Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.
Ülésnapok - 1896-694
694. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. 79 szag és Ausztria között, (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) ebben az esetben. Magyarország egészen el lenne zárva, a nyugati kereskedelemtől a szárazföldön ós csakis a tengeren lehetne kereskednie, a mely esetben bizonyosan más arányokban és más irányokban kellene eszközölni a. hajózást mint a hogy most az Adriával van kontemplálva; a -mit az Adria megtagadhatna, ha csak, egy általa megállapítandó újabb szubvencziót nem kap. Ezt a t. miniszter úrnak múltkor is figyelmébe ajánlottam, ma is figyelmébe ajánlom, nem ajánlanám ha nem hinném, hogy ő a legjobb indulattal kötötte meg az Adria szerződóst, de ha igen, akkor vegyen figyelembe olyan tényeket és ellenvetéseket, a melyekre, bár gyakran lehettek előadva, válaszolni nem lehet. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az előadó úr kivan szólani! Heltai Ferencz, a közlekedésügyi bizottság előadója: A t. ház szives engedelmével csak arra a példára akarok válaszolni, a, melyet Kossuth Ferencz t. képviselő úr annak igazolásául hozott fel, hogy a jelen szerződés az Adria tarifájának megállapítása tekintetében nem nyújt a kormánynak elég befolyást. Ennek igazolásául (Halljuk! Halljuk!) a t. képviselő úr hivatkozott egy ujságezikkre, a mely szerint Fiumében akkor, a mikor a czikk íratott, az Adria tarifájánál 30^—50°/o-al olcsóbb díjtételek mellett állottak rendelkezésre hajók olaszországi, szicziliai és spanyolországi viszonylatokban. Nem olvastam a czikket, de teljes mértékben igazaknak veszem adatait. Nem tartom kizártnak, sőt bizonyosra vehető, hogy igenis abban a konkrét esetben 30, sőt 50 n /o-kal olcsóbb díjtételek állottak fenn, az illető hajókon, mint a minők az Adria díjtételei. De, t. képviselőtársam méltóztatott figyelmen kivűl hagyni, hogy az összes rendszeres gőzhajózási társaságoknak csak a kiutazásra nézA^e vannak előre meghatározott fix tarifái, a visszautazásra nézve semmiféle gőzhajózási társaságnak a világon nincsen előre meghatározott mértékű tarifája, hanem visszfuvarnak elvállalnak oly tételek mellett is fuvarokat, a, melyek mellett egyáltalán fuvar kapható. A hajózási társaságoknak ugyanis számolniok kell azzal, hogy üresen teszik meg az utat visszafelé, vagy ballaszttal; akár üresen teszik meg, akár ballaszttal: ez mindenesetre sokkal költségesebb, vagy veszteségesebb, mintha bármely alacsony tarifa mellett vállalnak el rakományt. így tehát teljes mértékben érthető, hogy egyes konkrét esetekben, midőn valamely Fiumébe érkezett külföldi hajó rakományt keres, nemcsak 30 vagy 50°/o-kal olcsóbb tarifák mellett vállalja el a rakományt, hanem minden áron, a mely mellett rakomány kapható. Molnár Jenő: Erről nem szólt senki. Heltai Ferencz előadó: Bocsánatot kérek, kénytelen voltam ezt a felvilágosítást megadni, mert Kossuth Ferencz képviselő úr egy hírlapi czikk alapján azt állította, hogy Fiúméban 30-—50°/c-kal olcsóbb tarifák állnak bizonyos szicziliai vagy adriai viszonylatoknál érvényben. Ez előfordulhat, mert ha hajók rakománynyal jönnek, és azon választás előtt állnak, hogy üresen, vagy ballaszttal menjenek vissza, akkor elvállalják a fuvart minden áron, oly áron is, a melyen a kiutazásban fuvart el nem vállalnának. Altalános tapasztalat, hogy a hajók a visszautazásban sokkal olcsóbban közlekednek, mint a kiutazásban. Ezzel a kereskedelem számol is, de szabályt alkotni ebből egy társaság egész működésére nézve, és ráoktrojálni egy társaságra olyan tarifákat, a melyek csak a visszautazásban állhatnak fenn, midőn valamely hajó azon eventualitás előtt áll, hogy egyáltalában nem kap fuvart, ós arra kényszeríteni egy társaságot, hogy egész tevékenységét ilyen tarifákra fektesse, annyit jelent, mint a, társaságot tönkretenni. Abban igaza van Batthyány t. képviselőtársunknak, hogy a kormánynak ha nincs is szerződésileg kikötve, annyi módja van az Adria társaságot a magyar közgazdasági élet követelményeinek magfel elő alkalmazkodásra szorítani, hogy, ha ezt az Adria nem tenné a saját, jól felfogott érdekéből, — pedig teljes meggyőződésem szerint a magyar közgazdaságnak érdeke az Adriának is érdeke, mert minden rutája Fiuméből kezdődik és oda tér vissza ha a kormány akarja, egy esztendő alatt ezt a virágzó társaságot tönkre tehetné a nélkül, hogy őt a szerződós meg nem tartásával lehetne vádolni. T. képviselőtársaim különben is nagyon sokat foglalkoztak azzal, hogy az Adria miiven virágzásnak örvend, hogy 14. sőt a múlt esztendőben 15% osztalékot fizetett. Én már az általános vitánál tartott záróbeszédemben utaltam arra, hog-v a nóhánv év óta kedvező üzleti viszonyokra a szerződés megítélésénél figyelemmel lenni nem lehet, mert a milyen kedvezőek voltak ezen üzleti viszonyok az utolsó esztendőben, ép annyira kedvezőtlenül alakulhatnak a. legközelebbi jövőben. Például az angol parlament csak tegnap határozta el, — senkisem számíthatott rá előre, — hogy a kőszénre tonnánként egy shilling kiviteli vámot vet. Ez, a mennyire én az Adria üzleti viszonyait meg tudom ítélni, az Adria jövedelmében 100—120.000 korona csökkenést
