Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-719

272 ?1®' országos ülés 1901 ben teljes mértékben elég tétetik és e tekintetben panaszok nem merültek fel. Nem merültek fel azért, mert a kormán}'" nemcsak hogy a legszigorúbban ragaszkodik a törvényhez, hanem bizonyos mértékben még bőkezűbben is jár el, a mi kiderül abból, hogy az 1878. évi végrehajtási rendeletben foglalt megszorító intézkedések e tekintetben az 1892-ik évi rendeletben kiterjesztettek igen jelentékeny mértékben. Ha tehát a t. képviselő úr úgy interpretálja a törvónj't, mint a hogy azt a kormány interpretálja, akkor minden további intézkedés felesleges. Azt sejtem azonban a t. képviselő úr interpellácziójának fogalmazásából, hogy ő e tekintetben tovább akar menni, ós hogy oly intézkedéseket akar rendeletileg létesíttetni, a melyek a törvénynyel bizonyos mórtékig ellentétben vannak, a mely esetben természetesen nem lennék abban a helyzetben, hogy t. képviselőtársam kívánságának eleget tehessek. A törvény ugyanis igen rövid ós világos intézkedést foglal magában, a mennyiben azt mondja, hogy új építkezések gyógyfürdőkben 20 évi adómentességet élveznek. Tehát a törvény ezen szövegezése szerint világos, hogy arra, hogy valamely lakás vagy épület ebben az adómentességben részesíttessék, két dolog kívántatik meg. Az egyik az, hogy olyan nyaralóhelyen legyen a,z épület, a mely hatóságilag gyógyfürdői jelleggel felruháztatott, a második pedig az, hogy új építmény legyen, vagyis olyan időben jött legyen létre, a midőn, az a nyaralóhely gyógyfürdői jelleggel fel volt már ruházva. T. képviselőtársam interpellácziójának szövegezéséből azonban azt veszem ki, habár nem merem egész biztosan állítani, de mondom, azt következtetem, inert különben nincsen értelme az interpellácziónak, hogy ő ezt a kedvezményt oly épületekre is ki akarja terjesztetni, a melyek az előtt létesíttettek, mielőtt az illető helység gyógyfürdői jelleggel hatóságilag felruháztatott volna, és ezekre az épületekre a rendes 8 illetve 10 évi adómentességet ki akarja rendeletileg 20 évre terjesztetni. Ha ez az ő interpellácziójának a czélja, akkor ki kell jelentenem, hogy ehhez nem járathatok hozzá ós ilyen tárgyú körrendeletet ki nem adhatok, mert nemcsak a törvény szellemével, hanem annak világos, szószerinti rendelkezéseivel is ellenkezik. Ellenkezik pedig azért, mert a törvény ezen intézkedésének nem az volt a czélja, hogy valamely nyaralóhely fejlődését idézze elő, hanem az, hogy már gyógyfürdői jelleggel felruházott helységek fejlődését mozdítsa elő oly irányban, hogy az június 19-én, szerdán. építkezések megkönnyítése által ez a gyógyfürdő úgy gyógyfürdői czóljának, mint a közönség kényelmének lehetőségig eleget tegyen. "Ha tehát ez a kritérium hiányzik, nagyon természetes, hogy hely, a kizárólag gyógyfürdők részére engedélyezett kedvezményre igényt nem tarthat. Ezekben volt szerencsém a választ megadni és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kulmann János képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. A kérdés az, tudomásul veszi-e a ház a pénzügyminiszternek az interpelláczióra adott válaszát: igen, vagy nem? (Igen!) Kimondom, hogy a ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Következik ugyancsak a pénzügyminiszter úr válasza Zmeskál Zoltán képviselő úrnak Dégen Gusztáv országgyűlési képviselőnek az ágfalvi választókhoz folyó évi április hó 2-ról keltezett levele tárgyában beadott interpellácziójára. Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! Zmeskál Zoltán képviselő úr a múlt napokban a miniszterelnök úrhoz ós hozzám interpellácziót intézett az ágfalvi czégéres bormórós és ezzel kapcsolatosan Dégen Gusztáv képviselő úrnak e tárgyban írt levele ügyében. (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök úr az interpelláczióiiak rá vonatkozó kérdésére rögtön megadta a választ; én azonban nem lóvén akkor a képviselőházban — de különben sem válaszolhattam volna a tárgyiratok megtekintése nélkül — csak most vagyok abban a helyzetben, hogy az interpellácziónak reám vonatkozó részére válaszomat a következőkben röviden megadjam. A t. képviselő úr első kérdése az, hogy van-e tudomásom arról a levélről, a mely folyó évi április 2-iki kelettel ellátva a »Radikal« czímű lap által fónyképi másolatban hiven reprodukálva jelent meg, s melyet dr. Dégen Gusztáv országgyűlési képviselő úr választóihoz írt? Erre a kérdésre kijelentem, hogy igenis, van tudomásom arról a levélről, még pedig nemcsak az interpelláczióból, hanem abból is, hogy az mterpelláczió megtétele előtt egynéhány nappal a »Radikal« czímű lapnak egy. példánya, amelyben a levél le volt nyomtatva, nekem ismeretlen egyén által megküldetett. Tehát tudomásom, igenis, volt arról a levélről, már az interpelláczió megtétele előtt. (Halljuk!) Azt kérdi továbbá a t. képviselő úr, hogy igaz-e, hogy az ágfalviak italmórósi jog iránti