Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-710
710. országos ülés n>01 . májtis 15-én, szerdán. 47 az »Árpád* nevű hadihajónak vizrebocsátása a Trieszt melletti San-Martino kikötőben, mely ünnepólyre a képviselőház tagjait meghívja. Az ünnepélyen megjelenni szándékozó képviselő urakat felkérem, hogy folyó évi Julius hó 15-éig a háznagyi hivatalnál jelentkezni méltóztassanak. Fel fog olvastatni az indítvány- és interpellácziós könyv. Gr. Teleki Sándor jegyző: Jelenteni a t. háznak, hogy az indítványok könyvében újabb bejegyzés nem történt. Az interpellácziós könyvbe tegnapi kelettel Zmeskál Zoltán a következő interpellácziót jegyezte be: ^Dr. Dógen Gusztáv országgyűlési képviselőnek az agfalvi választókhoz folyó évi április hó 2-áról keltezett levele tárgyában, a pénzügyminiszterhez ós a miniszterelnökhöz.« Elnök* A bejegyzett interpelláczió a inai ülés folyamán a szokott időben fog előterjesztetni. t Áttérünk napirend szerint az összeférhetlensógről szóló törvényjavaslat (írom. 1048) tárgyalásának folytatására., kapcsolatban a királyi közjegyzői kamarának e tárgyban beadott kórvényével. Mielőtt azonban a napirend során tovább haladnánk, Thai}" Kálmán képviselő úr személyes kérdésben kér szót. (Halljuk!) Thaly Kálmán: T. képviselőház! A tegnapi ülésen sajnálatomra akadályozva voltam jelen lenni, a mai hírlapokból értesülök, azután hitelesen meg akarván győződni, a ház naplóját vettem szemügyre ; ebből látom, hogy az én személyemre vonatkozólag is némely olyan dolgokat méltóztatott Rakovszky István képviselő úr tegnap mondani, a melyekre vonatkozólag kérném a t. házat, méltóztassanak nekem megengedni, hogy pár szóval feleljek. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen Rakovszky István t. képviselő úr Barabás Béla képviselőtársam indítványára reflektálva, szórói-szóra ezeket mondotta, : »Nem felel meg tökéletesen* — tudniillik az indítvány—»annyiban, a mennyiben a függetlenségi pártnak becses figyelmét elkerülték a kitüntetések, a rendjelek, így például a szent István rend kiskeresztjének adományozása, mert a mint ón értesülve vagyok« — mondja Rakovszky István úr — »a rendjeleket nem szokták csak úgy osztogatni az illetőknek, hanem ha valakit ki akarnak tüntetni, azt előzetesen megkérdezik, elfogadja-e?* Azután lejebb. beszéde végén — a többi nem tartozik ide, —• megint azt mondja (olvassa) • »Daczára annak, hogy demokrácziában élünk, valóságos versenyfutást látunk egymás közt abban, hogy ki a legnagyobb demokrata, de egyszersmind egy versenyfutást, hogy ki lehessen udvari tanácsos, kamarás és ki kaphasson rendjeleket.« Tehát kívánatosnak tartja, hogy a kormány fogadja el a, Barabás-féle indítványt, azért, mert a miniszter urak fognak legjobban járni, ha nem fogják őket kitüntetésekért zaklatni. Ez az utóbbi a beszéd végén nincsen ugyan egyenesen az én személyemre és arra. a kitüntetésre vonatkoztatva, a melyben legközelebb szerencsés voltam részesülni, azonban a ki akarja, oda is magyarázhatja. Nevezetesen a Szent István-renddel, a melylyel a. t. képviselő úr, azt hiszem, én rám czólzott, a, képviselőház tagjai közül az utóbbi időben ketten lettünk kitüntetve, gróf Esterházy Mihály képviselő úr és csekélységem: mind a ketten a páidsi, én a történelmi, ő pedig a gazdasági kiállítás sikeréért, más kitüntettek között, a hogy az igen tisztelt miniszterelnök úr azután kimagyarázta, ötven-hatvan kitüntetett között. Nem hiszem, hog3 T gróf Esterházy Mihályra értette volna, a maga czélzását Rakovszky István képviselő úr, minthogy a, függetlenségi pártra czélzott. tehát minden valószínűség szerint én rám kellett azt értenie. Utána Gajári Ödön képviselő úr reflektálván a fenforgó dologra, azt mondotta (olvassa) : »Itt nem adok igazat a t. képviselőtársamnak arra nézve, mintha a képviselőket vagy bárkit előre megkérdeznének a tekintetben, hogy elfogadnának-e kitüntetést vagy nem.* Pichler Győző t. képviselőtársam szintén hasonló értelemben nyilatkozott arra, nézve, a mi engem ós Győry Elek képviselőtársamat illeti. T. ház ! Az ón meglehetősen hosszúra nyúlt múltam nyílt könyv. Negyven évnél több idő óta — igen fiatalon kezdvén az irodalmi és közszerejdóst — mozgok a köztéren. (Elénk éljenzés a szélső baloldalon.) Semmi titkolni valóm nincsen, az ország közvéleménye előtt fekszenek munkáim, történelmi könyveim, több mint negyven kötet, önálló kutatások nyomán. (Általános éljenzés.)Nem vonok soha. semmit vissza belőlük, mindig abban a szellemben fogok írni, halálos holtomig, a melyben irtani eddig. (Elénk éljenzés a szélső baloldalon.) Politikai múltam is ismeretes; huszonnegyedik éve vagyok tagja ennek a parlamentnek, sohasem szolgáltam más pártot, sohasem volt más meggyőződésem, I mint a mely pártot ma képviselek, s mint a
