Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-724
72á. országos ülés 1901. június 2ű-án, szerdán. 4Q5 Úgy ezt a ház határozataként kimondom és már most fel fog olvastatni a jeg) T zőkönyv. Molnár Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyv vonatkozó hét pontját). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a jegyzőkönyv e két pontjára nézve? (Nincsen!) Nincsen, tehát a jcgj'zőkönyv e részét hitelesítettnek jelentem ki. Áttérünk már most a napirend során az 1898. évi közösügyi számadásra alapított végleges leszámolás szerint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1899. és 1900. évi közösügyd kiadásokra Magyarország által fizetendő összegekről szóló törvényjavaslat (Honi. 1064, 1068) részletes tárgyalására. Dedovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—3. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is eltárgyaltatván. javaslatom az, hogy annak harmadszori felolvasását a ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Ugy ezt határozatként kijelentem. Következik most az összeférhetlensógi bizottságok eljárására vonatkozó szabályoknak a házszabályokba leendő beillesztésére kiküldött bizottság jelentése (írom. 1072). Az előadó úr kivan szólani. Rohonyi Gyula, az összeférhetlensógi bizottság előadója: T. ház! Azok után, a miket az összeférheti enségi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával az eljárásra vonatkozólag is elmondottam, nagyon rövidre foglalhatom össze beszédemet. Mint méltóztatnak tudni, az összeférhetlensógi törvénj- revíziójára kiküldött bizottság szükségesnek találta a törvény revíziója mellett egyúttal egy eljárási szabályzatot is kidolgozni a két összeférhetlensógi bizottság részére és erre vonatkozólag jelentését kapcsolatosan a törvényjavaslat szövegével együtt be is terjesztette a t. háznak. Ha akkor a t. ház ezen eljárási szabályzatnak tárgyalásába nyomban belefogott volna, felesleges lett volna, hogy 7 most újra ismertessem ezen eljárási szabályzatot. Tekintettel azonban arra, hogy a képviselőház azt a határozatot hozta, hogy ezen eljárási szabályzat a házszabályokba is beillesztessék, és arra egy 15 tagú bizottságot küldött ki, s ennek következtében a 15 tagú bizottság az eljárási szabályok tervezetén némi változásokat és módosításokat eszközölt: kénytelen vagyok egyúttal az új munkálatról is szólni, és erre a t. háznak becses figyelmét és türelmét néhány perezre igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Azok a módosítások és kiegészítések, a melyeket beillesztett ez a bizottság az eljárási szabályzatba és a törvényjavaslat főbb rendelkezéseibe, ismertetve vannak a bizottság által beterjesztett jelentésben. Én csak összefoglalom azokat, a czól az volt ezen módosításoknál és kiegészítéseknél, hogy az eljáró bizottságok vagy bíróságok mentül függetlenebbek legyenek, az eljárás mentül tökéletesebb legyen, hogy ezen bizottságok mentül jobban kivétessenek a kormány és a pártok és egyesek befolyása alól; végre, hogy magának az eljárásnak is gyorsabb lebonyolítása biztosíttassék. Azt hiszem, abban a tekintetben igazat fog nekem adni a t. ház, hogy különösen az érdek-inkompatibilitási esetekben ítélkező bizottság* szervezete olyan, hogy ez a bizottság valóban vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem is befolyásolható. Ha csak ezt az egy czélt értük is volna el, akkor is nagy szolgálatot tettünk az ügynek és azt hiszem, tekintettel arra, hogy az összeférhetlensógi törvény már most sokkal preczizebben van szövegezve, és sokkal világosabb, mint a régi, és az összeférhetlenségi eseteknek sokkal nagyobb körére terjed ki, és világosan kitünteti mindenki előtt a viszonyt, a melynek alapján összeféidietlen-e, vagy nem a képviselő; hozzátéve még azt is, hogy maguk az eljárási szabálvok is sokkal szabatosabban, sokkal kimeríttőbben ós helyesebben vannak szerkesztve, végre magának a bizottsági szervezetnek is meg van adva az a garancziája, hogy függetlenül ítélkezhessek ezekben az ügyekben, azt hiszem, azt fogja eredményezni ez a munkálat, hogy az összeférhetlensógi ügyekben a bizottságnak ítélkezése teljesen kielégítő lesz. Felmerült már az összeférhetlensógi törvény revíziójára kiküldött bizottság' körében az az eszme, vájjon meg fog-e felelhetni a t. képviselőház bármelyik bizottsága ennek a feladatnak és voltak olyanok, a kik azt állították, hogy a ház mint politikai testület és annak bármely bizottsága ennek a feladatnak soha semmi körülmények közt nem fog megfelelhetni. A bizottság többsége azonban más nézeten volt. Nem fogadta el a kisebbségnek azt a nézetét, hogy e kérdés is, mint a választások feletti bíráskodás az évek bizonyos számára a házon kívül álló bírói testületre, a kúriára ruháztassók. (Helyeslés a jobboldalon.) Hanem azt hiszem, hogy ama garancziák mellett, a melyek az eljárásban és a bizottságok szervezetében le vannak fektetve, most már bátran remélhetjük, hogy ez a bíráskodás megnyugtató lesz a ház minden tagjára nézve. Nem is hinném, hogy ha annak ellenkezője
