Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-721

721. országos ülés 1901. június 21-én, pénteken. 329 Barta Ödön: Úgy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Miért? Ha nem dehonesztáló rá nézve, hogy az újra felvétel kérdésében a véghatározatot hozó ha­tóság határoz, miért lenne dehonesztáló az, hogy a kérvény ott adatik be? Ezt, bocsánatot kérek, nem tudom átlátni, semmikép sem, ennek azt hiszem, nincsen plauzibilis és fun­dált motívuma ós azért kérem a módosítást el vetni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Barta Ödön: A kérdés feltevéséhez van egy tiszteletteljes kérésein. Nem tudom, mó­dosításom egész terjedelmében egyszerre té­tetik-e szavazás tárgyává, mert én részem­ről a végrehajthatóság kérdésére vonatkozó módosítást külön kérem feltenni. Nem tu­dom, a miniszterelnök úr ezt most is ellenzi-e ? Széll Kálmán miniszterelnök: Annak mellőzését már előbb kértem! Világosan meg­mondottam, hogy a végrehajthatóság felfüg­gesztésének kérdését az újraf el vételnél én nem kívánom felvenni, és pedig azért nem, mert akkor bizonyos esetekben egy esztendeig nem lehetne egy határozatot végrehajtani, (Mozgás a szélső baloldalon) mert egy esztendeig van joga az illetőnek a per újra felvételét kérni. Már most kérdem a t. képviselő urat, hogyan lehet azt az intézkedést. — a melyet pedig én megengedtem épen azért, hogy az illetők, ha új bizonyítókok birtokába jutnak, ós hogyha sok idő kell nekik a bizonyítékok előterjesztésére, még egy évig kereshessenek bizonyítékokat, hogy újraf elvételt kereshesse­nek, — hogyan lehet, mondom, ezt a felek érdekében és a védelem szempontjából, liberális felfogással, tágítással, kiterjesztéssel hozott intézkedést azzal megegyeztetni, hogy a végre­hajtást pedig fel lehessen bizonyos esetekben függeszteni ? Lehetetlen együtt a két gondolat, vagy az egyiket, vagy a másikat el kell ejteni. Azt gondolom, hogy az illető fél vé­delme szempontjából is méltányosabb, hogyha megtartjuk ezt, tudniillik hogy egy egész esztendeig van ideje az újra felvételt kérni, ha új bizonyítékokat tud előhozni, semmint hogy elejtsük ezt az intézkedést azért, inert a képviselő úrnak propoziczióját s módosítá­sát alaposnak jelentjük ki, és azt egyik, vagy másik alakban elfogadjuk. Kérem tehát a mó­dosítás mellőzését. Elnök: Ragaszkodik a képviselő úr ahhoz, hogy külön tegyük fel két javaslatát szava­zásra ? Barta Ödön: Kérem külön-külön feltenni a kérdést. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVI. KÖTET. Elnök: A 10. §. két első bekezdése meg nem táinadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Most felteszem a, kérdést: Kívánja-e a ház a harmadik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Barta Ödön képviselő úr módosításával: igen, vagy nem P (Igen ! Nem.') Kérem azon képviselő urakat, a kik azt eredeti szövegében kívánják elfogadni, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a bekezdést eredeti szövegében fo­gadta el, ós mellőzte Barta Ödön képviselő úr módosítását. A negyedik, ötödik és hatodik bekezdések meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelenteni ki. Következik most az utolsóelőtti bekezdés. Felteszem a kérdést: Kívánja-e a ház az utolsóelőtti bekezdést eredeti szerkezetében el­fogadni, szemben Barta Ödön képviselő úr mó­dosításával ? (Igen!) A ház mellőzte Barta Ödön képviselő úr módosítását és a bekezdést eredeti szöve­gében fogadta el. Az utolsó bekezdés meg nem támadtat­ván, azt elfogadottnak jelentein ki. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 11. és 12. §-okat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház ! A tanácskozást folytatjuk. Következik a 13. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 13. §-t). Buzáth Ferencz jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! Ebben a szakaszban az foglaltatik, hogy első fokon a rendőri bün­tető ügyekben a bíráskodást rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitányok gyakorolják. Én a törvénynek ezt az intézkedését a magam szempontjából tekintve, helytelennek tartom a következő okoknál fogva. Először is az 1886-iki községi törvények által a községi ön­kormányzatba mintegy beékeltetett a rendőr­kapitányi intézmény a kinevezés által a nél­kül, hegy a rendőrkapitánynak hatásköre, joga és állása csak tág körben is szabályozva volna, a rendezett tanácsú városok önkormányzati jogaival összhangba hozatott volna a nélkül, hogy a rendőrkapitányoktól azon qualifikáczió megkívántatnék, a mely megkívántatik a ren­dezett tanácsú városok többi elöljáróitól. Nem is említem a polgármestert, a tiszti ügyészt és a szakembereket, az orvosokat, mérnököket; de még annyi qualifiikácziót sem kíván meg a törvény a rendőrkapitánytól, a melyet bár­mely elöljárótól megkíván, hogy tudniillik vá­lasztópolgár legyen. Ennek a törvénynek in­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom