Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-28
444 28. országos ülés 1901 deczember 11-én, szerdán. és csekély mennyiségű érdekeltségi hozzájárulással : a ghymes-csikszereda - sepsi - szentgyörgyi szakasz kiépitése után megbízta a kereskedelmi kormányt, hogy kellő időben terjeszszen javaslatot be a többi vonalszakasz kiépítésére. Tekintettel az 1891. évi XL. t.-czikkben a rumániai csatlakozásokkal kontemplált czélokra, tekintettel a Székelyföld, s különösen Csikmegye és Maros-Torda, Udvarhely megye nagyobb részének teljes ipari és kereskedelmi pangására, a gazdasági viszonyok a természet mostohasága következtében amúgy is nehezek lévén, tekintettel a Székelyföldnek a kivándorlásban is nyilvánuló elszegényedésére: nem találja-e a t. kereskedelemügyi miniszter ur, a t. pénzügyminiszter úrral egyetemben eljöttnek azt a kellő időt, a melyet a fentidézett törvényczikk megjelölt? s szándékozik-e a legközelebbi jövőben a nevezett törvényczikk értelmében a székelyföldi vasutak^ végleges kiépítésére javaslatot adni be? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a kereskedelmi és pénzügyminiszter urakkal. Következik Bizony Ákos képviselő ur interpellácziója a sajó-ládi elemi iskola tárgyában. Bizony Ákos: T. képviselőház ! Borsod vármegye közigazgatási bizottsága 1900. február 8-án tartott ülésén, a tanfelügyelő hivatalos jelentéséből arról értesült, (Nagy zaj. Elnök csenget.) hogy a sajó-ládi római katholikus felekezeti iskola olyan rossz állapotban van, hogy az már közbiztonságellenes. Förster Ottó: Bár a Lloyd volna az! (Derültség.) Bizony Ákos: A vármegye, illetőleg a közigazgatási bizottság akkor felirt a kultuszminiszter úrhoz, mivel ennek az iskolának a sajó-ládi vallás-alapitvány a kegyura, az tartja fenn az iskolát, de a miniszter ur nevezi ki a tanítót és adja annak a fizetést, hogy gondoskodjék vagy uj iskolaépületről, vagy a réginek kellő rendbehozásáról. Erre a miniszter ur azt válaszolta, hogy ő az ójütés kötelezettségét nem ismeri el és közigazgatási elbírálás alá utalta ennek a kérdésnek- eldöntését. 1901. január hónapban ennek az iskolának egyik fala bedőlt, a minek folytán a szolgabíró kénytelen volt annak további használatát hatóságilag betiltani. Akkor a bizottság felirt a kultuszminiszter úrhoz, hogy ha már nem ismeri el az építés kötelezettségét, legalább addig, a mig a dolog eldől, adjon helyet az iskolának abban a volt Pálos-klastromban, a melyben hétnyolez szoba üresen áll, a nélkül, hogy valamire használtatnék. Ez történt a folyó évi februárban és erre a mai napig válasz nem érkezett; azóta pedig 170 tanköteles gyermek iskola nélkül van. (Mozgás.) Ebből kifolyólag minden bővebb indokolás nélkül vagyok bátor a következő interpellácziót intézni a kultuszminiszter úrhoz (Sálijuk! Halljuk ! Olvassa): »Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. 1. Mi az oka annak, hogy a miniszter ur közvetlen kezelése alatt álló sajó-ládi vallás-alapitványi uradalom a kegyurasága alá tartozó róm. kath. elemi iskola rozzant épületét sem megfelelően kijavíttatni, sem helyette egy uj iskolát építtetni nem akar? 2. Mi akadálya van annak, hogy a sajó-ládi volt Pálos-klastrom épületében, a hol 7—8 szoba üresen áll, az elemi iskola ideiglenesen elhelyeztessék ? 3. Szándékozik-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a sajó-ládi 170 tanköteles gyermek iskoláztatása valamely módon lehetségessé tétessék ?« (Élénk helyeslés a szélső-baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral. Következik Schmidt Károly interpellácziója a Dél-Afrikába való lószállitások tárgyában. Schmidt Károly: T. ház! a múlt héten az újságokban az a hír volt olvasható, hogy az angol kormány Fiúméban 20.000 lónak a délafrikai harcztérre való szállítása iránt szerződött ós hogy e lovak legnagyobb része Magyarországon volna beszerzendő. Ez utóbbit annál valószínűbbnek tartom, mert köztudomású, hogy a délafrikai harcz tartama alatt már több izben kisebb-nagyobb lószállitások történtek Magyarországról, Fiúméból, közvetlenül a délafrikai harcztérre és hogy a magyar kormány, ha nem is előmozdította, de mégis hallgatag tűrte e szállításokat. Magában véve e tűrés is már a nemzetközi jog szabályaiba ütközvén és a köteles semlegességnek megsértését képezvén, miután e dolog a most tervezett uj lószállitások által aktuálissá vált, a t. kormánynak ezen interpellácziómmal alkalmat akarok nyújtani arra, hogy ezen kérdésben álláspontját a t. ház előtt indokolja. (Halljuk!) T. ház! Két éve már, hogy a kis bur nép a történelemben párját ritkító hősiességgel küzd. (Igaz! Ugy van! a szdsöbaloldalon.) Nem tartok czáfolattól a midőn azt állítom, hogy az egész müveit világ szimpátiája, rokonszenve a bur néppel van. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ezen általános szimpátiának nemcsak az az oka, hogy Anglia ezen háborút egyes kapzsi spekulánsainak óhajtására kezdte meg, és azért, hogy az aranybányákat hatalmába kerítse, s hogy ismert fékezhetelen hódítási mániájának tegyen eleget, tehát minden igazságos ok nélkül kezdte meg. illetőleg kényszeritette magatartása által, és az által, hogy a bur köztársaság határain csapatait konczentrálta, a bur köztársaságot az ellenségeskedések megkezdésére ; mondom, e szimpátiának nemcsak ez az oka, hanem oka abban is áll, hogy az egymással szemben levő ellenséges erő minden arányon kivül áll. (Ugy van. 1 a szélsöbaloldalon.) Pichler Győző: Az a szimpátia oka, hogy a nemzeti függetlenséget kell védeniök!
