Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-718
246 71 8* országos ülés 1901. június 18-án, kedden. vényjavaslatban foglaltatik. Ez is itt előttem szólott t. képviselőtársaim által már fel lett hozva. Hogy helyesek-e, vagy nem helyesek, arra nézve ki fogok terjeszkedni, egyelőre azonban csak felsorolom, hogy milyen rendeleteket kontemplál ez a javaslat. A 22. §. szerint a miniszter rendeletileg szabályozza a rendőri büntetőeljárást; a 24. §-ban a büntető pénzek kezelését szabályozza a miniszter rendeletileg; a 29. §-ban a kézbesítési eljárás részleteit a miniszter rendeletileg szabályozza; a 31. §-ban az általános és állandó jellegű rendeleteket — merem mondani valamennyit — átvizsgálni köteles, mindezekre külön rendeleteket kibocsátani köteles; a 32. §-ban a vármegyei ügyvitelt rendeletileg szabályozza, a járási ós községjegyzői ügyvitelt; a közigazgatási bizottság és gyámügyi ügyvitel mind külön-külön rendeletileg lesznek szabályozandók; a 34. §-ban a városok ós községek ügyvitele rendeletileg lesz szabályozva ; a 35. §-ban a városok ós vármegyei községek szabályrendeleteiket mind ezen törvény alapján megváltoztatni és módosítani kötelesek; a 37. §. szerint a központi pénzkezelés ós számvitel rendeletileg szabályozandó; a 38. §-ban a városok és községek pénzkezelése ós számvitele és a gyámpénztári pénzkezelés rendeletileg szabályozandó ; a 40. §-ban Fiumére ezen törvényjavaslatnak bevezetése rendeletileg szabályozandó. Végre a 41. §. szerint valamennyi ezen törvény alapján kibocsátandó rendeletek módosítása újólag rendeletekkel szabályozandó és újólag módosítandó. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja a miniszter úr, hogy végre az eddigi törvények alapján is meg volt neki ós a minisztériumnak a rendeletkibocsátás joga. Széll Kálmán miniszterelnök : Nem úgy mondtam! Holló Lajos: Különben erre súlyt nem is helyezek, mert lehet vitatni, hogy mennyire terjedt ki a miniszter szabálj-ozási joga. Széll Kálmán miniszterelnök : Ezeknek nagyrészót rendeletekkel lehetne szabályozni, törvény nélkül; ezt mondtam! Holló Lajos: Tehát az ügyek nagy részére eddig is meg volt a miniszter joga a rendeletek kibocsátására és ezen törvényt esak felesleges alkotmányjogi skrupolozításból alkotjuk meg, hogy e szerint a minisztérium még inkább felhatalmaztassék ezen rendeletek kibocsátására. Itt nem az a döntő és a fő kritérium, hogy megvan-e a joga a minisztériumnak, hanem az, hogy mi nem egy olyan közigazgatási rendezést kívánunk, a melyet rendeletileg szabályozzanak az egész közigazgatás mezején; mi egy közigazgatási rendezést kívánunk, melynek főelvét, a polgárokra kötelező szabályokat megállapító intézkedéseket maga a törvóiryhozás állapítsa meg. (Úgy van! a szélsőbalon.) Barta Ödön; Mindent rendelettel csinálnak ! Holló Lajos: Ez nem egy egyszerű ügyvitel, a mint Szalay Károly t. barátom mondta, nem egy egyszerű ügyrend megállapítás; ebben a polgárokra vonatkozó kényszer alkalmazásának joga van szabályozva ; például az előállításnak a joga, hogy milyen esetekben van meg a tanú meg a felek rendbirságolásának a joga, az idézésnek mikénti módja, egy szóval, az eljárás egész sorozatán a tisztviselő, a magánfél és a polgár közötti jogviszony szabályozásáról van itt szó. Ép azt kívánjuk, az volt az ón óhajtásom is, hogy a közigazgatás rendezetlenségéből kibontakozzunk azáltal, hogy a rendeletek tág ós kuszált mezejéről a törvényhozás terére tegyük át a polgárokat érintő jogszabályok megállapítását. Ez az egyik szempont a rendeletek kérdésénél. A másik szempont pedig az. hogy ha mindezt a masszáját a rendeleteknek kibocsájtja a minisztérium, a mire nézve az a meggyőződésem és az a jó véleményem is van, hogy nem fogja kibocsájtani, de ha mindazt kibocsájtja, akkor t. ház, ha itt talán 25 vagy 30 rendelet lesz, a melyek alapján az egész közigazgatást át ós át fogják szelni, vájjon akkor a nagy közigazgatás rendezés mily határokat és kereteket fog magába felölelni? Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen nem abból fog állni! . Holló Lajos: Nem ebből fog állni, én is azt hiszem, hanem a szervezésekből, új orgánumok felállításából. De akkor arra a három vagy öt évre, a meddig tart, addig ezen rendeletekkel belevinni újabb gondolatokat, újabb eljárást ós újabb felfogásokat a közigazgatásba ós megkövetelni, hogy úgy a közönség, mint az adminisztrácziónális hatóság három vagy négy évre az új rendeletekhez, az új eljáráshoz szabja magát: ez nem rendezés, ez nem segítés a dolgokon. Mert háromnégy évre, még ha a legtisztább színaranyigazságok vannak is benne a rendeletekben, értéktelenek lesznek. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy lesznek! Holló Lajos: Én rendkívül tisztelem a t. miniszterelnök úrnak a felfogását és jóhiszeműségét, hanem — és ezt nem összehasonlításképen mondom — az eddigi kormányok is valahányszor közigazgatási törvónyjavas-
