Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-723

723. országos ülés 19 zöld füzeteket kapunk, a melyek vonatkoznak a dclegáczió költségvetésére, illetőleg a delegáczió tárgyaira,. De hogy niikóppen jön ez ide a magyar országgyűléshez, ki mutatja ezt be ós mit határozott a delegáczió, arról a magyar országgyűlés értesítve nem lesz. A költségvetés, a zárszámadások itt vannak előttünk, de a delegácziónak jegyzőkönyvei nincsenek itt. Pedig hogy nagyon jó volna visszaállítani azt a törvényes kötelezettséget, arra majd mindjárt bátor leszek egy-két példát a t. ház figyelmébe ajánlani. Például azt már csak nem vonja senki sem kétségbe, hogy a kiegyezési törvény egész világosan meghatározza, hogy a hadsereg elhelyezésének kérdése a magyar országgyűlés jogai közé tartozik. Most mi történik, t. ház? A delegáczió útján a hadsereg elhelyezésének kérdése egészen átsiklott a közös hadügyminiszter úr hatáskörébe. A t. delegáczió megteszi az ő alázatos kérdéseit, hog}^ adjon a hadügyminiszter úr felvilágosítást. Most már harmadik esztendeje kisérem figyelemmel, hogy micsoda felvilágosítást ad a hadügyminiszter úr (olvassa): »Válasz: A szükséges felvilágosítások szóbelileg fognak megadatni*. íme, t. képviselőház, az országnak sarkalatos joga a hadsereg —' az önálló magyar hadsereg, mert hiszen ez is benn van, de hát csak vegyük így — a hadsereg elhelyezésének kérdése, igy lesz összezsugorítva, kijátszva ! De ez a kérdés kisiklott az országgyűlés fenhatósága és jogai közül, átment egészen a közös hadügyminiszter hatalmába ós a közös hadügyminiszter ilyenformán felel, hogy majd szóbelileg megadja egy-két bizalmas, kiválasztott kiküldött úrnak a feleletet. Itt vannak a szomorú tények, ezek mutatják meg a magyar országgyűlés jogainak elkallódását! Kezemben van a közös pénzügyminiszternek egy másik megjegyzése is, a kiről úgy tudom, hogy magyar ember. Ez azt mutatja, hogy ő a közjogra sokkal kevésbbé vigyáz, mint a közös hadügyminiszter, vagy a közös külügyminiszter. Mert a míg azoknak jelentéseiben ós költségvetéseiben mindenütt határozottan ós szabatosan Ausztria és Magyarország külön van említve, addig a közös pénzügyminiszter ilyenforma felhatalmazást kér (olvassa) : »A közös pénzügyminiszter utasíttatni kéri magát, hogy ezen zárszámadás alapján eszközölje a monarchia két felének pénzügyminisztereivel az elszámolást. (Mozgás a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Egyet megkövetelhetünk a közös pénzügyminisztertől, eltekintve attól, hogy magyar születésű-e vagy sem: azt tudni . június 25-én, kedden. 387 illik, hogy a magyar közjogot tudja és a magyar közjogot tiszteletben tartsa! (Igaz! Ugy van ! a szélső baloldalon.) Es még csak egyet, t. képviselőház, hiven ígéretemhez, hogy

7 nem fogom sokáig a t. képviselőház szives türelmét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Itt van egy harmadik füzet. Ebben a közös pénzügyminisztérium az 1900. évi előirányzatra vonatkozó megjegyzésében a katonai helyettesítési alapot illetőleg azt mondja, hogy az 1849-iki törvény szerinti katonai önkéntesek illetményének, azaz pótdíjainak, végkielégítésének stb, alapja ennyire szaporodott. Azt kérdezem, t. képviselőház, hogy van-e nekünk ma közjogilag 1849-ből törvényünk? Iktattunk-e mi 1849-ből valamit törvénytárunkba? A magyar delegácziőhoz szóló jelentésben nem lehet beszélni a monarchia másik feléről, sem 1849-iki törvényről. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon kérném a t. miniszter urat. ha, nekem szives lenne arra vonatkozólag felvilágosítást adni, hogy mi az az 1849-iki törvény, a mely a katonai helyettesítési alapról rendelkezik és a melynek alapján — már évek hosszú sora, óta — mi bizonyos jövedelmet fel is veszünk ? ! Hogy visszatérjek magára a törvónyjavaslatra, érdemben ahhoz hozzászólani nem akarok, nincs is módomban, mert a zárszámadásokat vizsgálván, lehetetlen rájönni, t. képviselőház, hogy ezek a kiadási többletek miből erednek. Némi sejdítést kap az ember, hogyha figyelemmel kiséri a közös költségvetéseket, arról, hogy még az 1898-iki és 1899-iki évbőn is, vagyis a midőn még a quótánk felemelve nem lett, a hadi tengerészetnél a költség nem szaporodott. De a mint a quótafelemelés megtörtént Magj^arországra vonatkozólag, a hadi tengerészetnél négymilliónyi többlet állott elő, a mi ismét csak azt mutatja, hogy mennyire igaza volt a függetlenségi pártnak, a midőn azt mondotta, hogy a quótafelemelósnél nemcsak az a veszedelem, a mit tudunk, hanem még nagyobb az a veszedelem, a mit nem tudunk, ós a mi bekövetkezhet mindig, vagyis az, hogy a költségek növekedésükben kiszámíthatlanok! Azt kéri a pénzügyminiszter úr, hogy jogosítsuk fel őt arra, hogy ezeket az összegeket a közös pénzügyminiszternek kifizethesse. De kérdem én, miután hivatalosan a magyar országgyűlésnek tudtára adva nincs, és vele közölve sincs a delegáczió jegyzőkönyve, és így nem tudom mit határozott, mint magyar képviselő, hogyan és mivel nyugtathatom meg magamat? Hol kapok ón hivatalos felvilágosítást ós okmányokat arról, hogy az országos 49*