Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-26

392 26. országos ülés 190í deczember 9-én, hétfőn. Foglalkozik a munkások kérvénye az ü. n. munkás kiaknázásnak kérdésével is. Méltóztatnak látni, hogy nálunk gyermekeket, nőket,szóval mindazokat, kik nincsenek még az eró'sebb munkára sem fizikai, sem erkölcsi tartalmuknál fogva hivatva, kiaknáznak, és mig ezzel egyrészt a tulajdonképeni munkásnak versenyt csinálnak, másrészt ezen szerencsétlen serdülő leányok pusztításával egész nemzedékeket kiirtanak. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Foglalkozik ez a kérvény a tanonczkérdéssel, az éjjeli munka kérdésével, tehát oly kérdésekkel, melyeket az állam és a magyar társadalom el nem odázhat. Példát nyújtanak erre a czivilizált államok. Magában Ausztriában, melynek helytelenül mi sokszor követjük példáját, a már lomtárba dobott parlamentarizmus közepében, az osztrák Reichsrath bir egy bizottsággal, az u. n. »Socialpolitische Comission«-nal, mely ezeket a kérdéseket előkésziti és megérleli. Habár a magam részéről elfogadom a pillanatnyi szükség leküzdése szempontjából Csávolszky Lajos t. képviselőtársam határozati javaslatát, azt mégis a következő inditványnyal pótolom ki (olvassa): »A képviselőház szükségesnek látja, hogy a szocziális törvényhozásra tartozó ügyek, törvényjavaslatok, különösen a munkásügyre vonatkozó munkálatok előkészitésére és előzetes tárgyalására kebeléből sürgősen egy külön 21 tagú szakbizottságot alakitson. Szükségesnek látja, hogy e bizottság tagjainak a házszabály szerint való megválasztása olykép vétessék foganatba, hogy három nap alatt megalakulhasson. A ház e bizottsághoz utasítja Budapest munkásainak a munkanélküliség tárgyában beadott kérvényét azzal, hogy a bizottság a kormány hozzájárulásával azt azonnal tárgyalás alá vegye és nyolcz nap alatt a háznak azon módokra nézve, melyekkel a munkahiány miatt ínségbe jutott munkások helyzetén segíteni lehet, jelentést tegyen. E jelentés beérkezéséig utasítja a ház a kormányt, hogy saját hatáskörében a munkások súlyos helyzetének orvoslására a szükségeseket haladék nélkül tegye meg.« Tisztelettel ajánlom a t. háznak ezen indítványt elfogadásra. (Élénh helyeslés a szélsőbaloldalon és a néppárton.) Illyés Bálint jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! Házszabályaink értelmében az a képviselő, ki kérvényt nyújt be, erkölcsi garancziát vállal arra nézve, hogy a benyújtott kérvény nem ellenkezik az állami renddel, nem ellenkezik a közerkölcscsel. Természetesnek méltóztatik találni, hogy mint a kérvény benyújtója, röviden ugyan, álláspontomat a kéfvénynyel és e kérdéssel szemben körvonalazni óhajtom. T. ház! A munkanélküliségnek, melynek problémáját e kérvény egész terjedelmében tárja fel, háromféle oka van. Van egy általános európai oka, a melyre rámutatott már a t. pénzügyminiszter ur, t. i. az általános súlyos gazdasági helyzet. Ennek orvoslása módunkban nincs, ezzel a bajjal szemben csak Horatius parasztjának álláspontjára helyezkedhetünk : Rusticus expectat dum defluat amnis. ÍJekünk is meg kell várnunk, mig a gazdasági bajok folyója a maga természete szerint lefolyik. Van ezenkívül a munkanélküliségnek egy specziális nemzeti oka minálunk, melyre Csávolszky t. képviselőtársam is rámutatott, és ez a nemzeti termelés szervezésének hiánya. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Mert én az önálló vámterületben a termelés nemzeti megszervezését látom. (Élénh helyeslés és tetszés a szélsöbaloldalon.) Mindaddig, mig gazdasági önállóságunk nincs, mindaddig, mig a nemzeti termelést, mig a nemzeti munkát mi magunk önállóan megszervezni képesek nem vagyunk, a munkanélküliség kérdésével sem leszünk képesek gyökeresen végezni. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Harmadik oka pedig a munkanélküliség nagy arányának, szintén specziális magyar ok. Ez t. i. az, hogy a munka egyáltalában nincs megszervezve nálunk. Nem értem a munka megszervezése alatt a szoczialista álláspontot, a mely egyéni termelés helyébe a társas termelést akarja léptetni, hanem értem azt, hogy a munka kérdése ne legyen szabadjára eresztve, hanem organikus törrények egész sorozata szervezze magát a munkát. Erre a három okra vezethető vissza az, hogy a munkanélküliség nálunk nagy arányokban lép fel. Hogy megítélhessük, mily arányú a munkanélküliség, első sorban kielégítő statisztikára volna szükségünk. Azonban ilyen statisztika nem áll rendelkezésünkre. Midőn a kereskedelmi miniszter ur a hatósági, az állami munkaközvetítő-intézetet Budapesten felállította, akkor ezen munkaközvetítő egyik legnagyobb basznának az látszott a jövendőben, hogy majd megbízható statisztikát kapunk legalább Budapestre nézve arról, vájjon mekkora a munkanélküliek száma, mert ezt a számot megkajuuk, ha a munkát keresőket és a munkát kínálókat szám szerint összehasonlítjuk. De t. képviselőház, ezt a megbízható statisztikát sem kaptuk meg. A munkaközvetítő ugyanis négyezer és egynehányra, — egy hallatlan csekély számra — teszi a munkanélküliek számát, a melyről nem is kell bizonyítani, hogy teljesen hamis szám; hiszen a munkaközvetítő megnyitásának évében, az első félévben 43075 munkás keresett és. csak 12530 munkaadó kínált munkát. Ebből is csak 6067 nyert elhelyezést. Harminczezret haladott tul tehát már az első félesztendőben azoknak száma, a kik a munkaközvetítő által nem voltak elhelyezhetők. Ez azt jelenti, hogy még ennél is nagyobb a munkanélküliek száma Budapesten. (Egy hang a néppárton; És a vidéken!) A vidéken: is vannak természetesen munkanélküliek^ bár' • Budapest felé tódul a munkát keresők legna-