Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-716
7Í6. országos ülés 1901. június 15-én, szombaton. 191 2 1 /i°/o-Os rendkívüli pótadót engedélyez és kénytelen ezt rendkivűlileg tenni, bár megtehetné úgyis, — mert nem meríti ki az 5°/ 0-ot a törvény álapján, — ha bevonná ezt rendes költségvetésébe de akkor nem lenne semmi pénze kulturális és egyéb eszközökre. Méltóztatnak ebből látni, hogy egy pár vasút építése folytán, a melyek, mint parallel vasutak épültek, talán egyesek érdeke, vagy pedig pónzmanipuláczióból, vagy mondjuk nem tudásból, most az egész megye nyögi a terheket, és kénytelen elhanyagolni útjait, pedig hiába meséli nekem akárki, hogy a vasút teljesen pótolhatja a megyei utat, mert a vasutak csakis a főirányokra jók, azonban a mellókiränyokra föltétlenül az utaknak jókarban tartása a kívánatos ós elkerülhetetlen dolog. így pedig ma oda jutott Torontálmegye, hogy nem képes útjait rendben tartani és azok a szegény polgárok, a kik útadóban azok fentartásához hozzájárulnak, épen a viczinális vasúti üzelmek következtében kénytelenek a legrosszabb utakon járni, s így a közlekedés kocsival majd ki van zárva. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kérdem, hol van itt az igazság, kérdem, hol van itt a méltányosság, t. ház. Nagyon jól tudom, hogy belátja ma a képviselőház ós belátja a szakminiszter úr is, hiszen a bizottsági ülésben beismerték, hogy itten olyan dolgok történtek, a melyeket kellőlég elbírálni nem is lehet. Ügyszólván egyhangú vélemény volt a bizottságban a Torontálmegvei viczinális vasutak üdvére nézve. De nem megyek bele a részletekbe, hogy miket engedtek meg meguknak a torontáli vasutak intézői az üzem vitelénél, hogy refakcziákban mily összegeket fizettek vissza, hiszen az indokolás maga ítélkezik, midőn azt mondja, (olvassa): »A Torontálvármegyei vasutak létesítésénél ezen előföltételek nem tartattak szem előtt, minek következtében a torontál vármegyei vasutak szükségszerűleg súlyos pénzügyi zavarokba: bonyolódtak.* És miért? Mert nem teljesítették a szükséges előfeltételeket, mint az indokolás mondja, midőn így szól (olvassa): »Ezeknek a szempontoknak érvényesülése azonban bizonyos előfeltételektől függ: nevezetesen a vasúti vonalak helyes meg választásától; az építési munkálatok takarékos keresztülvitelétől ; a gazdaságosság szigorú és következetes végrehajtásától az üzletvitelben: végre és különösen attól, hogy a befektetés és financzirozás helyes arányban álljon a vonalak várható jövedelmezőségével.« Tehát az indokolás maga is teljesen pálczát tör ezen viczinális vasutak felett. De mi ezzel még nem elégedhetünk meg, hanem rá kell mutatnunk arra, hogy mi az ellenzéki padokról évek hosszú során át utaltunk a viczinális építkezések végső eredményére, a midőn azt mondottuk, hogy ezek a legnagyobb mértékben az államháztartást fogják sújtani, és arra fognak nehezedni, mert eltekintve attól, hogy tudjuk, hogy kötelességszerű dolgot cselekszik itt az állam, a midőn a már meglevő bajoknak segítségére megy és nem engedi meg, hogy ezen vasúti üzemek tönkre menjenek, igyekezzék azonban ezen a bajon lehetőleg simán segíteni, de viszont éles veszszővel lépjen fel ott, a hol annak szükségessége mutatkozik, és ahol viczinális visszaélések elkövettetnek. Nem egyszer hangoztattuk, hogy a viczinális vasutak építésénél mii)* visszaélések történtek, a hivatalos presszió folytán. Eléggé hangoztattuk, hogy egyesek jutalmazásául mily költséges építkezés lett néha engedélyezve a viczinális vasutak jő részénél. Ez a hibák lajstroma, t. ház, a múltból, a melyet sokban kitüntet ez a jelen javaslat, a melylyel kénytelen most az állam segítségére sietni ; Épen azért akartam ezeket itt a házban elmondani, hogy mindenki figyelemmel legyen arra, hogy mire vezet ezen viczinális vasutaknál a felületesség és hogy az utolsó sorban az államra nehezedik, ós én nagyon félek, hogy ez csakug3 T an nem lesz az utolsó, mert majd kopogtatni fognak más megyék is, a hol hasonló bajok vannak és így az állam nyakába szakadnak azok a viczinális vasutak, amelyek nem kellő számítással, vagy tisztán egyéni, vagy egyes érdekeli szemmeltartásával építtettek ki. Ép azért, minthogy most egy fait aecompli előtt állunk, mely elől kitérni nem lehet, annál nagyobb éberséggel kell, hogy körültekintsünk ezentúl minden viczinális vasútnál ós kérem is az igen tisztelt szakminiszter urat, igyekezzék mielőbb a viczinális törvényjavaslatnak megígért revízióját eszközölni ós azt a mai viszonyok és körülmények, valamint a legszigorúbb konjunktúrák tekintetbe vételével a ház elé terjeszteni, mert félek, hogy a vasutaknak ilyen szükség nélküli forszirozása egykor holt teher lesz a, magvar- államháztartáson, a községeken ós törvényhatóságokon úgy, hogy ez lesz az a polypszál, melyből nem fogunk tudni kiboiitakozni, mely képtelenné fog tenni arra, hogy áldozatot hozzunk akár az ipar, vagy kulturális téren, mert az ország minden pénze le lesz kötve a vasúti intézményekre ós másra telni nem fog. Ezen törvényjavaslatnál ezekre óhajtottam figyelmeztetni a t. házat, hogy lássa, hogy az ellenzék a múltban nem a levegőbe
