Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-40

150 40. országos ülés Í902 január 29-én, szerdán. lyüket és méltóztassanak csendben meghallgatni a szónokot. (Zaj.) Rakovszky István: T. ház! Az előttem szólott azt mondta, hogy ó' meg nem ugrott — és a ki az ellenkezőjét mondja, hazudik — mikor azon sajnálatos tüntetések történtek, a hol az állampolgároknak vagyona károsítva lett, a kik mai napig sem kaptak kárpótlást. Midőn az elnök ur rendre utasította, azt mondta, hogy a sajtóra értette, hogy hazudik és miután többek közülünk és én is azt mondtam, hogy megugrott, én ezt ezennel visszavonom. Nem ugrott meg, hanem elővigyázatosan, óvatosan meghúzta magát, megvonta magát és elbujt. (Nagy zaj.) Vázsonyi Vilmos: Nein igaz! Rakovszky István : Minden más országban és eddig Magyarországon is ugy volt, hogy ha valaki egy mozgalmat insczenál, ha a népet felhívja tüntetésekre, van bátorsága ott maradni. (Zajos éljenzés és taps a baloldalon. Nagy zaj.) T. ház ! Én is álltam népmozgalmak élén, kitettem magamat annak a veszélynek, hogy az a baj, a mi azt a népet érheti, a mely mögöttem áll, első sorban engem érjen. (Zajos helyeslés minden oldalról.) A ki magyar ember, az bátran megy előre, s megmutatja a példát, de nem izgat alattomosan. (Zajos helyeslés minden oldalról. Elénk felkiáltások: Éljen Rakovszky! Igaza van!) Vázsonyi Vilmos: Én kérek szót, személyes kérdésben. (Hosszantartó nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyükre menni! Vázsonyi Vilmos: T. Ház! Lengyel Zoltán : Ne innen beszéljen! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem kell ide! Menjen el innen! Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ne innen beszéljen! A baloldalon: Ki véle! Ki véle!) De kérem . . . (Hosszantartó nagy zaj.) Egyszerűen visszautasítom mindazt a valótlanságot, a mit Eakovszky képviselő ur mondott. (Zajos felkiáltások a baloldalon: Ki véle!) Nem igaz, hogy elbújtam volna, nem is fogok elbújni soha, majd leszámolunk! (Zajos felkiáltások a bal- és a szélső baloldalon: Ki véle! Népbolonditő! Folytontartó nagy zaj és nyugtalanság.) Elnök: T. Ház! Most már áttérhetünk az interpelláczióra. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Zboray Miklós képviselő ur fog interpellálni. Méltóztassék meghallgatni az interpellácziót. (Folytonos nagy zaj.) Mig a csend helyreáll, az ülést felfüggesztem ! Szünet után. Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Zboray képviselő ur fogja interpelláczióját megtenni. (Elénk mozgás.) Zboray Miklós: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj és mozgás.) Tekintettel az idő előrehaladottságára és a kedélyek állapotára, ugy a magam, mint Nessi Pál t. barátom és képviselőtársam nevében kérem a t. házat, engedje meg, hogy interpellácziónkat holnap mondhassuk el. (Helyeslés. Zaj.) Elnök: Ha a t. ház beleegyezik, (Halljuk! Halljuk!) határozatilag kimondom, hogy az interpellácziók holnap fognak megtétetni. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor:)