Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-723
?á3. országos ülés 1901 egyet jegyzem meg, hogy a képviselő úr, a mikor azt mondja, hogy a felelősségre vonás joga ezt a házat illeti . . . Polónyi Géza: Is! Szilágyi Dezső: A mikor azt mondja, hogy ezt a házat is illeti a felelősségre vonás, a közös miniszterekkel szemben, az alkotmány alaptételét tagadja meg. (Igaz! Úgy van! a jobb- és baloldalon.) Olay Lajos: Sajnos! Szilágyi Dezső: . . . nem is említve, hogy ez a legnagyobb bonyodalmakra vezetne. Ha ezt a házat illeti, akkor illeti az osztrák Reichsrathot is. Polónyi Géza: Azt nem! Mert ott törvény a delegáczió határozata! Szilágyi Dezső: Kérem, ne beszéljünk egyszerre mind a ketten! Mindig egyébbel bonyolítj képviselő úr a dolgot. Én csak visszatérek arra, hogy ez — ki-ki vizsgálja meg — alkotmányunk világos, senki által kétségbe nem vont, nagyon is ismert alaptételével ellenkezik. A mi pedig azt a szives megjegyzését illeti, hogy az én, pártállására vonatkozó megjegyzésem olyan, hogy veréb mondja a bagolynak, vagy bagoly mondja a verébnek . . . (Derültség.) Förster Ottó: Mind a kettő bagoly! (Élénk derültség.) Szilágyi Dezső: . . . egyet jegyzek meg a képviselő úrnak. Elismeri-e vagy nem, az nekem tökéletesen közönbös, mert e felett az ország itél. Mikor én az ellenzéken voltam, mikor én a szabadelvű klub tagja voltam, mikor ón a szabadelvű klubnak tagja nem voltam, akkor mindig szabadelvűnek tartottak itt is, az országban is. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De nagy tévedésben van a képviselő úr, hogyha azt hiszi, hogy az utolsó deczennium alatt, bár a képviselő úr azt hitte, hogy ő függetlenségi, akár a függetlenségi párt igen tetemes része, akár az ország nagyrésze a képviselő úrnak ezen önön magára udvarias véleményét valaha osztotta volna. (Élénk derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: A képviselő urnak utolsó paszszusára akarok csak reflektálni. Hogy a t. képviselő urat mikópen tartották szabadelvűnek itt ós ott, arról én nem szándékozom bővebben nyilatkozni; de ha az ember ilyen inszinuácziót világgá bocsát, hogy ez utolsó deczenniumban — az utolsó 10 évet érti a képviselő úr •— engem sem itt, sem az országban valaki nem tartott függetlenségi párti embernek, erre tényekkel szokás felelni. A t. képviselő úr ez irányban egyszerűen gyanúsítást mond, a melyet én a leghatárojEÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. június 2Ö-én, kedden. ^n j zottabban visszautasítok. Méltóztassék nekem függetlenségi párti embert mondani, ki az én függetlenségi érzületemben valaha kételkedett. Tessék tényeket mondani, mikor vétettem én a függetlenségi párt bármely függetlenségi programmja ellen, akkor is, mikor a t. képviselő úrnak nagyon kellemes volt, akkor is, mikor talán kellemetlen volt. Szilágyi Dezső: Az elsőre nem emlékszem! (Derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: De maradtam a függetlenségi és 48-as párt tagja. Ha a t. képviselő úr tényt nem tud elibém állítani, a, mivel az ón függetlenségi meggyőződésem, vagy pártállásom ellen valaha vétettem, akkor ezt e&'vszerű gyanúsításnak nyilvánítom. Szilágyi Dezső: Én csak annyit jegyzek meg, hogy én nem gyanúsítottam azt, a mit mint saját érzületét állít a képviselő úr. Én megengedem, hogy azt érezte, vallotta, azt is elhiszem, hogy naplójába beleirta, de azt mondtam, hogy ezzel az önmagáról való véleményével nem konkordált a függetlenségi párt igenigen sok tagjának véleménye. Polónyi Géza: Melyiké, tessék megnevezni ! Szilágyi Dezső: Akárhányszor hallottam, egyesek részéről arról az oldalról, hogy igazi függetlenséginek nem tartják. Polónyi Géza: Kik azok? Én sohasem hallottam! Ezt álmodta a képviselő úr! Szilágyi Dezső: Lehet, hogy ez nem volt igaz ! De akárhányszor olvastam függetlenségi újságokban, hogy nem hitték el, hogy igazi függetlenségi. Én nem mondom, hogy a képviselő úr csalódott, vagy csak csalódtak, hanem, hogy az a két vélemény — ez tény, ez nem gyanúsítás —• a képviselő úr önmagáról való véleménye, és a képviselő úrról való véleménye sokaknak, függetlenségi pártiaknak, függetlenségi sajtónak nem volt egészen harmonikus. Ez egy malőr, a mint mondani szokták, de erről én nem tehetek. (Elénk derültség a jobboldalon.) Polónyi Géza: Kérdezze meg a képviselő úr, hogy saját pártfelei hogy gondolkoznak felőle. (Zaj.) Elnök: A pénzügjuniniszter úr kivan szólani. Lukács László pénzügyminiszter: Azon igen alapos és érdekes fejtegetések után, melyek azonban legnagyobb részt nem magára a törvényjavaslat meritumára, hanem azzal kapcsolatos pár kérdésre vonatkoztak, talán nem is volna szükséges, hogy feleljek, ha nem egyenesen hozzám intéztetett pár kérdés és pedig Rátkay László képviselő úr részéről, 51
