk tetszés és éljenzés jobbról és a középeji. A szónokot számosan üdvözlik.) Kubik Béla jegyző: Artim Mihály! Artim Mihály: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájunkat foglalkoztat egy kérdés, a melynek már egész irodalma van, hogy t. i. miért panaszkodik a, mi népünk és miért vándorol ki Amerikába. Én azonban azt hiszem, hogy ez az irodalom nem annyira a tudósoknak a népéletből vett tapasztalataiból, mint inkább saját privát gondolkodásukból merített stílusgyakorlataiból áll. Ezek a kérdések itt a házban csak indirekté és nem érdemlegesen lettek tárgyalva; mindazonáltal olyan színezetben tüntették fel azt a felvidéki népet, illetőleg mintha az jelenjénél és múltjánál fogvarászolgáit volna arra, hogy feljajdulásában őt egyszerűen a hazafiatlanságyádjávai letorkoljuk. (Zaj. Elnök csenget.) Én részemről ehhez a nagyfontosságú dologhoz szintén hozzá fogok szólni, természetesen az én választókerületem mindennapi élete szempontjából, bemutatva, hogy kicsoda, micsoda nép az. : Miért is kegyesen meg fog bocsátani a t. ház, hogy ezen dolgok kumulatív előadása tekintetéből nagybecsű figyelmét igénybe venni bátorkodom.