Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-33
33. országos ülés 1902 január 18-án, szombaton.. 13 nizmusa is a negyedik évben függ a levegőbea és függ a levegőben a 67-iki kiegyezési mesterműnek örök dicsőségére, és az önök közjogi alapja megbukásának bizonyítékául függ a levegőben mesterségesen, alkotmányellenesen fentartva. (Ugy van! Ugy van!) Mert azon alkotmányos feltételek, és törvényes biztosítékok és formák mellett, amelyeket az 1867 : XII. t. ez. a közös hadügyre és a közös hadügynek kezelésére nézve előír, azon alkotmányos feltételek és törvényes formák közt ma már a hadügy tovább fenn nem tartható, egyszerűen azért, mert ezen alkotmányos feltételek és törvényes formák nem állanak fenn az osztrák parlamenti és alkotmányválság miatt, nem állanak fenn, mert a magyar nemzet által nem követeltetnek, a magyar kormány által pedig meg nem tartatnak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Bátor leszek ezen állításomat törvényeinkből kimagyarázni és bebizonyítani. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Törvényeink határozottan megszabják és előírják, hogy az államnak miként kell az ujonczjutalék mennyiségét, a védelmi rendszert megállapítani. A jelenlegi csonka alkotmány keretében is a nemzetnek rezervátája ez a tekintetben, hogy Magyarországra nézve a védelmi rendszer megállapítása, vagy átalakítása csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Nagy alkotmánybiztosíték ez, t. ház, egyrészt a fejedelemnek a nemzet által átadott jura-rezervátákkal szemben, mert a fejedelem nem állapithat meg Magyarországon oly védelmi rendszert, a melyhez a magyar nemzet hozzá nem járult; de biztosítók Ausztriával szemben is, az onnan -netalán származható tulkövetelésekkel, létszámemelésekkel, vagy olyan védelmi rendszerrel szemben, a mely esetleg nem áll arányban Magyarország vérbeli, vagy pénzbeli teljesitésképességével. (Ugy van! Ugy van! a szélsÖbaloldalon.) De 1867-ben a magyar nemzet közös ügye tisztán a hadügy volt. Hogy pedig a hadügy közös ügy lehessen, annak alapfundamentuma, alapfeltétele az, hogy a két állam egyforma és egyenlő védelmi rendszert állapítson meg. Az egyenlő védelmi rendszer megállapítását szintén megszabják törvényeink; mert az csak egy utón történik, alkotmányos utón. Ehhez pedig feltétlenül szükséges a két államnak alkotmányos utón létrejött megegyezése, vagyis az, hogy a konformis törvényjavaslatokat mind a két törvényhozás tárgyalja, elfogadja, hogy tehát így, ezen alkotmányos utón Magyarország, a magyar nemzet is, és odaát az örökös tartományok népei is nemzeti akaratukat ilyetén módon törvénybe iktassák. Az 1867 : XII. t,-cz. 15. §-a intézkedik e tekintetben, megszabván ennek az eljárásnak az előkészítését. Azt mondja ugyanis, hogy elő kell késziteniök a kormányoknak a védelmi rendszer megállapítását, nevezetesen első sorban is a két kormánynak kell egymással megegyeznie; a mikor a két kormány megegyezett egymással, akkor azonos elvekből kiinduló törvényjavaslatokat kell a két kormánynak a két törvényhozás elé terjesztenie. Bizonyára nem azért kell mindkét törvényhozás elé terjeszteni a konformis törvényjavaslatokat, hogy itt is, oda át is, a törvényhozás egy darab papirost lásson, vagy abból lássa a kormányok gondolkozását és megegyezését, hanem azért kell előterjeszteni a törvényjavaslatokat, hogy mindj két törvényhozás azokat tárgyalja, és, ha tudja, elfogadja. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy ez kétségtelenül ugy van, t. ház, kitűnik az 1867 : XII. t.-cz. 13-ik §-ának utolsó kikezdéséből, a melyben az foglaltatik, hogy, ha pedig a két törvényhozás javaslataiban eltérések vannak, az eltéréseket, nézetkülönbségeket a két kormány akként egyenlíti ki egymás között, hogy küldöttségeket küld ki. Ez kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a két törvényhozás nézeteiben különbség állhat elő, és a két törvényhozásnak ezeket tárgyalnia kell, meg kell állapodnia ezekre nézve, mert a magyar törvény még arra az esetre is disponál, ha a törvényhozások közt nézetkülönbségek vannak. De, t. ház, ott vannak többi törvényeink, a véderői alaptörvény: az 1889 : YI. t.-cz., valamiint az ennek alajrján felépített többi provizórius törvényünk, az 1899 : II., az 1900 : I. és az 1901 : I, t.-cz., a melyekben, a mikor a kormány utasítva van és utasíttatott és ebben a törvényjavaslatban is utasittatik arra, hogy I idejében terjeszszen elő ebben a fontos kérdésj ben javaslatokat, meg van mondva az, hogy miért j kell a kormánynak ezeket a törvényjavaslatokat előterjeszteni: alkotmányos utón leendő ujabb megegyezés végett. Alkotmányos utón való ujabb megegyezés alatt pedig nem lehet mást érteni alkotmányjogilag, mint a törvényhozások tárgyalását, a törvényhozások alkotmányos megegyezését. Nézzük meg, t. ház, vájjon védelmi rendi szerünk ily alkotmányos feltétele a törvényes ; követelmények szerint tartatott-e fenn és fog-e fentartatni ebben az esztendőben is. A magyar j törvényhozás itt négy év óta tárgyalja, törvónyj hozásilag el is fogadja ezt a törvényjavaslatot, | tehát egyoldalulag fentartja a védelem közössé| gét. Nem kételkedem abban, hogy a kormányok i előkészítették alkotmányosan a kérdést, mert a ' két kormány egymással megegyezett, a konforí mis törvényjavaslatot ide is terjesztette a kor| mány, de itt aztán a két kormány megállt és | végső ponton az alkotmányos feltételeket nem j tartották meg. Mert teljesítette-e a magyar kormány azt az alkotmányos kötelességét, a melyre törvényeinkben imperative utasítva van, hogy ugyanis alkotmányos megegyezést létesítsen. Kivel egyezett meg a magyar kormány? Az osztrák törvényhozással nem; az osztrák törvényhozás a múlt évben nem tárgyalta ezt a kérdést. | Az osztrák kormánynyal egyezett meg? Ez ' nem alkotmányos megegyezés; mert sem itt,
