Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-723

723. országos ülés 1901 Nekem erre nézve csak egy aggályom van, az tudniillik, hogy ez megint egy ugrás lesz a sötétbe, mert ennek a módosításnak alapszövege szerint az mondatik, hogy ha a városnak valamelyik évben több jövedelme volna, mint volt az 1901. évben, stb. Azt azonban nem tudjuk, hogy mennyi jövedelme volt az 1901. évben, mert ez még folyamat­ban van. Ez lehet némely városra előny, másikra hátrány. Nagy köszönettel venném, ha e tekintetben a t. pénzügyminiszter úr kételyeimet eloszlatná. Lehet, hogy talán nem vagyok teljesen tájékozva, de azt hiszem, hogy ezt a pausális összeget illetőleg a segély­nek szabályozását egy még nem ismert évnek eredményére alapítani egy kicsit bajos dolog. Mert az indítvány mindenesetre segít azon állapottal szemben, mely bekövetkezett volna, ha a törvényjavaslat toldás nélkül fogadtatik el, de arra nézve, hogy ennek milyen gya­korlati eredménj-e lesz, megvallom, tisztában nem vagyok. Köszönettel venném, haat. pénz­ügyminiszter úr e tekintetben felvilágosítana. Egyébiránt ismétlem, hogy az indítványt elfogadom. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senkisem kivan, a Adtát be­zárom. Lukács László pénzügyminiszter: T. kép­viselőház ! Én azt hiszem, hogy akármelyik évet veszszük is, tökéletesen egyforma ered­ményre vezet, mert ez a fmancziális eredményét a dolognak abszolúte nem alterálja. Hogy én az 1901. évet proponáltam, annak az a ma­gyarázata, hogy kótségkivűl leghelyesebb a reformhoz legközelebb eső időpontot venni bázis gyanánt és erre alapítani a tervezett intézkedést. Ezért proponálom az 1901. évet, a mely minden mesterkedést, minden netaláni mesterséges beavatkozást kizár, épen azért, mert ma még annak az eredményét nem is­merjük. ; de ismerni fogjuk és a városok leg­inkább ismerni fogják az 1901. év lejárta al­kalmával. Én részemről azt hiszem, hogy tel­jesen egyforma a dolog fmancziális hatása és ép ezért kérném, méltóztassék e mellett ma­radni. Elnök: Következik a határozathozatal. Legelőször, magára az 1. §-ra, azután pedig a pénzügyminiszter úr által indítványba hozott pótlásra fogom feltenni a kérdést. Kérem azokat, kik az első szakaszt el­fogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) A ház az 1. §-t elfogadta. Fel fog olvastatni az a pótlás, melyet a pénzügyminiszter úr a szakaszhoz indít­ványozott. KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. június 25-én, kedden. 335 Molnár Antal jegyző (olvassa az indít­ványt). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e az indítványozott pótlást: igen, vagy nem ? (Igen!) Észrevétel nem tétetvén, kimondom, hogy a ház a pótlást elfogadta. Dedovics György jegyző (olvassa a 2. és 3. §-t, a melyek észrevétel nélkül elfogadtat­nak). Neményi Ambrus előadó: Tisztelettel kérem a házat, méltóztassék Szeged, Pécs, Temesvár, Kecskemét, Pozsony, Székesfehér­vár, Szatmárnémeti, Kolozsvár és Sopron vá­rosok közönségének ezen törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeit a törvény elintézésével együtt elintézetteknek tekinteni és a ház levél­tárába elhelyezni. Elnök: Hozzájárul a ház az elnök javas­latához ? (Igen!) Kimondom, hogy a ház Szeged, Pécs, Temesvár, Kecskemét, Pozsony, Székesfehér­vár, Szatmárnémeti, Kolozsvár és Sopron vá­rosok közönségének e törvényjavaslatra vo­natkozó, s a ház elé terjesztett kórvényeit elintézetteknek tekinti és azokat irattárba téteti. A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyalva lévén, javaslom, hogy annak har­madszori olvasását a ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kijelentem. Következik az 1898. évi közösüg}d zár­számadásra alapított végleges leszámolás sze­rint Magyarország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről, továbbá az 1899. ós 1900. évi közösügyi kiadásokra Magyarország által pót­lólag fizetendő összegkről szóló törvényjavas­latra vonatkozó jelentése (írom. 1064, 1068) a pénzügyi bizottságnak. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizott­ság előadója: T. ház! Ezen törvényjavas­latban a kormány jelenti a háznak, hogy az 1898., 1899. és 1900. évi közös zárszámadások szerint Magyarország terhére még 2,152.666 koronát tevő tartozás mutatkozik. A pénzügy­miniszter egyúttal azt az indítványt terjeszti elő, hogy ezen tartozás a pénztári készletek­ből fedeztessék. A pénzügyi bizottság meg­bízásából kérem a házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Lukáts Gyula jegyző: Rátkay László! Rátkay László: A t. képviselőház meg­nyugtatásául azzal a kijelentéssel kezdem, hogy nagyon rövid időre fogom igénybe venni 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom