Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-22
322 22. országos ülés 1901 deczember k-én, szerdán. vitelére, a melyek feletti bíráskodásra nem is kell a Curiának külön felhatalmazást kapnia, hanem a melyek a szervezeti törvényeknél fogva eo ipso a Curiát mint felsőbb fokot megilletik. Itt egy sui generis esetről van szó, melyet sablon alá vonni nem lehet és nem szabad. Miért választottam én e kérdésben az interpelláczió útját: ezt akarom még néhány szóval érinteni. Ha sikerült nekem ugy, a mint azt tudtam, rövid vonásokban jelezni, hogy itt egy közjogi kérdésről van szó, melynél éjmgy nem szabad az elhomályositást tűrni, mint közjogunk más vonatkozásaiban; ha sikerült kimutatnom, hogy a törvény indokolása maga is óva int és kerülendőnek mondja minden elhomályositási törekvésnek még a lehetőségét is, s ha mégis az interpelláczió útját választottam, a mely felett voltaképen érdemleges határozat egyelőre csak a tudomásul vétel, vagy tudomásul nem vétel formájában történik: ezt tettem a következő okból. Nem akartam ezt a kérdést egy folyamatban levő, más tárgy feletti vita anyagába inczidentaliter belevetni. Sokkal fontosabbnak tartom, semhogy önálló megbeszélés tárgyául ki ne jelöljem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Másfelől ugy gondolkoztam, hogy csak két eset lehetséges ebben a kérdésben. Magyarország igazságügyminisztere vagy egyetért a Curia állásfoglalásával vagy nem. Ha egyetért vele, akkor az ő nagy tudásával vagy súlyával el fogja oszlatni azokat az aggályokat, melyek a törvénynek ily módon való alkalmazásából származnak s akkor, ha egyéb alakban nem, de legalább az elhomályositásnak utjábaállás által szolgálatot teszünk e kérdésben a közügynek. Ha pedig nem osztja, ha más nézeten van, akkor hallván e fölszólalást, a melynek, hogy súlyt adjak, megemlitem, hogy ezt azon j^ártnak megbízásából teszem, melyhez tartozni szerencsém van, módját fogja keresni s könnyen meg is fogja találni annak, hogy hiteles törvénymagyarázat utján ezen szerintünk közjogi elhomályositásra alkalmas intézkedés megszüntetését létrehozza. A hiteles törvénymagyarázatot azért emlitem, mert nagyon jól tudom, hogy a t. miniszter urnak nincs olyan törvénymagyarázási joga, mely a bíróságokat kötelezné, mert a bíróságok függetlenek lévén, maguk magyarázzák a törvényt. De van egy törvénymagyarázási mód, hiteles törvénymagyarázat, a mely novelláris intézkedés utján módot ad, hogy teljesen kötelező formában kijelentessék, hogy a törvényt igy és nem máskép kívánjuk alkalmazni. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Minthogy pedig a törvény ezen intencziója ki is van fejezve a törvényben, azt hiszem, semmi sem állja útját annak, hogy a t. miniszter ur sürgősen novellát terjeszszen be, mely ezt a félreértést eloszlassa. (Helyeslés a szélsöbaloldalon. Visontai Soma közbeszól.) Azt mondja Visontai képviselőtársam, hogy ilyen törvényjavaslatot beadhattam volna én is. Tudom, hogy nekünk is van jogunk tör vény kezdeményezéssel a ház elébe járulni, nekünk is van jogunk törvényjavaslatokat előterjeszteni, de mondjon nekem Visontai t. képviselő ur, ki már régibb képviselő, csak egy esetet is, a mikor nemcsak innen, hanem a túlsó oldalról benyújtott törvényjavaslat csak odáig jutott volna, hogy tárgyalásra kitűzzék, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Ez az oka, a miért nem teszem ezt. De kérem a t. igazságügyminiszter urat, a kinek módjában van, méltóztassék addig, a míg ebből a kérdésből semminemű kontroverzia nem származott, olyan formában, a mely a Curia tekintélyét, a melyet én sem akarok érinteni, nem sérti — hiszen a Curia ítéletében épugy megbízom, ha ő Felsége nevében hozza — a közjogi fogalmak tisztaságának megvédése czéljából az interpelláczióban kért intézkedést megtenni. Interpelláczióm a következő: »Kérdés az igazságügyminiszter úrhoz. Köztudomású, hogy a m. kir. Curiának a képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás czéljából alakított két tanácsa előzetes megállapodása értelmében — »0 Felsége a király nevében* ítél. Minthogy pedig az 1899: XV. t.-cz. szelleme és rendelkezése szerint a Curia nem a királyi Felség jogán gyakorolja a bíráskodást, hanem a képviselőház jogán, mely saját jogát meghatározott időre és meghatározott korlátozással a m. kir. Curiára ideiglenesen átruházta: a Curia azon tényével, hogy ítéleteit »0 Felsége a király nevéhen« hozza, ellentétbe helyezkedik ugy az 1899: XV. t.-cz., valamint az 1791: XII. és 1848: V. t.-cz. szellemével is. Kérdem: Szándékozik-e a t. igazságügyminiszter ur megfelelő novelláris törvényalkotás által a hiteles törvény magyarázatát akként eszközölni, hogy az emiitett és közjogunk sarkalatos alapelveivel ellentétben álló Ítélkezési mód megszüntettessék.« (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni az igazságügyminiszter urnak. A holnapi ülés napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik 2 óra 5 perczkor.)
