Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-49

346 >i9. országos ülés 1902 február M-án, szombaton. gyalázatos utak Toltak — délután a

/

4 kettőkor. Tehát elég idő állott volna rendelkezésre, hogy megakadályozzam a nagy körutazását a választóknak ; azonban, miután nem történt semmiféle intézkedés a főszolgabíró által, azok a községek már elindultak volt január 8-án délben, mert nem volt semmi értesülésük. Egyedül Wittencz és Lopassó választóit sikerült még jókor elfognom, hogy ezt a hallatlan utat ne tegyék meg, a többi község mind Verbénák ment és azon keresztül vonult be. Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy ezen hirdetményt egy kissé megbíráljam és megrostáljam ; mert ebből igen sok tanulság vonható le. A törvény határozottan megállapítja, hogy a megyei szabályrendelet alapján megállapított fuvardijaknál többet nem szabad senkinek sem adni; mert ez a megvesztegetés fogalma alá tartozik. Már most, az elnöknek ilyen törvénytelen intézkedése milyen következményeket von maga után? A választás megsemmisítését vonhatja maga után. Mert fuvaros nem köteles arra. hogy ugyanazért a fuvardíjért, a mely megyei szabályrendelettel meg volt állapítva egy közelebbi útra, háromszor akkora körutat tegyen meg. Ennélfogva az következik ebből, hogyha nincs az illetőnek önmegtagadása, hanem megköveteli azt afuvardíjat, mely annak az útnak megfelel, akkor az törvényellenes és a párt, a mely abba belemegy, törvényellenesen cselekszik és ezzel az alapját nyújtja annak, hogy a választás megsemmisíttessék. Vagy pedig a másik konzekvencziája áll be, hogy nem akad fuvaros, mely elvállalja ezért a fuvardíjért a szállítást és akkor azok a választők nem juthatnak a választási központhoz, miután rendőri és katonai karhatalommal nem engedik őket más útirányban menni. Magam láttam a felállított huszárszakaszokat ugy, hogy azon keresztültörni egyáltalában nem volt lehetséges. Az én véleményem szerint a választási elnöknek ilyen hatásköre nincsen, a törvényben ez nem gyökerezik és ennélfogva még egyszer olyan súlyos elbírálás alá esik, ha akad választási elnök, ki a törvényben megszabott jogkörét tul lépi ós ezáltal akar zavart okozni. Ez esetben a választási elnök külön ki is emelte azon hirdetmény záradékában, hogy: »figyelmeztetem az egyes községek választóit, hogy az így meghatározott útirányokat pontosan megtartsák, s részemről az egyes községekbe kirendelt hatósági közegek ez iránti utasításainak, felhívásának a törvényes következmények terhe alatt készséggel eleget tegyenek.« A megyei szabályrendelet megállapítja a fuvardijtételeket arra a körülbelül 31—41 kilométernyi útvonalra 10 koronában. Ezeknek a községeknek azonban 62 70 kilométernyi utat kellett megtenniök, hogy a választás színhelyére juthassanak és ezért kellett, hogy a községek már előző nap délelőtt útnak induljanak, hogy útközben megpihenhessenek és ily módon ne teljesen kifáradtan érkezzenek a választás színhelyére. Félbeszakítottam, mert itt volt helye ezen magyarázatnak, a »Nyitramegyei Szemle« közleményének felolvasását. Most folytatom (olvassa) : »A néppárt szavazói, hála Istennek, oly kitartók, hogy még ily eszeveszett dispozicziók sem képesek őket megingatni. Ha kérdi az olvasó, mi lehet oka, hogy az elnök így intézkedett, mikor neki csak a választás najyján és a választás színhelyén van joga intézkedni, nem pedig attól három mértföldnyire fekvő községekben ? — Csillaghy urnak megvan tartuffei kibeszélése. Azt akarta kikerülni, hogy a választók az utón ne találkozzanak, s össze ne verekedjenek. És ezért rendelte el, hogy 300 néppárti menjen körül, hogy a 60 liberális azon községekből nyugodtan mehessen Galgőczra a rendes utón. Józan gondolkozású ember ugy tett volna, hogy, ha már csakugyan olyan nagy a veszély, hát a 60 embert küldi körútra a 300 helyett. De hát Csillaghy ur nem ilyen ember. A visszavont rendelet nem használt semmit, mert a megijesztett nép előbb indult el. Csillaghy ur mondhatja, mért nem értesítette a néppárti vezetőség, hisz az már január 6-án délután tudta, hogy a rendeletet visszavonták. Olyan okoskodás, mint ha a gyújtogató azzal szépítené tettét, hogy miért nem oltották el a tüzet, hiszen volt vizük. De nem ez képezi Csillaghy szerejdésének legnagyobb hibáját, hanem azon végtelen huza-vona, melylyel a szavazás végét éjfélutáni 2 órára terjesztette. O, van ám ennek pompás megfejtése. A néppárti választók oly szívósan ragaszkodnak elveikhez, hogy azokat sem pénzzel, sem fenyegetéssel eltántorítani nem lehet. De ha a néppárti ember előző éjjel 30 — 35 kilométer utat tesz meg, ebben a rossz időben, ebben a rossz útban, ha aztán egész nap talpon áll, mert a feneketlen sárban le nem ülhet — a kijelölt néjnskolák meg szűkek voltak befogadásukra, — hát éjszakára ugy kimerült, hogy nem bírják a lábai. O, ilyenkor pompás fogás a végnélküli huzavona,. A kin nem fog a fenyegetés, a kin nem fog a vesztegetés: az összeroskad a fáradtság alatt. Láttam 70 éves aggastyánokat — és ezt jól vésse élete történetébe Csillaghy uram — láttam 70 éves aggastyánokat odavánszorogni a piaczi házak elé, ott január 9-én, tehát a tél közepén ledőltek a kövezetre és ugy várták a szavazás végét.« (Zaj a néppárton. Felkiáltások : Gyalázat!) Láttuk valamennyien. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Molnár János: Liberális képviselők igazolják ! Zboray Miklős: Csinos legény Csillaghy ur! Kovács Pál: Figyelmeztettem őket, hogy meghütik magukat, belebetegszenek, belehalnak. »24 órája takpon vagyok, monda egy megtört öreg, és ha mindjárt tudnám, hogy holnap meghalok, ugy sem bírom ki tovább a fáradságtól, de azért kitartok és leszavazok.« Zboray Miklós: Ez a rendszerváltozás! Ily elnökök vannak a perifériákon! Kovács Pál: »Valamennyi azonban nem