Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-708

4 708. országos ülés 1901. május 18-án, hétfőn. Következik a napirend szerint a szesz­adóravonatkozó 1899 : XX. törvényczikk, vala­mint a szeszadó-pótlókra vonatkozó 1899 : XXIV. törvényczikk némely határozmányai­nak módosításáról szóló törvényjavaslatnak (írom. 1008, 1015) harmadszor való olvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasása után is : igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot a harmadszori olva,sás után is elfogadni kí­vánják, szíveskedjenek felállani. (Megtör­ténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadja s így az további alkotmányszerű tárgyalás ós szives hozzá­járulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a nyugtatványi és szerződési bélyegilletékeknek bizonyos esetekben kész­pénzben leendő lerovásáról szóló törvóny­javaslatnak (írom. 1009, 1016) harmadszor való olvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem, elfogadja-e a ház a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem ? (Igen! Nem,!) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot a harmadszori olvasás után is elfogadják, szí­veskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta s így az további alkotmányszerű tárgyalás ós szives hozzájáru­lás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik az 1896—1901-iki ország­gyűlés tartama alatt a főrendiházban örökös tagságjogot nyert családok névjegyzékének törvéirybe iktatásáról szóló törvónyjavaslatnak (írom. 1018, 1041) harmadszor való olvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem, elfogadja-e a ház a tör­vényjavaslatot harmadszori olvasás után: igen, vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a törvényjavaslatot harmadszori olvasása után is elfogadni kíván­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után is elfogadta ós így az további alkotmánj^szerű tárgyalás és szives hozzá­járulás végett a főrendiházhoz küldetik át. T. ház! Minthogy az imént harmadszori olvasás után is megszavazott három törvény­javaslatnak a főrendiházzal való közlése sür­gősen kívánatos, kérem a t. házat, járuljon hozzá, hogy a jegyzőkönyvnek erre vonat­kozó része nyomban hitelesíttessék. Hozzá­járul a ház? (Igen!) Úgy kérem a jegyzőkönyv ide vonatkozó részét felolvasni. Nyegre László jegyző (olvassa a jegyző­könyv erre vonatkozó részét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv felolvasott részére nézve ? (Nincs !) Ugy azt hitelesítettnek jelentem ki. Napirend szerint következik az össze­fórhetlenségről szóló 1875 : I. törvényczikk revíziójára kiküldött bizottság jelentése (írom. 1048) az összefórhetlenségről szóló törvény : javaslat, valamint az összeférhetlenségi bi-' zottságok ós azok elj tárgyában. Az előadó úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Rohonyi Gyula, az összeférhetlenségi bizottság- előadója: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Mielőtt a jelentós kapcsán beterjesztett törvényjavaslatnak és az ahhoz csatolt el­járásnak ismertetésébe ós méltatásába fognék, engedje meg a t. ház, hogy magára a jelen­tésre néhány észrevételt tehessek. (Halljuk! Halljuk!) Készséggel elismerem, hogy a jelentés maga, bár nem rövid, talán nincs azzal a részletességgel, azzal a gondossággal kidol­gozva, a melylyel egy ilyen nagyfontosságú javaslat mellé kidolgozott jelentések beter­jesztetni szoktak. Azonban úgy nekem, mint a bizottságnak mentségül szolgáljon az a körülmény, hogy a tárgyalások igen hosszúra nyúltak ki, hogy ezt a törvényjavaslatot, a mely az elj kapcsán csak az utolsó napok­ban lett hitelesítve, mentől előbb, mentől sür­gősebben be kellett terjeszteni, hogy az még a nyári ülésszakban tárgyalható legyen. (Helyes­lés.) Azt hiszem, egészen helytelen lett volna ezen fontos törvényjavaslat tárgyalását • az őszre halasztani. (Úgy van! Ugy van! Élénk helyeslés.) Ennélfogva inkább annak tettük ki magunkat, hogy talán nem minden részletes­séggel és gondosan elkészített jelentést ter­jesztünk be, csakhogy lehetővő tegyük a kor­mánynak, az országgyűlésnek, hogy ez a tör­vényjavaslat, a mely végtelen fontossággal bír, mielőbb tárgyalható legyen. (Élénk helyes­lés halról.) Hogy mik okozták azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy a, tárgyalások igen hosszúra nyúltak, az a ház tagjai előtt legalább részben ismeretes. A mint méltóztatnak emlékezni, a ház 1896. április 6-iki határozatával egy bizottságot, a 21-es bizottságot a végből küldte ki, hogy az 1875: 1. törvényczikk revízió alá vétessék. Kétségkívül szükség, igen nagy, valóságos politikai szükség volt az 1875-iki törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom