Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.
Ülésnapok - 1896-727
727. országos ülés 1901. szeptember 3-án, kedden. 9 sőt miután a vasút kiépítésével a távolság akadályai elháríttattak, még jobban kitétetett a fejlettebb osztrák ipar versenyének. Mindezek, s még számtalan hasonló, habár kisebb horderejű tények is megtörténtek a Székelyföldön az Urnak 1867-iki éve óta, vagyis a magyar kormány uralkodása alatt ós ezeknek eredménye lett az, hogy terjesen megsemmisült és tönkretótetett Erdélynek a múlt század elején szépen virágzó ipara, mely még az 1870-es évek folyamán is Romániában úgy szerepelt, mint ma Ausztria, Cseh-, Morva- és Stájerországok ipara Magyarországon. Ezekben, azt hiszem, ha röviden is, de híven elmondottam Erdély keleti iparának tragédiáját és ezekből meg is érthető, hogy mily úton tétetett tönkre Erdély keleti részének az az ipara, mely egy kis jóakaratú figyelem ós támogatás mellett ma milliók jólétét mozdíthatná elő és büszkesége lehetne egész Magyarországnak. Az igaz. hogy e gondatlanság következtében a székelységnek csak egy osztálya ment tönkre, tudniillik az iparosoké, ezeknek tönkrejutását legfőkópen Kézdivásárhely, ennek vidéke és Szókelyudvarhely város érezték közvetlenül ; de azért székelyiparunk tönkrejutásának szomorú eredménye — habár közvetve is — az egész Székelyföldön érezhető. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azonban igaz az is, hogy a már elmondottakban nem is soroltam fel mindama meg fontolás nélküli intézkedéseket, a melyek a székelység exisztencziájának alapját támadták és támadják meg. Alig hogy a kereskedelmi politika terén végrehajtott téves intézkedéseknek rendkívül káros eredményeibe beletörődhettünk, mindjárt még azoknál is sokkal nyomasztóbb, a székely társadalomnak úgyszólván zömét, a kisbirtokos osztályt végveszélylyel fenyegető intézkedések történtek az 1871. évi birtokarányosítás és az 1879. évi erdőtörvények tényleges végrehajtásának következtében. És miért! ? Mert mindkét törvény a székely viszonyoknak teljes figyelmen kivűl hagyásával hozatott. Ezek ugyanis két irányban rombolnak a Székelyföldön. Az első, tudniillik a birtokarányosítási törvény egyszerűen megfosztja a székelységnek egy igen nagy részét olyan közös birtoktól, a melyet soha senkinek el nem adott ós tulajdonképen el sem adhatott, s az ősi szókelybirtokok egy részét igen gyakran oly kezekbe juttatja át, a melyek azért soha semmi ellenértéket nem szolgáltatnak. Azok az új birtokosok, kik a szókebyek magánbirtokaiból bizonyos részeket: belsőséget, KÉFVH. NAPLÓ. 1896. —1901. XXXVH. KÖTET. szántót, vagy kaszálót megvásároltak, azt kívánják — és ezt az eddig végrehajtott arányítások alkalmával legtöbbször el is érték, — hogy az általuk megvásárolt magánbirtok részek arányában az eladónak közös birtokrésze is az ő tulajdonukba menjen át. Sőt az utóbbi időben még tovább is mentek az arányosítási törvények magyarázatával, a menynyiben egyes nagybirtokosok már azt is követelik, hogy a telekkönyvileg valamely idegen község területéhez tartozó nagy erdőségeik után is az illető község erdejéből erdőbirtokuk arányában részt kapjanak. Ebből azután a község lakosainak retrentő kizsákmányolása következik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Legyen szabad erre nézve egy példát fel hoznom. (Zaj Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Molnár Józsiás: Tegyük fel, hogy a község határában telekkönyvileg 16.000 hold erdő van feljegyezve. Ebből a község lakói századok óta közösen birnak ós használnak 10.000 holdat, míg a többi 6000 hold ugyanazon, vagy más községben lakó X. magánbirtokos tulajdona. A 10.000 hold erdőséget A. község lakói századok óta közösen birják és használják, ós pedig az esetre, ha X. birtokos szintén a községben lakott, vele együtt egyenlő arányban, különben csak A. község lakói. A. község lakóinak van összesen 4000 hold magánbirtoka. Ha már most az arányosítási törvény az eddigi magyarázattal olyképen hajtatik végre, hogy minden magánbirtokost erdeje után is erdőrósz illet, akkor lássuk, mi lesz az eredmény ? X. magán erdőbirtokos, ki, hogyha nem lakott a község területén, a közös erdőt sem fáizásra, sem legeltetésre nem használhatta, vagy ha a község területén lakott is. csak annyi joggal használhatta A. község lakóinak közös erdejét, mint akár a legkisebb birtokú székely: az arányosításnak ily értelmű végrehajtása után kapni fog a, község közös erdejéből hattized részt, vagyis 6000 hold területet, mig az esetleg 2000—3000 lakosú A. község magánbirtokosainak — kiknek ez az erdő megélhetési forrásuk volt, s a kik az erdőt századokon keresztül egészen bírták — összesen csak négytized rész, azaz 4000 hold terület marad. Én tehát azt hiszem, hogy ennél nagyobb igazságtalanságot törvényes úton jogállamban sehol soha végre nem hajtottak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Köztudomás szerint 1848 előtt a Székelyföldön más, mint székely, egy talpalatnyi föl2
