Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-708
18 708. országos lilés 1901 . május 13-^n, hétfőn. Polónyi Géza: Miként jutottam ón függési viszonyba akárkivel szemben, azért, mert a bíróságnál és hatóságnál közbenjártam? (Nagy zaj.) Olay Lajos: A bíróságnál szabad! (Zaj.) Polónyi Géza: Én mint becsületes ós lelkiismeretes ügyvéd, a ki esküt tettein arra, hogy szolgálatomat és hivatalomat hűségesen teljesítem, a mai korszakban egyenesen bűnt ós hibáit követek el, ha nem járok el felem érdekében. (Zaj.) Hát kérem, t. képviselőház és mélyen tisztelt Fáy István képviselőtársam . . . Fáy István: Kérem! Polónyi Géza: ... én ügyvéd-ember vagyok ós kineveznek engem valakinek védőjéül. (Egy Jmng: Azért pénzt fizetnek/ Nagy zaj. Elnök csenget.) Most nem a pénzért való közbenjárásról beszélek, az egészen más; most általában a közbenjárásról beszélek. (Zaj és ellenmondások jobbról.) Nekem például kegyelmi kérvényt kell benyújtanom az igazságügyi miniszterhez. Hát már most ez által inkompatibilis leszek? Olay Lajos: Benyújtani szabad, de odamenni nem szabad! (Felkiáltások: Vigye, az iktatóba!) Polónyi Géza: Odamenni nem szabad? Hát mikor tüntetések ideje van, mikor ellenzéki polgárokat üldöz a kormány, akkor nincs szükség a képviselő-ügyvédre, a ki meri szavát felemelni az ellenzéki polgárok védelmére? Háti akkor el akarnak zárni bennünket ezen honorabile officiurntól! - Justh Gyula: Pénzért ne menjenek! Polónyi Géza: Sohasem tettem pénzért. Hát az urak a pénzre olyan nagy súlyt fektetnek? (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne vitatkozzanak hangosan. Polónyi Géza: Egyszerűen és világosan kell látni, t. képviselőház! Az is jó lesz, az is eredmény lesz, ha az ügyvédi kar megtudja, hogy a képviselőház az 1874 : XXXIV. törvényczikk ellenére, mely a törvényhozás tekintélyével, a koronás király esküjével biztosítja az ügyvédnek a, jogot, hogy minden hatóság előtt képviselhet feleket, inkompatibilitási törvényt hoz, a mely inkompatibilitási törvény mellett az ügyvédet elzárja . ,. . Rakovszky István: Nem az ügyvédet, a képviselőt! Polónyi Géza: Én nem tudom magám kettéválasztani t. Rakovszky István képviselőtársam kedvéért. Ha én a járásbírósághoz megyek, ha én a pénzügyigazgatósághoz megyek... .. Fáy István; Forszírozott dolog! (Nagy zaj.) Polónyi Géza: Nem forszírozott dolog ez! Tisztán kell látni. Az orvos ingyen szolgáltatja a tanácsokat, a földbirtokos ingyen adja el a búzáját ? Az ügyvédnek ez a kenyérkeresete, törvény által megengedve. Rakovszky István: Akkor ne legyen képviselő! Polónyi Géza: T. képviselőház! Tekintsünk végig az ellenzék törekvésein és küzdelmein, hány ügyvéd — magamról nem beszélek — teljesítette híven, becsületesen kötelességót az ellenzék szolgálatában! Tessék kizárni — és itt mindjárt egyet fogunk érteni — azt, hogy a képviselő a kormánynál bármelyféle informácziót eszközölhessen, vagy a minisztereknél bárminő ügyijén pénzért eljárhasson. Ne lehessen képviselő, a ki ezt teszi. Ezt értem; de. t. ház, hogy egy törvénybe az belekerüljön, hogy az ügyvédi foglalkozást üző képviselő informácziókat ne végezhessen a hatóságoknál, ez abszurdum! Rosenberg Gyula: Igaza van! Justh Gyula: Nem zárja ki! Polónyi Géza: De erről van szó ebben a szövegben; vagy akkor én nem tudok magyarul! (Nagy zaj. Felkiáltások: Nem zéhrja ki!) Justh Gyula: Jó lenne ugy-e, ebbe belekapaszkodni ! Polónyi Géza: Nincs nekem szükségem kapaszkodni semmibe. De, t. képviselőház, ón (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) világosságot akarok a kérdésbe hozni. Tudni akarom azt, még ha intencziója lenne is a, képviselőháznak, tudni akarom, hogy az ügyvédi foglalkozás inkompatibilitást jelent-e, ha nem a kormánynál való közbenjárásról van szó, hanem a hatóságnál teljesített eljárásról? Jogom van ezt kérdezni ós ezért kérem is az ebben az irányban való megnyugtatást. Az pedig, a ki azt kívánja, hogy a foglalkozás mint ilyen kizárassók, méltóztassék felállani és álláspontját megvédelmezni, akkor majd beszélünk róla. Még egy kérdésre akarok csak rátérni, és ezzel ki is merítem azt, a mit ma moiv dani akarok a dologról, kimerítem azért, mert a részletes vita során elég bőséges alkalmam fog kínálkozni arra, hogy ezt a kórdóst részleteiben szellőztessem. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: Csak egyet akarok még megemlíteni. Nem értem a» függetlenségi párt padjairól most elhangzott közbeszólásokat, mert én nagy figyelemmel hallgattam Kossuth Ferencz t. képviselő úr beszédét, ós Kossuth Ferencz t. képviselő úr a párt nevében azt jelentette ki, hogy ő a törvényjavas-