Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-26

26. országos ülés 1901 deczember 9-én, hétfőn. 899 őket annyira; azt felelték: mert égő csillárokat láttunk; eszünkbe jutott, hogy mi itt éhezünk, mig az ausztriai csillármunkások hónapok óta a rendes fizetésen kívül pótmunkáért hetenként keresnek 30—40 forintot és ezt a pótmunkát azért kajjják, mert a magyar parlamentnek egy millió forinton tul való csillármegrendelését Bécsben foganatosítják. (Nagy zaj a bal- és szélsobaloldalon. Felkiáltások: Gyalázat!) Rakovszky István : Most nevessenek! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát nem intézkedtem ? Pichler Győző: A t. miniszterelnök ur mindig tapasztalni fogja, hogy olyan intézkedéseiből, a melyek üdvösek és helyesek, én titkot nem csinálok, só't ilyen babérokkal mindennap szeretném szaporítani egyéb babérait. Meggyőződtem, hogy a következő dolog történik: megvolt a versenytárgyalás, ki volt kötve a magyar munka és kiadták a gipszmintákat az illető czégeknek. Nem átallom, daczára, hogy némelyekre kellemetlen, az illető czégek neveit elmondani. Először a Ganz-gyár. (Zaj a bal- és szélsobaloldalon.) Rakovszky István: Ott vannak! Pichler Győző: Másodszor »Kiszling és Társa«, harmadszor »Kulcsár és Társa«, azután a Magyar lámpa- és fémára-gyár részvénytársaság. Nekem semmi közöm ezekhez. Rakovszky István: Ott képviselők voltak az igazgatóságban, még pedig liberálisok! Pichler Győző: A mint ezek a czégek a Ganz-gyár, Kulcsár és Társa, ás Kiszling és Társa, megkapták az egy millió forinton túli rendelést, a gipszmintákat, az öntvényeket egyszerűen elküldték Bécsbe és ott csináltatták. De ki volt kötve, hogy a munka előhal adásáról egy bizonyos terminus után egy kiküldött parlamenti épitő bizottságnak meg kell győződnie; kettős okból, először, hogy a munka idejekorán elkészüljön, másodszor, hogy lássa, hogy magyar munka-e. Mikor elérkezett az az idő. mikor ezek a csillárok in rohem Zustande — német kifejezést használok, mert a német levelezést láttam — vagyis nyers, félkész állapotban, montirozás nélkül, megvoltak: az a bécsi czég. a melynél a megrendelés albérletben volt, leküldött egy pár darab lámpát az egyik pesti czéghez. Ennél a czégnél egyszerűen leráspolyozták a bécsi czég tábláját, — mert annak a bécsi czégnek nem volt mit titkolnia, az rátette czégjegyét, — aztán eljött a bizottság s megnézte Kiszlingnél a Podmaniczky-utczában az árut. Konstatálta, hogy helyesen vannak kiállítva. Éjjel aztán ezeket a munkákat ládákban átszállították a Ganz-gyárba, másnap pedig az a bizottság ugyanazokat a munkákat approbálta ott is, azután pedig átküldték a munkákat Kulcsárhoz és a bizottság ott is elvégezte a dolgát. (Derültség és felkiáltások a szélsobaloldalon: Szégyen.') Rakovszky István: Ez uj babér! Pichler Győző: Hogy igy van a dolog, arról meggyőződtem. Nem vágyódtam olcsó babérokra, hogy ezt is szóvá tettem. Széll Kálmán miniszterelnök: (Halljuk!) Ennek folytatása is lesz I Pichler Győző: Azt gondoltam, hogy ha én illetékes helyre odavezetem a munkásokat, ezt előadatom velük, megkapom talán az orvoslást és ha nem kapom meg, még mindig van időm képviselői kötelességemnek eleget tenni. Én tehát elvittem e munkásokat a miniszterelnök úrhoz. A miniszterelnök ur fogadta őket, báromnegyed óráig tárgyalt velük, közben jegyzeteket csinált és tényleg — ugy vagyok értesülve — felküldte bizalmi embereit Bécsbe, ezeket a csillárokat lehozatta és további elkészítésüket itt rendelte meg. (Altalános tetszés és éljenzés.) Széll Kálmán miniszterelnök: Most tessék szólani! Kossuth Ferencz: Becsületére válik! De a, kezdet helytelen volt! Rakovszky István: Az előbbi mégis helytelen volt! Széll Kálmán miniszterelnök: Már tetszett örülni, hogy máskéj^ lesz! Rakovszky István: De mi lesz a parlamenti bizottsággal és a czéggel ? (Zaj.) Pichler Győző: T. képviselőház! Én ezt előadtam ; de most, a mikor a munkanélküliekről van sző, a miniszterelnök úrtól azt kérdezem : megvan-e győződve, hogy ez az intézkedése teljesen foganatosittatik ? Meg van-e győződve, hogy azok a gyárak, a melyek ilyen visszaélést követtek el, most már a jó útra tértek. Széll Kálmán miniszterelnök: Most is kontroll alatt állnak! Pichler Győző: A magyar iparnak teljes elégtételt kell adni. Teljesen újra kell csinálni azokat a csillárokat, nem pedig egyszerűen tovább folytatni a munkát. Radikális módon kell orvosolni a bajt. De tovább megyek. Én vádolom a minisztériumot, hogy a munkanélküliségnek egyik fő okozója. A minisztérium részére történő szállitások közül akárhányat a külföldről rendelnek meg. Itt van pl. a márvány. (Ellenmondás johbfelol.) Egyetlen egy darab magyar márványt sem használnak négy év óta az építkezéseknél, hanem csupán karszti és külföldi márványt, mert az valamivel olcsóbb. Széll Kálmán miniszterelnök: Á királyi várban is magyar márvány van ! Pichler Győző : A Szépművészeti Múzeumban és a Postatakarékpénztárnál nincsen egy darab se. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Dehogy nincs! Ott is van! Pichler Győző: T. képviselőház,! A mit Vázsonyi t. képviselő ur itt felemiitett, hogy t. i. a városi hatóságnak nincsen szocziálpolitikája, ugyanezt kellene mondani az államról is. A munkanélküliségnek egyik főorvossága az lenne, ha minden pályázatnál ki volna kötve, hogy »magyar anyag és magyar munka«. (Tetszés a szélsobaloldalon.) Ha a nemzetközi szoczializ nus ellen