Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

52 729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. honpolgárnak, minden választónak az ügye; tudnunk kell, hogyan állunk. Nem lehet két zászlóval egy hajón evezni, nem lehet hamis lobogót felhúzni és azt mondani: ez olyan lobogó, a mely alatt minden elfér. (Élénk helyeslés a halközépen.) Ha szivén hordja a t. miniszterelnök úr a nép bajait, akkor nyiltan kell állást foglalnia ol}*an kérdésekben, a minő • ket ezek a kérvények sürgetnek. Szakítani kell a régi sablonokkal, el kell ismerni a tévedést, mert ez egy embernek tévedése. De lm egy hatalmas ember, az az ember, a ki a hatalmat kezeli, téved, nem ő fogja azt megsinyleni, hanem megsínyli az ország. Ezen oknál fogva ismételve kérdem a miniszterelnök urat: az-e az ő álláspontja a választások előtt, hogy azok, a kik a gönczi levél alapján vannak a szabadelvű pártban, ottan nem maradhatnak, s igaz-e az, hogy azt a, szabadelvűt, a ki ezt vallja, nem lehet mint szabadelvű pártit megválasztani? Kérdezem, kivánja-e, hogy a határidőüzlet, mely a legtöbb visszaélésnek forrása, tovább is fennálljon, vagy pedig kivánja-e a helyzet szanálását? Ajánlom Páder Rezső barátom indítványát. (Élénk helyeslés a balközépen.) Széll Kálmán miniszterelnök : T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Olyan modorban aposztrofált engem az imént a t. képviselő úr, nagyon kihegyezett s élesen oda állított kérdésekkel, a thómáknak abból a, sorából, melyek a legkényesebbek közé tartoznak, a miket az úgynevezett »kényes kérdése-ék elnevezése alatt értünk, hogy én ámbár azt mondhatnám a t. képviselő urnak, hogy ez a kérdéstótel nem tartozik a jelen vita keretébe, (Úgy van! a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Tartozik!) nem tartozik ahhoz, hogy pártolólag, vagy nem pártolólag utasíttassék-e a kérvényi bizottság jelentése az illető miniszterhez, (Igaz! Úgy van ! jobb felöl) és azt mondhatnám: mily jogon vindikálja magának a t. képviselő úr, hogy ebben a vitában és ennek a. keretében hozzám ezt a nagyon apodiktikus kérdést intézze ? mondhatnám, hogy nem felelek rá, mondhatnám eg}^ kitérő frázissal: nem tartozik ide, indítvány nem tétetett, interpelláczió nem intéztetett hozzám, tarta,tott egy beszéd, abban a beszédben tett indítványra megadtam a választ előzőleg már azzal, hogy nem helyes, ha egyik kérvény pártolólag-, a másik nem pártolólag utasíttatik a kormáiwhoz, s evvel a kitéréssel szépen abban hagyhatnám a, dolgot; és kitérhetnék az állásfoglalás alól. De a t. képviselőház utolsó napjaiban fellép én bennem is a. csatakedv és nem akarom, hogy a t. képviselő úrnak barátai közül valaki — bizonyára, ő maga nem mondaná — azt hirdesse: hogy a miniszterelnök Rakovszky - képviselő úr aposztrofája elől megretirált. Hát én nem retirálok, nem keresek kibúvót, nem is kitérő formába öltöztetve válaszomat, hanem elmondom nézetemet a hallottak felett érdemileg, s abban benne lesz a válaszom egészen világosan és határozottan. (Halljuk! Halljuk!) Csalódtam volna a t. képviselő úrnak ügyes, eleven, leleményes vitatkozási modorában és párttaktikájában, ha ő csakugyan elmulasztotta volna ezt az alkalmat arra, hogy Tisza Kálmán tegnapi nagyváradi beszédjét hombavetésnek nevezve el, a maga részéről csakugyan egy bombavetést meg ne kisértsen. (Tetszés jobbfelöl.) Ez a bomba azonban a kisebb kaliberűekből való volt ós nem hiszem, hogy robbantó hatással lett volna, sőt úgy látszik, talán még a rakéta tüzével se hatott. Legalább nem valami magasra emelkedett fel: a felszínen enyészett az el. Mert a t. képviselő úrnak nem sikerült ezzel a beszéddel az, a mit talán elérni akart: ellentéteket provokálni, a párt egységét, a mely neki nem kellemetes, bonczolni ós felbontani ós odaállítani a világ elé, hogy ime, ők a kisebbség, ők az egységesek ós itt a szabadelvű párt, ez a nagy majoritás nem egységes párt. Hagyja azt a t. képviselő úr mi reánk . . . Rakovszky István: No, úgy-e mondtam! (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ne törje a t. képviselő úr ezen a fejét! (Úgy van! Úgy van! jobb felöl. Mozgás a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) a mi programununk, a mi pozicziónk elég erős és elég szóles arra, (úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) hogy azokban a nagy elvekben és azokban a nagy politikai czélzatokban, a melyek a mieink, a melyek a párt politikai hitvallását képezik, és a mebyekben a párt minden tagja teljesen egyetért, a t. képviselő úr politikája ós tendencziája ellen erős várat ós sánczot képezzen. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás és ellentmondások balfelöl.) Ne bolygassa ezt a t. képviselő úr. Ugy sem bir ezzel az erődítéssel. De ha már ebbe a jól elsánczolt erősségbe bele akar dobni egyes bombákat, másokat használjon. Ez nem árt. Hát nézzük csak meg ezt a bombát közelről. Előbb azonban a kérdés alaki részéről szólok. Miről van itt most szó ? Szó van arról, hogy a t. képviselő úr nézete szerint ennek a háznak állást kell foglalnia arra nézve, hogy bizonyos egyesületeknek ós törvényhatóságoknak az a kérése, hogy a fedezetlen határidőüzlet megtiltassák, a t. ház állásfoglalása által érdemileg azonnal elintéztessék.