Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-27

420 Ti. országos ülés 1901 deczember 10-én, kedden. lépésre tervszerű előrelátással és megfontolással visz a megvalósulás felé, azon nagy politikai czél érdekében, a melyet a nemrégiben is elhangzott trónbeszéd a magyar állam kiépítésének és meg­erősítésének czéljául megjelöl. Ez a javaslat, a mely most előttünk fekszik, ismét egy nevezetes lépés a reform-tervezet ut­ján és mig a közigazgatási eljárás egyszerűsíté­séről szóló törvény a közigazgatás belső szerke­zetének, mondhatnám hajszálrugóinak egyöntetű­ségét és összhangját biztosítja, addig a vár­megyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat már a közigaz­gatási szervezet külső pilléreihez is hozzányúl, s a mellett, hogy a közhivatali teendők egy neve­zetes részét egyszerűsíti és egységesíti, egyszer­smind organikus rendezést is végez, a nélkül azonban, hogy a vármegyék közönségének ön­kormányzati jogát sértené, vagy a legtávolabbról is elhomályosítani akarná. Ebből is Játszik, t. ház. hogy a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat logikus folyományát képezi a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvénynek, a mely törvénynek, a mint bölcsen méltóztatik tudni, nem volt egyéb czélja, mint a közigazgatás­nak egész vonalán uralkodó rendszerré emelni az egyszerűséget, egyöntetűséget, az összhangot, s á helyes munkamegosztást és ezáltal egyrészt a végre­hajtás körül biztosítani az alaposságot és a gyorsa­ságot, másrészt az ellenőrzés körül fokozni azon hatályosságot,, a mely a közigazgatási szervezet eredményes működésének egyik elengedhetlen feltételét képezi. Ezt a czélt kívánja szolgálni az előttünk fekvő törvényjavaslat is az által, hogy a vármegyék pénztári teendőinek ellátását az állampénztárak hatáskörébe utalja, illetőleg a lényegileg azonos hivatást teljesítő kétféle jjénztárt egységesíti; ugyanazon czélt kívánja szolgálni az által, hogy a megyei központi szám­vevőségeket a királyi pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekkel egybeolvasztja, végül az ellenőrzés közvetlen és hatályos gya­korlását biztosítja az által, hogy a járási szám­vevői intézményt a közigazgatási szervezet első fokán beilleszteni kívánja. Ebből is méltóztatnak látni, hogy három rendbeli organikus rendezés domborodik ki az előttünk fekső törvényjavaslat szövegéből, a melyek közül a pénztárak egységesítése első sorban a nagy közönség könnyebbségére szolgál, másrészt peätiz hi/.tonságot fog teremteni a köz­pénzek közigazgat isi kezelésében, korlátok közé szorítja az egyéni bizalom alapjára fektetett eddigi gazdálkodást, az utalványozási jog körül tapasztalt illetéktelen túlterjeszkedést, a kiuta­lásra váró pénzek jogosulatlan visszatartását, a kölcsönök törlés..t-sének elhanyagolt behajtását, szóval megszűnt* ii a helyi befolyások által többé­kevésbbé lábrakapott, szabályellenes, törvény­telen és a visszaéli'sekre könnyen alkalmat szol­gáltató eddigi gyakorlatot és e mellett — és erre kiváló súlyt helyezek — felszabadítja a végrehajtás élén álló tisztviselőket a pénzkezelés ellenőrzésének nyűge alól, a mely munkájuknak javát eddig is felemésztette és felszabadítja őket a pénzkezelésből előálló kártérítési felelőség alól és felszabadítja magát a vármegye közön­ségét is, a mely a kárösszegek fedezésére, — a hogy azt bölcsen méltóztatnak tudni — igen sok esetben snlyos megyei pótadókat volt kény­telen kivetni. A megyei számvevőség egybeolvasztása, a mellett, hogy a pénztárak egyesítésének termé­szetes folyományát képezi, a számvitel terén szigorú felügyeletet szervez az egész vonalon, a felületes és a helyi befolyások által meglazult ellenőrzést szakszerű és hatályos ellenőrzésre váltja fel, biztosítani fogja az alapok és alapít­ványok rendeltetésszerű kezelését . . . Barta Ödön: Kinek a kezében volt a fel­ügyelet eddig ? ISTem az állam kezében ? Kristóffy József előadó: Épen azért törté­nik a számvevőségek egybeolvasztása, hogy az állam ezt a felügyeletet hatályosabban és köz­vetlenebbül _gyakorolja. Barta Ödön: Nincs könnyebb, mint a vár­megyét szidni! Kristóffy József előadó: Továbbá t. képvi­selőház biztosítani fogja — a mint hangsúlyoz­tam — az alapok és alapitványok rendeltetés­szerű kezelését, a költségvetés szigorú betartását, a számadások beható átvizsgálását és végül azt, hogy a vármegyék törvényes akaratát első sor­ban a vármegyének saját közegei respektálják. És ezt az egész kezelési reformot — mert hi­szen csak egyszerű kezelési reformról van szó. (Zaj a szélsöbahldalon ) — megkonstruálja ez a javaslat a nélkül, hogy a vármegyének és a megyei közönségnek törvényes önkormányzati jogát sértené, vagy pedig az összes számadások és költségvetések tekintetében fennálló jogait és kötelességeit érintené, mert hiszen egyszerű alaki kérdésről és csupán a kezelés alaki változásáról van szó. (Zaj a szélsöbaloldalon.) A vármegyének tulajdonjoga érintetlen marad, a vagyon feletti rendelkezést ezentúl is a vármegye fogja saját önkormányzati jogkörében gyakorolni, a mely jog­körnek elvi tartalma bizonyára nem a vagyon és pénzek kezelési módjában, hanem az azok feletti szabad rendelkezésben rejlik, a mely lé­nyeges körülményre támaszkodva, bátran merem konstatálni azt, hogy itt tulajdonképen minden a régiben marad, {Zaj és ellenmondásólc a szélső­baloldalon.) és a helyzet csak annyiban változik, hogy az értékeket és pénzeket.az egyik házból a másikba, egyik jaénztárból a másikba viszik és kezelik . . . Papp Zoltán: Hát minek csinálják akkor ? Kristóffy József előadó: ... és az ellenőrzés és felügyelet terén szükséges közigazgatási segéd­szolgálat szakszerű teljesítésére az állam saját közegeit rendelkezésre bocsátja. A járási számvevői intézmény rendszeresítő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom