Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.
Ülésnapok - 1896-729
729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. 47 ügyi miniszter urat, hogy a nem állami tanároknak ezen méltányos ós jogos kérését vegye figyelembe. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólani ? Ha nem, következik a határozathozatal. Miután a bizottság javaslata nem támadtatott meg, kimondom, hogy a ház a kórvényi bizottság javaslatát elfogadja, s e kórvényeket kiadja a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Nyegre László jegyző (olvassa): Az »Erdólyi Gazdasági Egyesület*, az »Esztergomvidéki Gazdasági Egyesület,', a »Sárosmegyei Gazdasági Egyesület*, a »Zemplónmegyei Gazdasági Egyesület«, az »Aradmegyei Gazdasági Egyesület* és Háromszékvármegye gazdasági bizottsága a katonaságnak aratás idején való, szabadságolása s a földmívelési iskolát végzetteknek 2 éves szolgálati ideje. Feszty Béla előadó: T. ház! A felsorolt gazdasági egyesületek, kiindulva abból, hogy a porosz hadseregben az aratási időre való szabadságolás tényleg már megvan, a franczia, német, olasz hadseregben pedig foglalkoznak ennek eszméjével, azzal a kórelemmel fordulnak a házhoz, hogy a mezőgazdasági munkaerő szaporítása és a mezőgazdasági üzem költségeinek csökkentése czóljából az aratás idejére a tényleges állománybeli katonák szabadságoltassanak, a tartalékos katonai állomány peclig az aratás idejére vidékenként megállapítandó módszer szerint fegyvergyakorlatra be ne hivassók; azonkivűl a hadügyminiszter úrnak 1895ben kiadott egy rendelete olykóp módosíttassók, hog}' a fakultatív »szabadságolhatók« helyett tétessék ezen imperativ kifejezés »szabadságolandók«, tudniillik az illető katonák az aratás idejére. A bizottság javaslata szerint ezen kérvónj^ek kiadandók volnának a hondvódelmi miniszter úrnak. Nyegre László jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Csak pár szóval óhajtok ezen kérvényhez hozzászólani. Azt hiszem, nem kell bővebben indokolni, mert mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországon aratás idejében mily hiányában vagyunk a munkaerőnek. Még inkább érezhető ez a tömeges kivándorlás folytán, s épen ezért nemcsak nemzetgazdasági, hanem financziális szempontból ós a termelt holminak idejekorán való betakarítása szempontjából indokolt, hogy az az óriási nagy munkaerő, mely le van kötve a katonaságnál, azon rövid időre, míg az aratás tart, szabadságoltassuk. Épúgy nagyon móltányosnak találom, hogy azok, kik gazdasági iskolákat végeztek, és gazdaságokban előkelő állást foglalnak el, s kiknek hiányát igen megérzik a gazdaságnál, kétévi szolgálattal eleget tegyenek katonai kötelezettségüknek. Ezért óhajtom, hogy ezen kérvény pártolólag ajánltassék a t. miniszterelnök úr fig3 T elmébe. Elnök: Kivan még valaki a kórvényhez szólani ? Ha nem, felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát: igen. vagy nem? Észrevétel nem lévén, a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Nyegre László jegyző (olvassa) : A szilágymegyei gazdasági egyesület kérvénye a katonai szolgálati időnek két évre való leszállítása iránt. Feszty Béla előadó: A szilágymegyei gazdasági egyesület, a katonai szolgálati idő két évre kéri leszállítani. A kérvény kiadandó volna a honvédelmi miniszter úrnak. Nyegre László jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Azért érzem kötelességemnek szintén csak pár szóval ezen kérvényhez hozzá szólam, mert én voltam az első, ki e házban a kétévi szolgálatot sürgettem a költségvetés tárgyalása alkalmával. És erre nemcsak az e téren szerzett tapasztalataim vezetnek, hanem az az irány is, a mely a franczia hadseregben is már utat tört magának, hogy tudniillik a kétévi szolgálat teljesen elégséges arra, hogy a katona teljes kiképzésben részesüljön. Én tehát főleg gazdasági, szempontból épen nálunk Magyarországon, a hol — a mint előbb hangoztattam — a munkaerőben a kivándorlás folytán úgyis oly nagy mérvben hiányt szenvedünk és a hol épen az aratás idejében veszik igénybe a nemzet munkaerejét, tartom feltétlenül kívánatosnak, hogy a szakminiszter urak behatóan és érdemlegesen foglalkozzanak evvel a kérdéssel. Elnök: Kivan valaki a kérvényhez szólani? (Nem!) Miután a bizottság javaslata meg nem támadtatott, kimondom, hogy az elfogadtatik. Nyegre László jegyző: Hermetzi György ós társai vízaknai birtokosok kérvénye a tagosításról szóló törvény módosítása tárgyából. Feszty Béla előadó: Hermetzi György ós társai igazságtalannak tartják az 1880: XL. és 1892 : XXIV. törvényezikket ós pedig azért, mert az 1880: XL. törvónyezikk 6. §-a kimondja, hogy a tagosítást a birtokosok bármelyike kórheti és az mindig elrendelendő, ha a tagosítást kivánó birtokos birtoka kiteszi a tagosítandó község egynegyed részét ; az 1892 : XXIV. törvónyezikk pedig kimondja azt, hogy az összes birtokrendezési költségeket a feleknek, tehát a tagosítást nem akaró gazdáknak is kell fedezniök. Az iránt kérvényeznek tehát, hogy a törvényhozás intézkedjék az iránt, hogy ezen birtoktagosítást csak akkor lehessen elrendelni, ha azt a
