Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-728

728. országos ülés 1901. szeptember 4-én, szerdán. 25 viselőket elzárni attól, hogy mi a quótajelentós tárgyalásánál saját adatainkat terjeszthessük az országgyűlés elé, ez nem alkotmányos elj Ausztriában pedig azt cselekedni, hogy | ott még a plénum elé nem is viszik a kérdést, ez a kormányoknak szövetkezése az 1867 : XII. törvényczikk 21. §-ának kijátszására,. Ez ellen pedig, a míg eleven leszek ós a míg itt e házban szavam lesz, tiltakozni fogok. Már most, t. képviselőház, miután kétségtelen, hogy nemcsak nem következett be az alkotmányos előfeltétel, vagyis az, hogy a két országgyűlés, a két nemzetet és a két államot képviselő parlament az egyezkedést megkísérelte volna, ós hogy az adatokat így terjesztették volna ő Felsége elé, hanem a miniszterelnök úr beszédéből nyilvánvaló lett, hogy az osztrák fél, szerinte is, a quóta, kérdésében még tárgyalni sem kivánt a magyar nemzettel; tiszta és világos, hogy annak nem a felségdöntés volt a konzequencziája, inert a felség nem oktrojálhat a két nemzetre döntéssel szerződést, csak a vitás mennyiség fölött dönthet. Miután pedig ilyen körülmények között következett be a, királyi döntés, annak törvénytelensége több, mint kétségtelen. Ezenfelül, t. képviselőház, nem tartom nag}

7 kormányzati bölcseségnek sem innen, sem onnan, hogyha ilyen felsógdöntósekkel a nemzeteket, különösen a most porig alázott és földig sújtott ^magyar nemzetet egy újabb quóta-teherrel rákényszerítik arra a gondolatra, hogy a., magyar király nem igazságosan döntött a nemzet e nagy kérdésében. (Igaz! Úgy van! a szélsőbal-oldalon.) Pedig, t. képviselőház, a magyar népnek ezt a dinasztikus és lojális órzelütót ezen kenyérkórdési alapon, különösen oly időkben megtámadni, a mikor a magyar nemzet kezd már gondolkozni azon, miként szipolyoztatik ki Ausztria részéről évtizedek óta az 1867 : XXH. törvényczikk által, talán nem is egészen lojális politika. Én meg vagyok győződve, t. képviselőház arról, hogyha Deák Ferencz itt felszólalhatna, ő ostorozná legjobban azt a rendszert, a mely a királyi döntésből immár egy mindennapi dolgot csinál ós bevonja a koronát a. politikai vitatkozásokba, oda. a hová azt kíméletesen lehetne ós kellene csak bevonni. Én ezt nemcsak törvényesnek nem tartom, de nem tartom helyesnek sem. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezeket, t. képviselőház, azért adtam elő, most is, mint annyiszor, miután a legújabbi eset minden kétségen kivűl helyezi a törvénytelenséget, hogy kijelentsem, hogy a magam részéről a királyi döntést ilyen alakjában tör- I KÉPVH. NAPLÓ/1896—1901." XXXVII. KÖTET. vónytelennek tartom ós azt a nemzet számára soha el nem fogadom és nem respektálom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kátkajr László képviselő úr félreértett sza,vainakhelyreigazítása czímén kór szót. Bátkay László: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy miután szavaimat a t. miniszterelnök úr félremagyarázta, vagy meg nem értette, hogy azokat röviden helyreigazítsam. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök- úr úgy állította fel a kérdést, mintha én azt mondottam volna, hogy a quóta-döntésben keresünk egy idegen hatalmat, egy idegen birót és az döntse el a kérdést. Nem ezt mondtam, t. képviselőház. Én azt mondottam, hogyha két független állam egymással egyezkedik ós nem tud megegyezni, akkor minő módok vannak és micsoda nemzetközi szokásjogok léteznek az eldöntésre nézve. Vagy a kard dönt, vagy a, szerződés, vagy egymástól elválnak ós a mire nézve megegyezni nem tudnak, arra nézve szerződést nem kötnek. így állítottam fel a, kórdóst ós nem akartam, de nem is akarom. t. képviselőház, hogy még égy idegen hatalom is beleavatkozzék dolgainkba. Ezt én nem akartam, bár fájdalom, úgy is beleavatkozik. Ha megnézzük a quótadöntéstj az nem egyéb, mint a katonaság kérdése. Több kiadás kell a fegyverekre; ezt pedig Berlinben döntik el, tehát a quótát is most Berlinben döntötték el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e még valaki a, képviselő urak közű] szólani? (Nem!) A mennyiben nem, a vitát bezárom. . Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Polónyi Géza képviselő úr halványnak találta azt a képet, a melyet Rátkay László képviselő úr festett arra vonatkozólag, hogy ez a döntés törvényes-e, vagy nem, és az ő, talán egyéni sajátossága, a melyet nem akarok kritizálni, ós temperamentuma úgy hozta magával, hogy ráfestett erre egy megenne! is kirívóbb képet, és miután ezt ráfestette, legyen szabad nekem a kérdésnek ezen új oda állítása és megvilágítása ellenében pár szóval neki is felelnem. (Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza képviselő úr új ráfestése abból áll, hogy ő avval nem elégszik meg, a mit Hátkay László képviselő úr mondott, hogy a quóta kérdésnek ilyetén eldöntése nem törvényes. A képviselő úr keres ez alatt ennél sokkal nagyobb sérelmet. Ő rút kijátszásnak és törekvésnek nevezi arra nézve, hogy a népek alkotmánya elkoboztassák. Egy kise borzongott a hátam, mikor ezen vádakat hallottam, de valami nagyon nem lettem tőle bokros, se nem 4