Képviselőházi napló, 1896. XXXV. kötet • 1901. április 18–május 11.

Ülésnapok - 1896-694

694. országos ülés 1901. április 20-án, szombaton. 73 dósnek, hogy ha valaki kiböngészi, nyíltan kilátszik, hogy ez tisztán becsapása a magyar államnak, és határozottan útját állja a magyar hajózás ós külkereskedelem egészséges fejlődésének. Nagyon ajánlom a t. ház szives figyelmébe, ne méltóztassék ezen átsiklani. Engem— teljes szavammal állok jót — nem vezet semmiféle pártérdek, hanem tisztán és egyedül Magyarország érdeke és az a nagy érdek, melyet a tengerészetben és a hajózásban lefektetve látunk. Nagyon kérem a t. házat, ne méltóztassék ezt pártkórdésnek tekinteni, mert inkább tűrje el azt a miniszter úr, hogy ezen javaslat le lesz véve a ház asztaláról, mintsem hogy mi és a haza tűrjük el azt, hogy húsz évre ilyen szégyenletes szerződóst kössünk. Ezt akartam a t. háznak figyelmébe ajánlani. Részemről a mit tettem, azt tisztán hazafiságból tettem és arra kérem a t. házat, hogy azon módosításokat, melyekkel ezen szerződést némileg elfogadhatóvá óhajtjuk tenni, a tarifára és az adóra és a monopolizálásra nézve méltóztassék majd elfogadni, de ha ezen alakban, a mint most van, fogadtatnék el, a t. ház aláirná halálos ítéletét az igaz magyar érdekeknek, a magyar hajózás és kereskedelem érdekeinek és kiszolgáltatná egy nyerészkedő vállalatnak, a melynek tisztán spekuláczió a törekvése. Ezt óhajtottam megjegyezni. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A tanácskozást folytatjuk. Dedovics György jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! Major Ferencz t. képviselőtársam beszéde folyamán azt a szemrehányást tette ennek a háznak, hogy mi ezt a javaslatot nagyon felületesen tárgyaljuk. Hát ón bocsánatot kérek, (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! IJálljuk!) de azt hiszem, hogy nem nagyon alaposan méltóztatott ezen nyilatkozatot meggondolni, mert hiszen azon rendkívüli eset előtt állunk, hogy ma Isten segítségével harmadik általános vitáját tartjuk ennek a javaslatnak. (Ellenmondások a baloldalon.) Rakovszky István: Az elnökség hibája, ha megtűri! (Zaj.) Gr. Batthyány Tivadar: Kérem, tényleg, de facto tárgyaltuk nagyjában és egészében a törvényjavaslatnak elvi ós részletes dispoziczióit az általános vitánál, tárgyaltuk a czímnél és a házszabályok szerint egészen jogosan tárgyaljuk az első szakasznál újból, tehát ez a faktum és ez ellen ne móltóztasKÉFVH. NAl'LÓ. 1896—1901. XXXV. KÖTET. sók kifogást tenni, mert tényleg harmadszor tárgyaljuk általánosságban rendelkezéseit. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ha tehát egy kérdést háromszor tárgyalunk meg elvi szempontokból, akkor felületességet talán még sem lehet általánosságban hangoztatni. A mi pedig azt illeti, hogy ezen oldalról állítólag nem lett e kérdés alaposan megvitatva, erre csak az a megjegyzésem, hogy az előadó úr igen alaposan tájgyalta a kérdést, a közgazdasági bizottság nag}

T elaborátumban fejtette ki a maga álláspontját, a javaslat törvényes képviselője a házban, a miniszter úr számtalanszor felszólalt, szerény magam is próbáltam egyszer felszólalni. És ha ma azon tapasztalatok után, a melyeket az általános vita folyamán tettem, mégis fel merek szólalni, talán nagyon merész vagyok, merész azért, mert akkor sem méltóztattak engem kihallgatni, (Ellenmondások a baloldalon.) bocsánatot kérek, nem, mert minden mondatnál ismételten bele szóltak. Ily körülmények között megvallom, hogy tárgyilag nem, de formailag egy kicsit nehéz és egy kicsit kellemetlen a felszólalás. (Tetszés jobbról.) Ezt előrebocsátva, legyen szabad egészen röviden egy pár kérdésre kitérnem, a melyeket az előttem szóló t. képviselőtársam, de egyáltalában a t. ellenzéki felszólalók itt felhoztak. Elsősorban mindjárt bátor vagyok Major Ferencz t. képviselőtársamnak arra a beszédje végén hangsúlyozott követelésére reflektálni, a mely szerint mint egy nagy bűnt rója fel az Adriának azt, hogy hajóin orvost nem tart. A Lloyd tart, az Adria pedig nem, azt mondja. Világosítson fel engem a t. képviselő úr arról, hogy a cargo boát-okon, árúszállító gőzösökön, a hol összesen 20—25 vagy 30 ember a legénység létszáma, utasok pedig nincsenek, hol a világon köteleztetnek a társulatok arra, hogy minden cargo boat-on orvost tartsanak ? Méltóztassék csak meggondolni, hogy- ha arra kötelezné a törvény a társulatot, hogy az ilyen árúszállító hajókon orvost tartson, akkor még sokkal tovább kellene menni ós azokon a vitorlás hajókon, a melyek gyakran száz napnál is többet töltenek egyfolytában a szabad tengeren, és a melyeknek szintén 10—20 emberből áll r a legénysége, szintén orvost kellene tartani. En bizonyosan vagyok olyan humánus gondolkozást! ember, mint t. képviselőtársam, de ily túlzásokba menni szerintem nem lehet és mert ez az én felfogásom szerint, de nemcsak az ón felfogásom szerint, hanem az egész világ összes törvényhozásainak felfogása szerint is túlzás lenne, túlzott követelés a hajótulajdo10