Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-28

434 28. országos ülés 1901 deezember 11-én, szerdán. hét múlva Egerben tisztújítás lesz. Tehát nem olyan bizonytalan állás ez. Azt mondják továbbá, hogy rossz a vármegyei rendszer, mert családi j>olitikát űznek benne, egyes családok nagy népszerűségre tesznek szert, és azok tagjai vezető elemet képeznek a megyei életben. Hogy ez a múltban igy volt, megengedem és nagyon helyes is, mert hiszen azok a családok tettek ilyen népszerűségre szert, a melyeknek ősei századokon keresztül bátorságukkal, vitézségükkel, lángeszükkel, a közügyek iránti érdeklődésükkel, és a magyar nemzeti állam és nemzeti eszme megvédésében tüntették ki magukat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) De ma már ahhoz a nagy népszerűséghez nem elegendő a puszta leszármazás, a puszta születés az ilyen családból, de ha egy ilyen család tagja e-zével, szorgalmával, képzettségével, a közügyek iránti tevékenységével és érdeklődésével felül tud emelkedni a közönségen, hát az ilyen család ilyen tagjának van ma is népszerűsége. És én ezt magyar nemzeti szempontból nem károsnak, hanem nagyon is üdvösnek tartom. (TJgy van! Ugy van! a sz&si'baloldalon.) Buzáth Ferencz: Kivált a mai kazárvilágban ! Hellebronth Géza: Mert hiszen, ha mindjárt romoknak nevezzük is és a múzeumba akarjuk is helyezni ezen családok ilyen tagjait, én azt hiszem, nagyon nagy hibát követnek el azok az illető urak, a kik oly nagyon szeretik ezek alatt a fát vágni. Mert ezen családokban igenis le van fektetve az ősi alkotmányhoz való ragaszkodás, a magyar nemzeti állam iránti szeretet. Ezek ragaszkodnak ahhoz a röghöz, a melyet apáik vérrel szereztek és ragaszkodnak szent István koronájához és annak felkent apostoli királyához. És igenis ezeknek a romjaikban még mindig élő és tevékeny családoknak igen nagy befolyásuk van abban, hogy azok az internaczionalista, kozmopolita, szoczialista és kommunista elvekkel telitett apostolok ott a vidéken nem tudnak a magyar nép szivéhez fórkőzni, (Helyeslés a szélsőbalon.) nem lelnek hálás talajra és a magyar nemzeti társadalmat nem sikerül nekik világromboló eszmékkel a levegőbe röpíteni, hogy annak alapján felépíthessenek azután egy modern, internaczionalista, de vallástalan és hazafiatlan társadalmat. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon és a néppárton) A mi pedig a sógorságot, komaságot és atyafiságot illeti, arra nézve bátor vagyok azt mondani, bogy ezen érzelmeknek érvényesülése talán még jobb melegágyat talál a kinevezési rendszerben. (Ellenmondás jobbfelöl. Egy hang balról: Szolgálati pragmatika mellett nem történhetik ! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: De nincsen! Egy hang jobbról: De lesz! Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök (csenget): Méltóztassék a közbes ;ólástól tartózkodni. Hellebronth Géza: Azok a t. miniszter urak sem a holdból veszik az embereiket és azok a miniszterek sem olyan márványkeblü férfiak, hogy teljesen el tudnák fojtani szivükben a természettől beléjük oltott atyafiságos, vagy mondjuk: vérségi kötelék érzelmeit és azt hiszem, hogy ezek érvényesülésének igen sok fényes példáját találhatjuk a kinevezési rendszer mellett is. A mi pedig a pártérdek szolgálását illeti, engedelmet kérek, hát hogy a vármegyei rendszer mellett nem virágoznak olyan nagyon ezek a virágok, mint a kinevezési rendszer mellett, arra az előbb voltam bátor egy ellenzéki érzelmű vármegyét példaként felemlíteni. De, hogy igenis jó melegágyat találnak a kinevezési rendszer mellett, az iránt méltóztassék a szavazások sta-. tisztikáján végignézni és azt fogják benne találni, hogy Magyarországnak van legalább húszezer kinevezett hivatalnoka, de, azt hiszem, lámpással is alig találhatunk olyant, — nagyon kevés van. tisztelet a kivételnek, — a ki ellenzékire adta volna szavazatát; (Élénk ellenmondás jobbfelöl.) pedig nem tudom föltételezni, hogy a húszezer közül ne akadt volna elég nagyszámú hivatalnok, a ki Magyarország önállóságát és függetlenségét ne akarná, hanem igenis, részint a szelíd nyomás miatt, részint a multak szo-. moru tapasztalatain okulva, megtagadják meggyőződésüket és a kormány jelöltjei mellett adják le szavazatukat. (Felkiáltások jobbfelöl: Sokan voltak, a kik az ellenzékre szavaztak!) Engedelmet kérek, kiveszem a kiveendőket, és itt elismerem Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter urnak az érdemét, hogy azok a tisztviselők, a kik alatta vannak, a derék államvasuti tisztviselők dicséretreméltó szép példát mu-. tattak az ország többi hivatalnokainak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Egy hang bal felől: Majd megbánják! Derültség) De, t. ház, nem vagyok barátja a törvényjavaslatnak pénzügyi okoknál fogva sem. Mint a hogy előbb már voltam bátor említeni, oly szegények és oly nyomasztó helyzetben vagyunk, hogy ilyen költséges experimentálás, ilyen nyo-masztó megterheléssel járó adminisztrácziót meg nem fogunk bírni. Mert hogy ez sokkal többe fog kerülni, mint a mai rendszer, azt nem kell bizonyítanom. Csak méltóztassanak egy hasonlatot elfogadni. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Vegyünk egy járásbirósági és egy főszolgabírói hivatalt. Ezeknek körülbelül egyforma területre terjed ki a hatáskörük és az akták száma is — utána néztem — körülbeló'l egyforma, Már most a járásbíróságnál dolgozik legalább tíz ember, ha kisebb; dolgozik tizenöt-húsz ember is, ha nagyobb az ügyforgalom és dolgoznak egy nagy palotában. A szolgabirói hivatalban dolgozik négy, legföljebb öt ember, ha két szolgabirói állás van rendszeresítve, dolgoznak két szobában,. az egyik iroda, a másik magánszoba, és még sincs restanczia, (Mozgás és ellen-