Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

29. országos ülés 1901 deczember 12-én, csütörtökön. 465 a vármegyéhez, a vármegyénél revideálja a szám­vevő, azután revideálja — és most méltóztassék jól figyelni azoknak az uraknak is, a kik nagy örömmel kiáltották a miniszterelnök ur beszédje folyamán, hogy ugy van! ugy van! — a vár­megyének pénzügyi állandó bizottsága és midó'n ezen retortákon keresztülment, akkor a vár­megye asztalára kerül és nagyon természetes . . . Holló Lajos: A ki fel akar szólalni, ott is felszólalhat! (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Szederkényi Nándor: A nyilvánosság asz­talán lévén azok, a kiknek semmi kifogásuk sincs ellene, csak nem fognak felszólalni, hanem biznak abban, hogy az, miután ennyi retortán ment keresztül, az igazságot tartalmazza és megnyugszanak benne. (Ugy van! Ugy van! balfelöl,) Hát nézzük már most t. miniszterelnök ur az éremnek másik felét: mennyivel megy jobban a dolog a minisztériumban ? (Halljuk! Hall­juk! balfelöl.) Uray Imre: Per sundam-bundam! Szederkényi Nándor: Hát a t. miniszter ur mindent átvizsgál maga? Maga revideál min­dent? Megnézi a számadásokat egyenkint? Lássuk tehát, hogy miképen történik a minisz­tériumban ? Kiadják az osztálynak: az kiadja a számvevőségnek, hogy az átrevideálja; a szám­vevőség beküldi az osztálynak; az osztály ter­mészetesen nem revideálja át, hiszen azért adta a számvevőségnek, hogy az teljesítse ezt: azután a miniszteri tanácsos előterjeszti a miniszter urnak; a miniszter ur pedig tudomásul veszi és aláírja. Ha én ezt ugy adom elő, hogy a miniszter semmit sem néz meg. neki csak előterjesztik a számadásokat és ő aláírja azokat, akkor erre is ugy lehetne nevetni, mint nevettek a túlol­dalon azon, hogy a vármegyén miképen kezel­tetnek a dolgok, (Ugy van! a, szélsőbaloldalira.) Gondolom tehát, kiegyezhetünk talán 50 per­czentre. (Derültség.) Ne méltóztassék a várme­gyei bizottság kezelését olyan elvetendőnek nyil­vánítani azért, hogy minden községi költségve­tés felülbírálásánál nincsen jelen 360 bizottsági tag és nem beszél legalább tizenkettő. Nincsen jelen és nem beszól azért, mert nem tartja azt szükségesnek. De ha szükségesnek találja, hogy jelen legyen, akkor jelen is van. Az önkormányzatnak a lényege a jog és a nyilvánosság, t. i,, hogy ott részt vehetnek és a kellő kritikát gyakorolhatják. Ezt tehát ne méltóztassék sem a miniszter urnak, sem a sza­badelvű pártnak, sem azoknak, a kik minden szóra oly könnyedén tapsolnak, felületesen elbí­rálni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon!) Erre a két pontra akartam megtenni észre­vételeimet, a melyeket megtoldok még egygyel, miután látom, hogy néhány pereznyi idő még van. Itt arra helyezik a súlyt, hogy a vármegye termében a számadások felett könnyen siklanak át, hogy mind a 360 bizottsági tag nincs ott KÉPVH. XAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET. jelen és a kik ott vannak, nem élnék a joguk­kal, a miért is ezt a jogot meg kell szüntetni. No, t. képviselőház, ha. a dolgot igy fogjuk fel, akkor méltóztassék megszüntetni a képviselőház jogát is a zárszámadások megvizsgálására. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) A midőn mi itt a zárszámadásokat tár­gyaljuk és az előadó azon hatalmas könyvekbe foglalt nagy számadatokról referál, ugyan hány képviselő van itt jelen és kik néznek alarjosan a dolognak mélyére? Minden képviselő bizik abban, hogy a zárszámadásokat a bizottság megvizsgálta ós a bizottság jelentésében ki-ki megnyugszik! Bizalom dolga az egész, de a jog megvan arra, hogy bárki bármely tételnél, bár­mikor felszólalhasson. Ha nem szólal fel, ez annyit tesz-e vájjon, hogy a jogot most már egyáltalában el kell törölni? (Tetszés a szélső­baldalon.) Ezeket akartam megjegyezni, mert nem bírtam volna elviselni, hogy midőn a vármegyék az ő tisztujitásukat végzik, akár az önkor­mányzat, akár pedig annak egyes intézményei felett olyan bírálat hangozzék el minden észre­vétel és minden helyreigazítás nélkül, a milyet itt a házban ma hallottunk. (Élénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Én is kénytelen vagyok egy pár megjegy­zéssel kisérni azokat, a miket Szederkényi Nán­dor t. képviselő ur az én beszédemre nézve ki­fogásolókig előadott. ('Halljuk! Halljuk !) Először is kijelentem, hogy én a vármegyét semmi tekin­tetben sem festettem rút színekkel. Eszemben sem volt arról beszélni, még a szó sem jött ki a számból, hogy a vármegyéknél több visszaélés történt, mint másutt. (Ugy van! jobbfelöl.) Én ezt nem mondtam, hanem csak azt állítottam, hogy a mai kezelés nem felel meg a modern kezelés igényeinek. (Ugy van '. a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondás a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Szederkényi Nándor: Pest és Heves várme­gyében ez megfelel! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: En azt állítom, hogy nem felel meg és ezt megmotiválom, mert egyszerű állítással nem lehet bizonyítani! Nem felel meg, mert 64 vármegyében másfélekép ke­zeltetik. A kezelés tehát nem lehet egyforma, nem lehet egyöntetű. Aztán két helyen kezelik a pénzt: az állampénztárnál és az adóhivatalnál. Ezenfelül kezelik még a szolgabírónál is. Ez nem felel meg a modern pénzkezelésnek, hanem az a logikus, hogy a szolgabíró check utján és a posta­takarékpénztár utján beküldi az összeget oda, a hová kell és azt ott ugy ellenőrzik és kezelik, a mint ezt a modern pénzkezelés magával hozza. Én ezt igy tartom helyesnek és maglik az illetők is igy fogják helyesnek tartani. Szederkényi képviselő ur azért megmaradhat a maga nézetében, én nem veszem ezt tőle rossz néven. Allitom azonban, hogy senki nem mondhatja ebben az országban, hogy 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom