Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-15

176 15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. és erre vonatkozólag annak idején egy-egy tör­vényjavaslatot fog előterjeszteni. A mi az 1897-ikévi XXX. törvénycikken, vagyis a vasúti beruházási törvénj^en alapuló kiadást illeti, erre a czélra a jövő évre 28,200.000 koronát preliminálunk, vagyis 2,854.000 ko­ronával nagyobb összeget, mint a megelőző évben, a mi megfelel részint annak a programúi­nak, mely a törvény megalkotása alkalmával fel­állíttatott, részint pedig összeköttetésben áll azokkal a kiadásokkal, melyek a mai ipari válság enyhítése czéljából tétetnek és a melyek­ről később részletesen lesz szerencsém meg­emlékezni. Áttérek, t. képviselőház, a földmivelési tár­czának ismertetésére. (Halljuk! Halljuk!) A földniivelésügyi tárcza szükséglete emel­kedik ez alkalommal 2,317.000 koronával, és miután ennek bevételei 827.000 koronával na­gyobb összegben vannak megállapitva, a tárcza mérlege kedvezőtlenebb, mint a megelőző évben, 1,490.000 koronával, ide nem számítva a nyug­dijakat és a kölcsönök törlesztési szükségletét. Jelentékenyebb változások a megelőző évi költségvetéssel szemben főleg a következők: (Halljuk! Halljuk !) Az állami kezelésbe vett erdők és az ál­lami segély kopár területek részére 129.000 koronával nagyobb összeggel szerepel, mint az előző évben, a mely utóbbi tétel emelkedésének oka az, hogy a csemetekertek nagyobbittatnak, hogy a befásitásra szükséges csemeték kellő mennyiségben álljanak rendelkezésre. A gazda­sági tanintézetek és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének czimén 96.000 koronával nagyobb összeg van kilátásba véve, a mi részint az újonnan megnyitott két földmivesiskola szük­ségletére, részint a legközelebb felállítandó női háztartási iskola szükségletére fog igénybe vé­tetni. (Élénk helyeslés.) A szőlészet és borászat rendes szükséglete (Halljuk! Halljuk!) 132.000 koronával emel­kedik, a mi leg főkép az okszerű borkezelés ismereteinek terjesztésével fog előállani, (Altalá­nos helyeslés) részint pinczemesteri iskolák léte­sítése, részint az országos központi mintapincze uj szervezése által. A mező- és közgazdaság különböző ágai és a kísérleti intézmények együttesen 121.000 koronával nagyobb összeget vesznek igénybe, mint a megelőző évben, a mi­nek czélja főleg a vetőmagtermelés és a len- és kendertermelés előmozdítása. A selyemtenyész­tés szükséglete 500.000 koronával emelkedik, a mivel szemben ugyanilyen bevételi emelkedés áll és indokát találja a nagyobb mennyiségben ki­látásba vett gubótermelésben. A földniivelésügyi tárcza átmeneti kiadásai közül különösen kiemelni kívánom a ménesbir­tok-gazdaságok kiadását, a hol a szükséglet 105.000 koronával emelkedik, főleg az nradal­mak gazdasági felszerelésének kiegészítésével. A gazdasági tanintézetek szükséglete 50.000 koro­nával emelkedik, a mely szükséglet kapcsolat­ban van a debreczeni intézetnek Pallagra tör­tént kihelyezésével. A szőlészet és borászat át­meneti kiadásainál 200.000 koronával nagyobb összeget veszünk fel, a mi szükségessé válik vashordók beszerzése miatt, miután szénkéneg felhasználása mind nagyobb és nagyobb mérve­ket ölt és igy a nagyobb mennyiségű szénkéneg elszállítására nagyobb mennyiségű vashordó beszerzése válik szükségessé. (Elénk helyeslés.) A gazdasági műszaki hivatal és a telepí­tési szolgálat szükséglete ismét 200.000 koroná­val emelkedik a már létesített telepeknek köz­épületekkel való ellátása czéljából. A mező- és közgazdaság különböző ágainak czimén a szük­séglet 70.800 koronával emelkedik, a minek magyarázatául a miniszter indokolásában a székelyföldi akcziót, a kivándorlás lehető csök­kentését és^ a szövetkezeti ügy előmozdítását adja elő. (Általános helyeslés.) Különös fontos­sággal bir továbbá a földniivelésügyi tárcza be­ruházásai között az állami erdőknél jelent­kező 1,109,000 koronányi többlet, a mely arra vezethető vissza, hogy mezőgazdasági müve­lésre alkalmas erdőterületeknek eladása és a befolyó pénznek oly erdők vásárlására való for­dítása van kilátásba véve, a melyeknek fentar­tása és megvédése állami szempontból indo­kolt. (Helyeslés jobbfelől.) Áttérve, t. képviselőház, a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter ur tárczájára, (Halljuk!) konstatálom, hogy annak szükséglete 5,140.000 koronával emelkedik; és minthogy bevételei csak 2,644.000 koronával nagyobbak, mint a meg­előző évben, azért a tárcza mérlege rosszabbo­dik 2,495.000 koronával, itt is eltekintve a nyugdijaktól és a tárczakölcsönök szükség­letétől. A mi az eltéréseket illeti, különösen a kö­vetkezőket van szerencsém felhozni. (Halljuk!) A három főiskola, tudniillik a két egyetem és a műegyetem szükséglete 391.000 koronával nagyobb összeget vesz igénybe, mint a meg­előző évben, a mi kapcsolatos kisebb részében azzal, hogy egyes uj tanszékek állíttatnak fel, I főképen azonban a klinikai szükségleteknek ; emelkedésére vezethető vissza* Uj tételként jeleztetik a tárczában a ko­; lozsvári országos Karolina-kórház szükséglete 573.000 koronával, a minek magyarázata az, hogy, miután az u. n. erdélyi himlőoltási alap, a melynek jövedelmei ezen kórház fentartására vol­tak rendeltetve, inkameráltatott, most a kórház­nak összes költségei az állami költségvetésbe il­lesztendők be. A középiskolák, nevezetesen az állami gim­náziumok, állami reáliskolák és állami felső leányiskolák szükséglete ismét 327.000 K-val nagyobb mint a megelőző évben, a mi részben egyes tanintézetek szükségszerű fejlesztésének, nagyobb részben azonban annak tulajdonítandó, hogy az igazgatói és tanári személyzet az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom