Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-26

392 26. országos ülés 190í deczember 9-én, hétfőn. Foglalkozik a munkások kérvénye az ü. n. munkás kiaknázásnak kérdésével is. Méltóztatnak látni, hogy nálunk gyermekeket, nőket,szóval mindazokat, kik nincsenek még az eró'sebb munkára sem fizikai, sem erkölcsi tartalmuknál fogva hivatva, kiaknáznak, és mig ezzel egyrészt a tulajdon­képeni munkásnak versenyt csinálnak, másrészt ezen szerencsétlen serdülő leányok pusztításával egész nemzedékeket kiirtanak. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Foglalkozik ez a kérvény a tanonczkérdéssel, az éjjeli munka kérdésével, tehát oly kérdésekkel, melyeket az állam és a magyar társadalom el nem odázhat. Példát nyújtanak erre a czivilizált államok. Ma­gában Ausztriában, melynek helytelenül mi sok­szor követjük példáját, a már lomtárba dobott parlamentarizmus közepében, az osztrák Reichs­rath bir egy bizottsággal, az u. n. »Socialpoli­tische Comission«-nal, mely ezeket a kérdéseket előkésziti és megérleli. Habár a magam részéről elfogadom a pil­lanatnyi szükség leküzdése szempontjából Csá­volszky Lajos t. képviselőtársam határozati javas­latát, azt mégis a következő inditványnyal póto­lom ki (olvassa): »A képviselőház szükségesnek látja, hogy a szocziális törvényhozásra tartozó ügyek, tör­vényjavaslatok, különösen a munkásügyre vo­natkozó munkálatok előkészitésére és előzetes tárgyalására kebeléből sürgősen egy külön 21 tagú szakbizottságot alakitson. Szükségesnek látja, hogy e bizottság tagjainak a házszabály szerint való megválasztása olykép vétessék foga­natba, hogy három nap alatt megalakulhasson. A ház e bizottsághoz utasítja Budapest munká­sainak a munkanélküliség tárgyában beadott kérvényét azzal, hogy a bizottság a kormány hozzájárulásával azt azonnal tárgyalás alá vegye és nyolcz nap alatt a háznak azon módokra nézve, melyekkel a munkahiány miatt ínségbe jutott munkások helyzetén segíteni lehet, jelen­tést tegyen. E jelentés beérkezéséig utasítja a ház a kormányt, hogy saját hatáskörében a munkások súlyos helyzetének orvoslására a szük­ségeseket haladék nélkül tegye meg.« Tisztelettel ajánlom a t. háznak ezen indít­ványt elfogadásra. (Élénh helyeslés a szélsőbal­oldalon és a néppárton.) Illyés Bálint jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! Házszabályaink értelmében az a képviselő, ki kérvényt nyújt be, erkölcsi garancziát vállal arra nézve, hogy a benyújtott kérvény nem ellenkezik az állami renddel, nem ellenkezik a közerkölcscsel. Természetesnek méltóztatik találni, hogy mint a kérvény benyújtója, röviden ugyan, álláspon­tomat a kéfvénynyel és e kérdéssel szemben körvonalazni óhajtom. T. ház! A munkanélküliségnek, melynek problémáját e kérvény egész terjedelmében tárja fel, háromféle oka van. Van egy általános európai oka, a melyre rámutatott már a t. pénzügyminiszter ur, t. i. az általános súlyos gazdasági helyzet. Ennek orvoslása módunkban nincs, ezzel a bajjal szemben csak Horatius parasztjának álláspontjára helyezkedhetünk : Ru­sticus expectat dum defluat amnis. ÍJekünk is meg kell várnunk, mig a gazdasági bajok folyója a maga természete szerint lefolyik. Van ezenkívül a munkanélküliségnek egy specziális nemzeti oka minálunk, melyre Csávol­szky t. képviselőtársam is rámutatott, és ez a nemzeti termelés szervezésének hiánya. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert én az önálló vámterületben a termelés nemzeti megszervezé­sét látom. (Élénh helyeslés és tetszés a szélsö­baloldalon.) Mindaddig, mig gazdasági önállósá­gunk nincs, mindaddig, mig a nemzeti termelést, mig a nemzeti munkát mi magunk önállóan megszervezni képesek nem vagyunk, a munkanél­küliség kérdésével sem leszünk képesek gyöke­resen végezni. (Igaz! TJgy van! a szélsö­baloldalon.) Harmadik oka pedig a munkanélküliség nagy arányának, szintén specziális magyar ok. Ez t. i. az, hogy a munka egyáltalában nincs megszervezve nálunk. Nem értem a munka meg­szervezése alatt a szoczialista álláspontot, a mely egyéni termelés helyébe a társas termelést akarja léptetni, hanem értem azt, hogy a munka kér­dése ne legyen szabadjára eresztve, hanem orga­nikus törrények egész sorozata szervezze magát a munkát. Erre a három okra vezethető vissza az, hogy a munkanélküliség nálunk nagy arányok­ban lép fel. Hogy megítélhessük, mily arányú a munkanélküliség, első sorban kielégítő statiszti­kára volna szükségünk. Azonban ilyen statisztika nem áll rendelkezésünkre. Midőn a kereskedelmi miniszter ur a hatósági, az állami munkaközve­títő-intézetet Budapesten felállította, akkor ezen munkaközvetítő egyik legnagyobb basznának az látszott a jövendőben, hogy majd megbízható statisztikát kapunk legalább Budapestre nézve arról, vájjon mekkora a munkanélküliek száma, mert ezt a számot megkajuuk, ha a munkát keresőket és a munkát kínálókat szám sze­rint összehasonlítjuk. De t. képviselőház, ezt a megbízható statisztikát sem kaptuk meg. A mun­kaközvetítő ugyanis négyezer és egynehányra, — egy hallatlan csekély számra — teszi a mun­kanélküliek számát, a melyről nem is kell bizo­nyítani, hogy teljesen hamis szám; hiszen a munkaközvetítő megnyitásának évében, az első félévben 43075 munkás keresett és. csak 12530 munkaadó kínált munkát. Ebből is csak 6067 nyert elhelyezést. Harminczezret haladott tul tehát már az első félesztendőben azoknak száma, a kik a munkaközvetítő által nem voltak elhe­lyezhetők. Ez azt jelenti, hogy még ennél is na­gyobb a munkanélküliek száma Budapesten. (Egy hang a néppárton; És a vidéken!) A vidéken: is vannak természetesen munkanélküliek^ bár' • Budapest felé tódul a munkát keresők legna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom