Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-15
174 15. országos ülés 1901 november 23-án, szombaton. A nyugdijak az összes tárczáknál kerek 1 millió koronával emelkednek, (Mozgat; a szélsöbáloldalon) a mi folyományát képezi az 1893. évi IV. törvény czikknek, a mely a tisztviselői illetmények szabályozásáról szól, folyományát kéj>ezi az időközben beállott személyzetszaporitásnak és végül a honvédségi és csendőrségi havi dijasok fizetése emelésének. Az államadósságok összes czimeinél a kiadási emelkedés kereken 1 millió korona. Az 1897 : XXX, törvényezikk, vagyis a nagy vasúti beruházási törvény értrlmében ígénybevehető 4 százalékos koronajáradék szükséglete mintegy 1.600.000 korona többletet idézne ugyan elő, miután azonban az állami adósságok többi czimeinél megtakarításokat sikerült elérnünk, az összes emelkedés ezen czimnél több, mint 1 millió korona. A különböző tárczákat terhelő kölcsönök szükséglete 284.000 korona emelkedést mutat, mi főkéj>en a vallás- és közoktatáságyi minisztérium építkezéseire szükséges kölcsönök, tőkeés kamat-törlesztési szükségletének felel meg. A vasúti kamat-biztositás összes szükséglete 155.000 koronával apadt, mert remélhető, hogy a kassá- oderbergi vasút jövedelmezése a jövő évben kedvezőbb lesz. Hovát - Sziavon - Dalmátországok beligazgatási szükséglete 385.000 koronával apadt, a szokásos három évi átlagszámítás alapján. Meg kell azonban itt jegyeznem, hogy miután Horvát-Szlavonországokkal a végleges pénzügyi kiegyezés nem jött létre, annak megkötése, létrejötte esetén ez a tétel valószínűleg változást fog szenvedni. A miniszterelnökség szükséglete emelkedik 46.000 koronával, a mely összeg majdnem egészében az 1901: IX. t.-czikkre, vagyis a fiumei közójjfoku adminisztratív hatóság költségeire vezethető vissza. A belügyminisztérium szükséglete emelkedik kereken egy millió koronával. Ez az emelkedés azonban nem egészében valódi emelkedés, hanem egy igen jelentékeny részben, több mint felerészben, tisztán csak a budget realitása helyreállításának érdekében történik. Ugyanis 529.000 korona összeg van beállítva a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainál, mint többlet, tehát ugyanaz az öszszeg, a melyre nézve épen a mai nap folyamán nyújtotta be a miniszterelnök és belügyminiszter ur a póthitel-törvényjavaslatot a folyó évre. Ez a szükséglet tehát felmerült már a folyó évben, póthitel utján igénybe is vétetik, ennélfogva a budget realitása érdekében kötelességünk volt azt természetesen beleilleszteni a jövő évi költségvetésbe is, mint olyan összeget, a mely feltétlenül szükséges és a melynek rendelkezése legfőként az, hogy azok a vármegyék dotáltassauak, a melyek nem voltak még abban a helyzetben, hogy tisztviselőik illetményeit javítsák. A közegészségügyi kiadások szükséglete emelkedik 178.000 koronával. Ez főleg a pozsonyi kórház kibővítésére, a marosvásárhelyi kórház államosítására és Egerben az irgalmas-rend tébolydai osztályának kibővítésére vezethető viszsza, a mennyiben az ápolási dijak növekszenek. A csendőrség és a székesfővárosi állami rendőrség szükséglete emelkedik 82.000 koronával, főként a legénységi és az őrszemélyzet szolgálati pótdijainak emelkedése következtében. A közbiztonsági kiadások emelkednek 200.000 koronával, a mi az uj bűnvádi perrendtartás intézkedéseinek képezi következményét, a mennyiben a rendőri hatóságok által eszközlendő nyomozások költségei a belügyi tárczából előlegeztetnek. Ezek a főbb változások, a melyek a belügyi tárcza körében a megelőző évvel szemben mutatkoznak. Áttérve most a pénzügyminisztérium költségvetésére, konstatálhatom, hogy a pénzügyminisztérium kiadásai 3,909,000 koronával emelkednek. Miután azonban bevételei 11,343.000 koronával vannak nagyobb összegben beillesztve, ennélfogva a tárcza mérlege a megelőző évhez képest 7,434.000 koronával javul. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Megjegyzem, hogy a kiadások emelkedéséből 870.000 korona esik a rendes szükségletre, a többi ellenben az átmeneti kiadások között fordul elő. A jelentékeny eltérések a megelőző évvel szemben a következők: (Halljuk! Halljuk!) Az országos kataszteri felmérés szükséglete emelkedik 60.000 koronával, mert az ország egyes részeiben a kataszteri munkálatok revideálása és ezeknek telekkönyvi betétszerkesztési czélokra alkalmassá tétele elkerülhetetlen és ennek következtében szüksége mutatkozik annak, hogy két felmérési felügyelőség szerveztessék. Az egyenes adókicai kapcsolatos kiadások emelkednek 143.000 koronával, a mi főleg arra vezethető vissza, hogy a jövő év a három éves adókivetési cziklusnak első évét képezi, a mikor is nyomtatványokra és egyéb dolgokra rendesen nagyobb szükséglet szokott felmerülni; és következik a növekedés abból is, hogy az ország több vármegyéjében, különösen a felső vidéken, szándékozom foganatba venni az adóhátralékok likvidálását ugyanazon módon, a mint azt már Horvát - Szlavonországban és Torontálban megindítottam. (Helyeslés a jobboldalon.) A fogyasztási adóval kapcsolatos kiadások emelkednek 203.000 koronával, a mely emelkedés majdnem kizárólag törvényes intézkedésekre vezethető vissza, t. i. egyrészről arra, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdéket megillető jutalmak és adóvisízatéritések emelkednek, másrészről emelkedik az a söradópótlék, a melyet a törvény értelmében a fővárosnak az állam megtéríteni tartozik. Az állami vasgyárak folyó szükséglete
