Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-24

34. országos ülés 1901 deczember 6-án, pénteken. 333 Szlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezéséről szóló 1889. évi XL. t.-cz. hatályának ujabbi meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatnak (írom. 14, 22) harmadszor való olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadja-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem a t. ház azon tagjait, a kik a most felolvasott törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Felkiáltások a szélsÖbalóldalon: Kisebbség !) Többség. A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. A most elfogadott két törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházba tétetik át. Egyúttal engedje meg a t. ház, hogy a jegyzőkönyvnek e két törvényjavaslat elfogadására vonatkozó része felolvastassák és hitelesíttessék. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Van valakinek a t. ház tagjai közül kifogása a jegyzőkönyv ezen része ellen? (Nincs!) A mennyiben nincs, a jegyzőkönyv ezen részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 39) az 1893. évi VI. t.-cz. 2. §-a és az 1901. évi XXIV. t.-cz. 26. §-ának alkalmazása tárgyában. Vancsó Gyula, az igazságügyi bizottság előadója : T. képviselőház! A képviselőháznak gazdasági bizottsága abból az alkalomból, a mikor a tiszteletdíjak és lakbérilletmények kiadása iránt tárgyalt, fölvetette azt a kérdést, vájjon azok a törvényhatósági, városi és községi tisztviselők és vasúti alkalmazottak, a kiket kéjDviselővé választottak, az 1893: VI. t.-cz. és az 1901. XXIV. t.-cz. 26. §-ának értelmében lakbérilletményben részesülhetnek-e, a mennyiben ők esetleg, mint közszolgálatban álló tisztviselők lakbérüket októberre vagy esetleg a november havi negyedre már fölvették volna. A gazdasági bizottság, nem érezvén magát hivatottnak arra, hogy e kérdésben határozzon, a ház elé terjesztette véleményét azzal a megkereséssel, hogy a ház viszont az igazságügyi bizottságot hallgatná meg ebben az ügyben adandó vélemény végett. Az igazságügyi bizottság 1901. november 28-án tárgyalván ezt az ügyet, azon véleményének adott kifejezést, hogy mindazon törvényhatósági, községi, városi és vasúti szolgálatban álló tisztviselőkre vagy alkalmazottakra nézve a törvények nem foglalván magukban oly intézkedést, hogy ezektől a képviselőház jogszerűen megvonhatná a lakbérilletményt, ezeknek tehát képviselői lakbérilletménye ugy október, mint november havára kiutalványozandó és kiadandó. Nem fogom a t. ház figyelmét hosszasan igénybe venni, mert hiszen az erre vonatkozó törvények oly világosak és preczizek, hogy azt hiszem, itt semmiféle kontroverz kérdések elő nem fordulhatnak. Mégis hivatkoznom kell az 1893 : VI. t.-czikkre, a mely a képviselőknek tiszteletdiját és lakbérilletményét szabályozza és a mely szó szerint átvette az 1875 : I. t.-czikknek 10. §-át, a mely azt mondja, hogy: képviselői lakbérilletményben nem részesülhetnek azon tisztviselők és alkalmazottak, a kik az állam szolgálatában állanak. Azonban ez a kitétele az 189 3: VI. t.-czikknek és az 1901: XXIV t.-cz.nek csak azon képviselőkre vonatkozik, a kik állami szolgálatban állanak, s a kik tehát kompatibilisek ezen állásban, vagyis a kik mint képviselők egyszersmind államszolgálatban is állhatnak, értve alatta a minisztereket, államtitkárokat, s egyéb, a törvény 1. szakaszában felhozottakat, de nem vonatkozik más tisztviselőkre, s a törvényhatósági tisztviselőkre, annyival inkább sem, mert ezekről összes törvényeink egy szó említést sem tesznek. Különben is az 1893 : VI. t.-czikk akkor, mikor meghatározza a tiszteletdíj illetményét, azt mondja, hogy a tiszteletdíj és a lakbérilletmény a képviselőknek azon hónaptól fogva jár, melyben megbizó-leveleiket a képviselőháznak bemutatták és pedig minden hónapra egy negyedévi járandóságuknak egy harmadrészét vehetik igénybe. Az igazságügyi bizottság azon véleményben van, hogy a képviselőház nem lehet hivatva arra, hogy a képviselőkkel szemben bármely leszámolást tehessen. Ha ilyen tisztviselők, nevezetesen törvényhatósági, városi, községi tisztviselők lakbérilletményüket talán közszolgálatuk után is felvették volna, módjában áll az illető törvényhatóságnak, városnak, vagy községnek az illetővel esetleg elszámolni, de a képviselőháznak e tekintetben semmiféle törvényes intézkedési jogot nem ád. Különben is e tekintetben van már egy preczedens is, és pedig az 1869/72. évi országgyűlésnek egyik napján, nevezetesen a 176-ik, május 18-án tartott országos ülésben ehhez hasonló kérdés merült fel, s akkor a képviselőház kimondta, hogy az egyszer már felvett képviselői dijak vissza nem követelhetők. Ebből kiindulva, de különösen a méltányosság szempontjából is tekintve a dolgot, hogy a vidéki képviselők ide fejöttek és két lakásnak a költségét kénytelenek viselni, az igazságügyi bizottság azon véleményben van, hogy e lakbér-illetmények október és november havára is az illetőknek kiutalványozandók és kiadandók. Mindezeknél fogva kérem a t. házat, méltóztassék az igazságügyi bizottság véleményét elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kiván valaki a tárgyhoz szólni ? Ha nem, felteszem a kérdést: Magáévá teszi a t. ház az igazságügyi bizottság véleményét ? (Igen.') A ház az igazságügyi bizottság véleményét egyhangúlag magáévá tévén, az további eljárás végett az elnökségnek kiadatik. D