Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-717

210 717. országos ülés 1901. jnnius 17-én, hétfőn. Krístóffy József, a közigazgatási bizottság előadója : T. képviselőház! Ez a javaslat, a mely előttünk fekszik és a melyet a közigazgatási bizottság megtisztelő bizalma folytán előterjeszteni szerencsém van, látszólag szerény igényekkel lép fel a törvényhozó előtt, hiszen röviden csak annyit jelez, hogy egyszerűsíteni akarja a közigazgatást; de ha mélyebben beletekintünk ezen javaslat rendelkezéseinek szellemébe, ha nem azt keressük, mit rombol le ma, pedig ez is egyik érdeme, hanem azt, hogy mit fog alkotni a jövőben, ha felismerjük azt a nagy czélt, melyet maga elé tűzött, . . . Szalay Károly: Akkor megijedünk tőle! Kristóffy József előadó: . . . melyet pedig egyszerű és világos szerkezeténél fogva könnyen felismerhetünk, a mely czél nem egyéb, mint közigazgatási eljárásunk ós ügyvitelünk egész vonalán uralkodó rendszerré emelni az egyszerűséget, az egyöntetűséget, az összhangot ós a helyes munkamegosztást, s ezáltal a végrehajtás körűi biztosítani az alaposságot és a gyorsaságot: mondom, ha e czélt felismertük, akkor látjuk csak igazán, hogy ez a szerény igényekkel fellépő törvényjavaslat tulajdonképen a közigazgatási reformnak első lánczszexnót képezi, ós oly mélyreható rendelkezéseket foglal magában, a melyeknek megvalósítása korszakos hatású lesz közigazgatási eljárásunk fejlődésében. A képviselőháznak igen tisztelt tagjai, mint a gyakorlati közigazgatás közvetlen szemlélői sokkal jobban ismerik közigazgatási eljárásunk és ügyvitelünk határozatlanságát, fogyatékosságát, nehézkességét ós rendszertelenségét, semhogy azt részletesebben bizonyítani szükséges volna. Tudja, érzi, sőt sínyli azt az egész nagyközönség. A közgyűlések termei és a parlament tanácskozásai nem egyszer visszhangoztak ezektől a panaszoktól. De tudja, érzi ós sinyli ezt maga a közigazgatási szervezet is, mely az utóbbi években szinte lázas tevékenységet fejtett ki a múlt ebbeli mulasztásainak pótlása ós a pillanatnyi szükségletek kielégítése végett. De mert ez a különben is elszigetelt tevékenység csak a napról-napra felmerülő kérdések megoldására szorítkozott és a szükséges összhangot ós egyöntetűséget teljesen nélkülözte, ennélfogva a helyzet még bizonytalanabbá vált, mert ennek folytán állott elő a rendeletek és szabályrendeletek óriási tömege, a közigazgatási eljárás egyöntetűségének teljes hiánya, az ügyvitel szövevényessége és rendszertelensége, az igazgatási teendők indokolatlan sokfélesége és összevisszasága, végül az Írásbeliség és az alakiságok túltengése, szóval a bürokrácziának oly fokú elhatalmasodása/hogy az folyondár módjára az egész szervezetet ellepte és behálózta ós a közigazgatás szabad mozgását és lélekzetvételót már-már fojtogatni kezdte. Ilyen körülmények között valósággal mentőhorgony gyanánt jelentkezik ez a javaslat, a melynek csak egy vezérlő gondolata van: egyszerűsítés a közigazgatási eljárás és ügyvitel egész vonalán, a mely egyszerűsítési eljárástól a hiányzó jogegység biztosítását, munkaerő ós munkaidő felesleges pazarlásának korlátozását, az ügymenet alaposságának és gyorsaságának előmozdítását ós a hatóságok mai túlterheltségének csökkenését várhatjuk, a nélkül, hogy ezáltal a közérdeket, a szükséges közigazgatási rendet, a felügyeleti és ellenőrzési jog és kötelesség gyakorolhatásának megszabott határát- sértenők, avagy a közigazgatás mai szervezetének egységét ós integritását megbontanék. *Ez a javaslat, t. képviselőház, bátran átgázol a bürokratikus sablonokon, egyenes országutat vág a különböző partikuláris gyakorlatok útvesztőjében, felöleli és egységessé teszi a közigazgatási eljárás és ügyvitelnek legjobban igénybe vett ágazatait, hozzáfér a közigazgatási gépezetnek még hajszálrugóihoz is, a nélkül, hogy ezen gépezet szervi egységét és szervezetét megbontaná, a nélkül, hogy ezen gépezet átalakításának irányelveit befolyásolná, vagy előre anticzipálná. Es ón valóban ezen javaslat egyik legkiválóbb érdemének épen azt tartom, hogy czéljai, törekvései, eszközei és módozatai, a melyekkel a mostani szervezetbe helyezkedik, ép úgy átültethetők ós behelyezhetők lesznek a nagy reform keretébe, sőt még jobban, mert ezek az intézkedések addig is az élet tűzpróbáján átesve, a gyakorlati tapasztalatok alapján véglegesen megbírálva annak idején teljes megnyugvással kodifikálhatok lesznek. Távolról sem azt jelenti tehát ez az egyszerűsítési reform, — mint azt némelyek tévesen gondolták, — hogy ennek folytán a közigazgatás általános szervezeti reformja elhalasztatik, vagy elodáztatik. Sőt ellenkezőleg, már most létesíteni akarja azokat az előfeltételeket, a melyek az általános reformtörvények végrehajtásának pillanatában meg nem valósíthatók, de a mely előfeltételek kószenállása a nagy reformtörvénynek végrehajtását megkönnyíteni ós előmozdítani fogja, nem is számítva azt, hogy addig is megszünteti azt a már-már tűrhetetlen állapotot, a mely a közigazgatási eljárás és ügyvitel terén napról-napra hangosabban jelentkezik általános panasz gyanánt. Kiemelendőnek tartom