Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-26
26. országos ülés 1901 deczember 9-én, hétfőn. 387 Beöthy Ákos: Méltóztassék megengedni, hogy egy igen rövid személyes észrevételt tegyek. Hivatkozott a t. miniszterelnök ur arra, bogy én Angliának 17. századbeli precedens esetére hivatkoztam. Hálát adhatnánk az Istennek, hogy ha mi Magyarországon ott volnánk ma, a hol Anglia a 17. században volt, mert akkor azokat a minisztereket, a kik megszegték a törvényt, a vádlottak padjára ültetnék; (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) nálunk pedig udvarnagyokká teszik. (TJgy van! TJgy van! balfelöl. Tetszés.) Rakovszky István: Ugy van! Ugy van! Éljen! Beöthy Ákos: A másik pedig az, hogy mi a kérvényekre mindenesetre sokkal nagyobb súlyt fektetünk még ma is, mint Angliában, mert mi itt a ház plénumában tárgyaljuk őket és határozatokat hozunk róluk. Angliában pedig egyáltalában nem tárgyalják a plénumban, hanem egy bizottságnak adják át, mely a lomtárba teszi és eltemeti. (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) Elnök: T. ház! Következik a szavazás. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy első sorban a kérvényi bizottság javaslatára történjék a szavazás ; ha a ház azt elfogadja, akkor a módosítások elesnek; ha nem fogadja el a ház a kérvényi bizottságnak javaslatát, akkor első sorban Molnár János képviselő módosítását, másodsorban pedig Okolicsányi képviselő ur indítványát fogom feltenni. Ha a ház elfogadja a kérdésfeltevésnek ezt a módját, (Elfogadjuk!) akkor kérdem a t. házat: elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadta el és igy a módosítások elestek. Következik a 158. számú kérvénye a budapesti munkásoknak a munkanélküliség tárgyában (írom. 40). (Halljuk! Halljuk!) B. Perényi Zsigmond előadó: T. ház! Budapest munkásai ezen kérvényben ecsetelik azt a szomorú, kétségbeejtő helyzetet és azt az irtózatos nyomort, a melybe sokan önhibájukon kivül a munkanélküliség következtében jutottak. A kórvény a munkanélküliség két nemét ismerteti. Az akut munkanélküliséget, a mely együtt jelentkezik a gazdasági válságokkal és azokkal együtt tűnik el, és azt a munkanélküliséget, a melynek okát a fennálló tőketermelési rendszerben találja. Azzal a kérdéssel fordulnak tehát a képviselőházhoz, hogy ha már a munkanélküliséget teljesen megszüntetni nem is lehet, igyekezzék legalább azt enyhiteni, annak káros, veszedelmes és romboló hatását lehetőleg szűk korlátok közé szorítani. Ebből a czélból a következő intézkedéseket tartják szükségeseknek: és pedig az akut munkanélküliség enyhítésére közhasznú munkálatok foganatosítását, az állandó munkanélküliség enyhítésére pedig a napi maximális nyolez órai munkaidő behozatalát, az éjjeli és gyermekmunka betiltását, a női munka,sa tanonczképzés szabályozását, a vasárnapi munkaszünetnek szigorú betartását és a munkások kötelező aggkori biztosítását, nagyarányú iparfelügyeletet, a munkások számára a legszélesebb körű szervezkedési szabadságot és a szakszervezeteknek állami támogatásban való részesítését. A kérvényi bizottság javaslata az, hogy ez a kérvény a miniszterelnök utján adassék ki a kormánynak. (Helyeslés.) Rakovszky István: T. ház! Elnök: Mihez kíván a képviselő ur szólni? Rakovszky István: A házszabályokhoz. T. ház! Ez oly fontos kérvény, hogy annak felolvasását kérem, annál is inkább, mert a kik kérvényeznek, a mi rossz választási törvényeink értelmében itt képviselettel nem birnak. Kérem tehát a házszabályok értelmében a kérvény felolvasását. Elnök: A felolvasás kéretvén, fel fog olvastatni a kérvény. Illyés Bálint jegyző (olvassa). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. {Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Szólásra következik: Illyés Bálint jegyző: Csávolszky Lajos! Csávolszky Lajos: T. képviselőház! A munkásoknak a munkanélküliek érdekében beadott kérvénye, melyet az imént volt alkalma a t. háznak meghallgatni, bőségesen és részletesen előadja kérelmük tárgyát. (Halljuk! Halljuk!) A munkások munkát kérnek, akut bajaik orvoslására gyors és halaszthatatlan segélyt, az állandó munkátlanság megszüntetésére pedig megfelelő törvényhozási intézkedéseket kérnek. A mit a munkások most csinálnak, más formában, de mi is ezt csináljuk itt, ezeken a padokon immár 34 esztendő óta. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Magyarország egész közgazdasági életének önállósítása, a külön vámterület, az egyesülési és a gyülekezési jog teljes szabadsága, az általános választási jog, mind benne vannak a függetlenségi párt programmjában. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A nemzet véghetetlen gyöngeségének a jele, hogy ezek még mindig csak programmunkban vannak és nem bírtuk átültetni az életbe. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ha volna ebben a nemzetben erő, akkor ezek a programmpontok ma már meg volnának valósulva, s akkor a mi t. munkás barátainknak nem volna alkalmuk arra, hogy kérvényük itt legyen a törvényhozás asztalán. (TJgy van! TJgy van! balfelöl.) Mert tekintsenek a t. munkások Ausztria és Magyarország áruforgalmi statisztikájába; ebből a statisztikából meg fognak róla győződni, hogy mi az ő szerencsétlenségük és mi a mi szerencsétlenségünk? Magyarország évenkint 400 millió frt értékű árut hoz be 49*