Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-716

716. országos illés 1301. jimins 15-én, szombaton. 201 folyamodók ezenkívül kötelesek kimutatni, hogy a magyar nyelvet is bírják. Nem tudom, tudja-e a t. miniszterelnök úr, hogy vannak fent horvát ajkú állampolgárok is, a kik szintén csak a harmadik osztályban kezdik tanulni a magyar nyelvet. A szabályzat előírja, hogy a magyar állampolgároktól a magyai* nyelv tudását követeljük Ós mégis megtörténik, hogy ettől eltekintenek és így csak a harmadik osztálynál kezdik tanulni a magyart, mint a német állampolgárok. Nekünk czélunk, hogy a külügyi szolgálatban lévők tudjanak magyarul, inert az még nem fejezi ki a magyar államiságot, ha valamelyik tisztviselő vagy irnokocska, vagy esetleg a portás tud magyarul a konzulátus személyzetéből, hanem meg kell követelnünk, hogy a konzul maga beszéljen magyarul, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) hogy érezze, hogy ő a magyai* államiság egyik képviselője és hogy azok a magyar állampolgárok, a kik más nyelven nem tudnak, tanácsért fordulhassanak hozzá. Most az a helyzet, hogy ha egy magyar levél érkezik, azt elküldik annak a városnak a konzulátusához, a hol tudnak magyarul, ettől beérkezik a fordítás és csak most intézkedik a, konzulátus és pedig német nyelven és ugyancsak ezen a nyelven küldi meg a választ a félnek, a ki nem tud németül, úgy

T hogy házalni kénytelen a levelével. Megegyeztethető ez a magyar államisággal? Ha az, a ki a konzulátusi pályára készül, megtanult öt-hat nyelvet, tanulja meg a magyart is és fogjon hozzá mindjárt az első évben, hogy a vizsgán, a hol egyes tantárgyakat bizonyos nyelven kell előadnia, a magyarból is vizsgázhasson. Én igazán nem győzök csodálkozásomnak kifejezést adni, hogy lehetséges az, hogy volt lehetséges egy ilyen rendeletet kibocsátania a külügyminiszternek, a- melyben nincsen kimondva, hogy a vizsgálaton egyes tantárgyakból az illető magyarul tartozzék felelni, mert az, hogy az illető magyarból fordítson, úgy a hogy fordítanak görögből, latinból, az nem elegendő. T. képviselőház! Azt hiszem, hogy azok után, a miket én voltam bátor itt előadni, lehetetlen, hogy a magyar önérzet megnyugodjék. Lehetetlennek tartom, hog}- mi a magyar államiságot így alárendeljük ós az ríj parlamentnek egyik legnagyobb hivatása kell, hogy legyen, hogy ezen a téren szakítson azzal a meghunyászkodó rendszerrel, a mely eddig tipikus vonása volt az intéző köröknek. Ez volt eddig a legkényesebb kérdés, a melyhez sem a kormány, sem a miniszterelnök nem mert hozzányúlni, mintha nem is a maKÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXVL KÖTET. gyár állam jogkörébe tartoznék, hanem kizárólag a külügyminiszter hatáskörébe. Ez volt a, legkényesebb kérdések egyike, a mely talán kormányt is képes lett volna buktatni, ha bele mert volna szólni, legalább úgy tűnik fel ez az egész kérdés, hogy ez tulajdonképen kormánybuktató kérdés, ha a magyar kormányelnök ilyen dolgokhoz mer nyúlni és azokat megbolygatja. E tekintetben sarkunkra kell államink, és azt, a mi a magyar államiság szempontjából elengedhetetlen, kötelességünk követelni és hiszem is, hogy a jövő parlament e tekintetben más irányt fog követni, s keresztül fogja vinni, hogy a dualizmus alapján minket megillető jogok az életben keresztül is vitessenek. A jövő parlament nem elégszik meg majd a külügyminiszter kitérő feleleteivel, hanem követelni fogja, hogy ne forduljon elő többé oly eset, mint volt a konzulátusi czímerek dolgában, hogy a delegácziónak meg lett ígérve, és csak a második biztatás után történt meg a táblák megváltoztatása, mint történt például Coríúban is. Az ilyen dolgokba többé bele nem nyugodhatunk; és nagyon természetes, hogy a külügyi vonatkozású kérdésekben a magyar államiságnak megfelelő álláspontot foglaljuk el. Épen azért óhajtottam e kérdést ismét a t. ház figyelmébe ajánlani, mert a t. miniszterelnök úr első válasza nem elégített ki. Én nem azt czóloztam. hogy azon konzulátusban valaki tudjon magyarul, hanem azt, hogy a konzulátusban magyar államisságunk érvényesüljön és hogy minden konzul tudjon magyarul. (Helyeslés bal felöl.) A mi pedig azt az ellenvetést illeti, hogy nem lehet annyi mag)*art kapni, bár szívesen alkalmaznának magyart, ez nem gátolja meg azt, hogy ne tanulja, meg az öt év alatt az a növendék a magyar nyelvet. Tessék már az első évben követelni a magyar nyelv tanulását és akkor azután az ötödik év végén leteheti a növendék a magyar közjogot magyar nyelven. Másodszor, ha nincs elég magyar a bécsi intézetben, itt a magyar fővárosban kell egy ilyen Keleti akadémiát létesíteni. Közgazdaságilag is égető kérdés, hogy kellő számú magyarok képviseljék a diplomácziában és a konzulátusokban közgazdasági érdekeinket is. Tessék tehát gondoskodni a miniszterelnök úrnak Budapesten ily intézményről ós biztosítom, hogy a mai időben, midőn mindegyik osztály amúgy is panaszkodik arról, hogy a megélhetés elől el van zárva, zsúfolva lesz egy ilyen intézmény. A t. miniszterelnök úr válaszát, a, mely kitérő, nem megoldó, a magyar államiságot nem domborítja ki, a mely csak langyos viz, 2G