Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-724

428 724. országos ülés 1901 . június 26-Au, szerdán. Bátkay László: Nem grammatika kell, hanem alkotmány! Széll Kálmán miniszterelnök: Méltóztassék meghallgatni és megczáfolni ... a döntés szó, minthogy eldönti; ha a pert a kúria eldönti, akkor ott nincsen felebbezós. Ha egy választott bíróság valamit eldönt, akkor nincsen felebbezós, akkor nincsen újabb tudomásulvétel, nincsen újabb határozathozatal, akkor nincsen semmi feltétel, a melyhez annak érvénye kötve volna. A törvény ezt világosan mondja ós ez volt a prrxis is, a senki által, csak a képviselő úr és az elvbarátai által kontrovertélt praxis, de ezt is csak önök, az úgynevezett Ugron-párt kontrovertálták, a másik párt soha sem. Ugyanezt mondták a képviselő urak akkor is, a mikor vitatkoztunk e felett. Én akkor is igyekeztem ellenérveimmel annak az állításnak a tarthatatlanságát bebizonyítani, hogy tárgyalni kell a döntést tartalmazó kéziratot. Erre azt mondtam : Kérem, qui bene distinguit, bene docet. Én magam is, a magam alkotmányos felfogása szerint előterjesztem ezt a kéziratot, elő is térj esztettem azért, hogy a képviselőháznak joga legyen megvizsgálni, a törvénynek elég van-e téve? És alaki szempontból, a törvényesség szempontjából igenis vizsgálat tárgyává tehet a képviselőház mindent, a mi miniszteri előjegyzés mellett keletkezett. Ezen szempontból, de nem azért, mintha ettől függne a döntés érvénye, hanem azért, hogy a törvény értelmében feleltünk-e meg annak, a mit a törvény előír, engem a képviselő úr felelősségre vonhat, ha nem járok el törvényesen, ezt a képviselő úrtól semmiféle elküldő czédulának időelőtti prezentálásával elvonni, ettől a képviselő urat megfosztani nem lehet, mert szeptemberbon össze fog ülni a képviselőház és akkor interpellálhat, kérdőre vonhat, mert ezt az átiratot, azt a kéziratot, a mely még ma nem is keletkezett, a mely ma még meg sincsen, ón közölni fogom az országgyűléssel, és szeptemberben majd szó lehet róla. Mindig is így volt; a döntés bekövetkezése után történt a közlés, a mikor aztán alkotmányos szempontból ahhoz hozzá lehetett szólani, de a király döntési jogának. a ki igenis mint arbiter gyakorolja jogát ebben a kérdésben a. törvény értelme szerint, az semmiképen sem képezi törvényes előfeltételét. Én tehát azt hiszem, hogy a törvény legskrupulózusabb, legrigorózusabb felfogása vezetett engem ezen felfogásomban, de a mit a képviselő úr bele akar olvasni a törvénybe, a mivel a törvényt el akarja magyarázni, az volna meghamisítása a törvénynek: és én kijelentem határozottan, hogy itt nincsen semmi néven nevezendő ex lexről szó, hanem hogjr a törvény teljes tartalma be fog tartatni és a szerint fogunk eljárni. Méltóztassék ezt tudomsúl venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bátkay László: T. ház! Megtehetném ugyan, hogy szavaim helyreigazítása czímén gyakoroljam a szólási jogot, de kérem a t. képviselőházat, engedje meg, hogy felelhessek a t. miniszterelnök úr érveire. (Helyeslés.) A t. miniszterelnök úr a kérdést úgy állítja, fel, hogy ha megegyezés létre nem jött, akkor igenis a Felség döntése alá megy a kérdés. Azonban, a mint a t. miniszterelnök úr Polónyi Géza t. képviselőtársamnak azt felelte, hogy egy kis elsiklás ós akkor eltérünk az igazságtól, én is azt felelem viszont a t. miniszterelnök úrnak, hogy beszédében egy kis elsiklás van. . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hej, dehogy van! Bátkay László: ... ós ezen elsiklás következtében jut arra az eredményre, a melyet én az 1867: XII. törvényczikk szempontjából jogtalannak és törvénytelennek tartok. A kiegyezés alapelve micsoda? Mivel kezdi az 1867: XII. törvényczikk? Nem a tiszta alkotmánj-osság megkövetelésével-e mind a két államban ? A teljes alkotmányosságból nem folyik az, hogy az országgyűlés határoz minden kérdés felett. A teljes alkotmányosság fogalmából következik az, hogy nálunk felségjogok ilyen értelemben, a minővé a quótadöntés a legutóbbi évek folyamán tétetett, a kiegyezés törvénye szerint nincsenek. Hiszen a kiegyezési törvény világosan megmondja, hogy csak, ha a két országgyűlés meg nem tudott egyezni, mint választott bíró, ebben az egy esetben dönthet. Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen ez az eset! Nem egyezett meg! (Az elnöki széket Dániel Gábor foglalja el.) Rátkay László: Bocsánatot kérek, t. miniszterelnök úr, arról, hogy odaát a Reichsrathban a bizottság mit mondott, nincsen szó ; a bizottság tényei sohasem helyettesítik a Reichsrathnak tényeit, épen úgy, mint a hogy minálunk a bizottság tényei nem helyettesítik az országgyűlés határozatát. Tisztán ós világosan értelmezve az 1867 : XII. törvényczikket, igenis, a két országgyűlésnek kellett volna ezt a kérdést tárgyalniuk, és ha a két országgyűlés nem tudott megegyezni, csak akkor következhetett volna be a királyi döntés, a két országgyűlés által szolgáltatott adatok alapján. (Ellenmondások jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, azt az 1867 : XII. törvényczikket nem szívesen ugyan,