Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-33

33. országos ülés 1902 január 18-án, szombaton. lí; az emberi, a felebaráti szeretettel ellenkezőnek tartom, azért a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. báz tagjait, kiván-e valaki a.szólás jogával élni? Amennyiben szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter ur kivan szólani. (Halljuk! Halljuk!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. báz! (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy a hallottak után csak egészen röviden válaszoljak a felszólalt képviselő uraknak. Tóth János t. képviselő ur igen hosszú, nagyon érdekes, de utóvégre ehhez a tárgyhoz nem szorosan tartozó, (Mozgás a szélsobalodalon. Felkiáltások : Nem halljuk!) mert — szerintem — meg nem felelő időben felhozott, igen szép, de meddő közjogi előadást tartott. (Mozgás a szélsőbalon.) Miről van szó? Az előterjesztett törvényjavaslatban másról nincs szó, mint arról, hogy az eddigi ujonczjutalék továbbra, egy évre fenrtartassék. Ez a lényege. Ehhez mindazokat a — megengedem — nagyon szép közjogi fejtegetéseket kötni a magam részéről nem tartom indokoltnak. Igenis indokoltnak tartanám ezt és szembe fogok vele szállni annak idején, ha esetJegesen más, továbbmenő javaslatot terjesztenének elő, a mely javaslat, mondjuk, a nép áldozatait inkább igénybe venné, mint a mostani. De most semmi változás nem történik, s ennélfogva azt hiszem, ez a nagyhangzásu, különben nagyon szép, (Derültség jobbfelöl.) de pusztán theoretikus és igy szerintem nem sokat érő közjogi előadás nem volt indokolt. (Tetszés jobbfelrl. Mozgás a s • élscbal'oldalon. Egy hang a szélsőbalon: Tessék meggyőzni.') Meggyőződésem az, hogy az ily közjogi előadások a mostani törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tulajdonképen meddők. Jövőre, ha érdemleges előterjesztést teszünk és a t. képviselő urak azután hozzászólanak, igenis állok elébe. A t. képviselő ur töri a fejét az osztrákok helyett, vájjon ott a mai állapotok alkotmányosak-e vagy nem. Kérem, bizzuk ezt az osztrákokra. (Eiénk derültség a szélsöbaloldalon.) Mi nem Írhatjuk elő más államnak, hogy mit tartson alkotmányosnak, mit ne tartson annak. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Az ausztriaiak belenyugodnak abba, a mi ott történik és azt törvényesnek elismerik, a mint hogy tényleg törvényes is ott. (Zaj a szélsöbaloldalon.) A magyar miniszter nem tartja indokoltnak, hogy mi ítéljük meg itten, hogy mások mit tartanak ő náluk alkotmányosnak, vagy mit nem; valamint a t. urak felfogásával vélek találkozhatni, ha azt mondom : nagyon furcsán vennék a t. urak, ha Ausztriában akarnának határozni a felett, hogy mit tartsunk mi alkotmányosnak és mit nem. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Joguk van bírálni! Törvényben van!) Az a magyar törvényben áll, a mit önök czitálnak és nem az osztrák tör-' vényben. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Azt mondja t. képviselő ur, hogy törvénytelen állapot van most, a mennyiben tulajdonképen a múlt évben hozott e részbeli törvénynek hatálya már megszűnt és uj tövény hatályba még nem lépett. Ebben igaza van a képviselő urnak. De minő praktikus következménye van ennek? Semmi, mert nem ujonezozunk márczius 1-eje előtt. Méltóztatik tudni, a vádtörvényben az van, hogy az ujonezozás márczius 1-én kezdődik. A kormány idejében előterjesztette a javaslatot, a t. ház nem tárgyalta, erről pedig a kormány nem tehet. (Zaj balfelöl.) Hogy én az ellenzéket vádoltam volna tavaly, vagy két éve, az tévedés; eszem ágában sem volt az ellenzéket vádolni azért, hogy nem tárgyaltuk. A ház nem ért rá akkor, de ráért még idejében a márcziusi ujonezozás előtt, tehát praktikusan véve abszolúte semmit sem vesztettünk azáltal, hogy e törvény most tárgyaltatik és nem deczembérben. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Theoretikusan is lehet beszélni!) Kérem, theoretikusan felhozhatnak csorbát, a mennyit akarnak; ha ez a gyakorlatban nem áll, akkor nem ér semmit. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Én a gyakorlat embere vagyok. (Tetszés jobbfelöl.) Igen nagyot mondott a t. képviselő ur, hogy t. i. Magyarország az 1868-iki védtörvénynyel örök időre akarta volt a hadi létszámot megállapítani. (Ellentmondás a szélsöbaloldalon.) Bocsánatot kérek, akkor rosszul értettem. Eszébe sem jut soha senkinek valamit örök időre megállapítani akarni, lehet egy bizonyos időre igen, de örök időre nem. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a törvényjavaslat indokolása gyenge, nem felel meg az őszinteségnek. Mondja meg nekem a képviselő ur, mi van az indokolásban, a mi nem igaz. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Az a baj, hogy nincs benne semmi!) De a mi benne van, az igaz! (Nagy derültség.) Felhozta a képviselő ur panaszképen, nagyon elégikus hangon, hogy a véderő-bizottságban azt mondtam volna, hogy a népszámlálás eredményekép nálunk az ujonez-létszám valószínűleg emelkedni fog valamivel. Én azt hiszem, ez igen örvendetes dolog, a mennyiben a népszámlálás azt mutatja, hogy nálunk a lakosság száma szaporodott, Miután pedig a védtörvényben fel van említve, hogy az ujonez-létszám a népszámlálás eredményéhez képest felosztandó, tehát az, ha minálunk valamivel emelkedik az ujonezlétszám, cäak nagyon örvendetes dolog, mert bizonyítja, hogy a lakosság száma emelkedett az ausztriai lakosság számával szemben. Határozati javaslatot méltóztatott benyújtani. Miután t. pártja részéről is nagyon jó kedvvel fogadták a határozati javaslatot, éppen azért azt hiszem, a t. képviselő ur maga is meg van győződve arról, hogy én részemről ezt a határozati javaslatot el nem fogadom és kérem 3*