Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-39
118 39. országos ülés 1902 január 28-án, kedden. azonban a pénzügyi bizottság mostani jelentése, mely szerint a pénzügyminiszter ur azt a kijelentést tette, hogy ezek az adóreformok még csak az év végére lesznek készen és igy csak akkor lesz abban a helyzetben, hogy a törvényhozáshoz azokat beterjeszsze. A pénzügyi kormányzat ebben a kérdésben nem jár el azzal az őszinteséggel, a melyet eme fontos ügy körül az ország közvéleménye tőle joggal megvárhatna. Én azonban azt hiszem, hogy ezek az adóreformok nem a terheknek kevesbitésével, hanem bizonyos mérvű fokozásával fognak járni — legalább azt lehet következtetni abból, amit a pénzügyminiszter ur az 1900. évi költségvetés alkalmával felhozott, midőn a ház-osztályadó eltörlését és helyére egy fokozott házbéradó beillesztését, a tisztviselők eddigi adómentes lakbérilletményének a jövőben való megadóztatását, a kereseti adónál a bevallási kényszer alkalmazását büntető szankczióval és az általános jövedelmi pótadó eltörlését helyezte ugyan kilátásba, de helyére egy uj kereseti adó beillesztését vette tervbe — progresszív alapon. Ezzel azonban ujat nem mondott, mert az általános jövedelmi pótadó a kereseti adónál ma is progresszív alapon van szervezve és csak arról lehet szó, hogy több fokozatot fog megállapítani, mint a mennyit a mostani törvény állajsit meg. Ámde a t. pénzügyminiszter ur programmjában nem szerepel a földadó leszállítása. Erre nézve csak annyit mond, hogy az általános jövedelmi pótadó eltörlésével a földbirtok ugy is meg fog egy bizonyos tehertől szabadulni. Pedig ez csak akkor állana, ha az uj kereseti adó a földbirtokra nem vonatkoznék. De vegyük azt, hogy nem fog vonatkozni, azonban mivel a földbirtok ma már az országban igen meg van terhelve és a bekebelezett terhek számításba jönnek az általános pótadónál, ez a földre egyáltalában terhet nem is képez, hanem a jDénzügyminiszter azon okból, hogy ezt a nullifikált adót jövőre mégis valami oly adóalappá tegye, hogy belőle mégis legyen jövedelem, eltöröli az általános jövedelmi pótadót, hogy azután kereseti adó czimén a magyar földet még jobban megadóztassa. (Elénlc helyeslés és tetszés balfelöl.) Én egy alkalommal már rámutattam arra, hogy Magyarországon a földadót le lehet szállítani a nélkül, hogy ez az állami földbirtokból befolyó 68 millió korona jövedelmünket kisebbítené, sőt talán bizonyos mértékben a földből még nagyobb jövedelmet is lehetne elérni. Rámutattam arra a visszás helyzetre is, hogy Magyarországon mind nagyobb és nagyobb mértékben kerül a birtok idegen kezekre és hogyha van valami igazságtalanság itt, ugy én ezt abban látom, hogy ezek az idegen honosok, a kik véradót nem fizetnek, a kik a jövedelmüket külföldön költik el s igy fogyasztási adókban nem osztozkodnak, a kik idegen tiszteket tartanak birtokaikon és a kik ezáltal germanizálnak és a nemzet kulturális törekvéseinek útját állják, (Ugy van! balfelöl.) ezek fokozottabb adófizetésre nem kényszeríttetnek. (Elénh helyeslés és tetszés balfelöl.) Ne gondoljuk azt, hogy itt valami csekély jövedelméről van szó az államnak, hiszen a földbirtoknak már 20 százaléka van idegen honosok kezében és ez nap-nap után nagyobb mérvet ölt; épp ma nyújtott be a földmivelésügyi miniszter ur egy törvényjavaslatot, a mely egy határszéli birtok megvételét az állam által hozza javaslatba. Most olvastuk egy pár nap előtt, hogy Zemplén vármegyében ismét két óriási terjedelmű határszéli birtok került idegen kezekbe. Ha már az emiitett birtokot a t. miniszter ur megvette, ugyanazon a czimen ezeket az idegen kezekbe került birtokokat is meg lehetne venni; mert azt még sem lehet eltűrni, hogy az ország földbirtokainak mind nagyobb százaléka idegen kezek közé kerüljön. Hát, t. ház, reám a pénzügyminiszter urnak egész adóreform-tervezete nem azt a benyomást teszi, hogy az adóteher apasztásával fog járni, hanem ellenkezőleg, bizonyos mérvű felemelésével. Ezen adóreform a ház elé való terjesztésének szerintem nem az az akadálya, hogy az ország jelenleg közgazdasági tekintetben súlyos, nehéz helyzetben van, tehát ilyen adóápasztással járó adótörvény életbeléptetése az államháztartásban zavarokat idézne elő; hanem a t. miniszter ur be akarja várni a gazdasági föllendülést, hogy akkor azután az adófelemelésre vonatkozó törvényeket a képviselőház elé terjeszsze, a midőn azoknak tárgyalása nem csinálna olyan nagy reszenzust, mint a minőt keltene az ma, ha beterjesztené. Nekem az az erős meggyőződésem, hogy a kormánynak a nemzeti érdekek iránt semmiféle fogékonysága nincs. És miután az adóreformoknak megalkotása után, ha azok életbeléptettettek, egy-két év alatt azokat nem lehet megváltoztatni, mert több évtizedre szóló alkotások az ilyen adótörvények: én nem bánom, ha ezen adóreformok beterjesztése elhalasztatnék oly időre, a midőn oly kormány fog az önök helyében ülni, mely több érzéket, igazságot tanúsít a nép közérdekű ügyei iránt, mint a minőt önöknél tapasztalunk. T. ház! A pénzügyminiszter ur utolsónak jelölte programmjában a községi pótadó kérdését ; ez pedig maga is bír legalább oly fontossággal, mint az egyenes adó kérdése. Sőt bizonyos tekintetben még az államot is nagyon közvetlenül érinti. Igy, hogy többet ne említsek, itt vannak a körjegyzők. Ezek teljesen állami funkcziókat végeznek, katonai ügyekkel, adóügyekkel foglalkoznak, a legújabb időkben pedig állami anyakönyvvezetők is, ugy, hogy tulajdonképeni hivatásukra, hogy a községi adminisztraczióba befolyjanak, azt irányítsák, idejük nincsen. Ha a községi tisztviselőket az állam egészen a maga teendői számára veszi igénybe, akkor tessék az ezen tisztviselők fizetésével járó terheket is az államnak átvennie. Hasonló a körorvosi
