Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

721. országos ülés 1901. június 21-én, pénteken. 329 Barta Ödön: Úgy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Miért? Ha nem dehonesztáló rá nézve, hogy az újra felvétel kérdésében a véghatározatot hozó hatóság határoz, miért lenne dehonesztáló az, hogy a kérvény ott adatik be? Ezt, bocsánatot kérek, nem tudom átlátni, semmikép sem, ennek azt hiszem, nincsen plauzibilis és fundált motívuma ós azért kérem a módosítást el vetni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Barta Ödön: A kérdés feltevéséhez van egy tiszteletteljes kérésein. Nem tudom, módosításom egész terjedelmében egyszerre tétetik-e szavazás tárgyává, mert én részemről a végrehajthatóság kérdésére vonatkozó módosítást külön kérem feltenni. Nem tudom, a miniszterelnök úr ezt most is ellenzi-e ? Széll Kálmán miniszterelnök: Annak mellőzését már előbb kértem! Világosan megmondottam, hogy a végrehajthatóság felfüggesztésének kérdését az újraf el vételnél én nem kívánom felvenni, és pedig azért nem, mert akkor bizonyos esetekben egy esztendeig nem lehetne egy határozatot végrehajtani, (Mozgás a szélső baloldalon) mert egy esztendeig van joga az illetőnek a per újra felvételét kérni. Már most kérdem a t. képviselő urat, hogyan lehet azt az intézkedést. — a melyet pedig én megengedtem épen azért, hogy az illetők, ha új bizonyítókok birtokába jutnak, ós hogyha sok idő kell nekik a bizonyítékok előterjesztésére, még egy évig kereshessenek bizonyítékokat, hogy újraf elvételt kereshessenek, — hogyan lehet, mondom, ezt a felek érdekében és a védelem szempontjából, liberális felfogással, tágítással, kiterjesztéssel hozott intézkedést azzal megegyeztetni, hogy a végrehajtást pedig fel lehessen bizonyos esetekben függeszteni ? Lehetetlen együtt a két gondolat, vagy az egyiket, vagy a másikat el kell ejteni. Azt gondolom, hogy az illető fél védelme szempontjából is méltányosabb, hogyha megtartjuk ezt, tudniillik hogy egy egész esztendeig van ideje az újra felvételt kérni, ha új bizonyítékokat tud előhozni, semmint hogy elejtsük ezt az intézkedést azért, inert a képviselő úrnak propoziczióját s módosítását alaposnak jelentjük ki, és azt egyik, vagy másik alakban elfogadjuk. Kérem tehát a módosítás mellőzését. Elnök: Ragaszkodik a képviselő úr ahhoz, hogy külön tegyük fel két javaslatát szavazásra ? Barta Ödön: Kérem külön-külön feltenni a kérdést. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. Elnök: A 10. §. két első bekezdése meg nem táinadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most felteszem a, kérdést: Kívánja-e a ház a harmadik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Barta Ödön képviselő úr módosításával: igen, vagy nem P (Igen ! Nem.') Kérem azon képviselő urakat, a kik azt eredeti szövegében kívánják elfogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a bekezdést eredeti szövegében fogadta el, ós mellőzte Barta Ödön képviselő úr módosítását. A negyedik, ötödik és hatodik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelenteni ki. Következik most az utolsóelőtti bekezdés. Felteszem a kérdést: Kívánja-e a ház az utolsóelőtti bekezdést eredeti szerkezetében elfogadni, szemben Barta Ödön képviselő úr módosításával ? (Igen!) A ház mellőzte Barta Ödön képviselő úr módosítását és a bekezdést eredeti szövegében fogadta el. Az utolsó bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentein ki. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 11. és 12. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! A tanácskozást folytatjuk. Következik a 13. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 13. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Ebben a szakaszban az foglaltatik, hogy első fokon a rendőri büntető ügyekben a bíráskodást rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányok gyakorolják. Én a törvénynek ezt az intézkedését a magam szempontjából tekintve, helytelennek tartom a következő okoknál fogva. Először is az 1886-iki községi törvények által a községi önkormányzatba mintegy beékeltetett a rendőrkapitányi intézmény a kinevezés által a nélkül, hegy a rendőrkapitánynak hatásköre, joga és állása csak tág körben is szabályozva volna, a rendezett tanácsú városok önkormányzati jogaival összhangba hozatott volna a nélkül, hogy a rendőrkapitányoktól azon qualifikáczió megkívántatnék, a mely megkívántatik a rendezett tanácsú városok többi elöljáróitól. Nem is említem a polgármestert, a tiszti ügyészt és a szakembereket, az orvosokat, mérnököket; de még annyi qualifiikácziót sem kíván meg a törvény a rendőrkapitánytól, a melyet bármely elöljárótól megkíván, hogy tudniillik választópolgár legyen. Ennek a törvénynek in42